+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. szeptember 27. vasárnap, 08:08
Eredetileg budapesti mintára a teljes helyi ellenzéki oldalt összefogó koalícióban akartak indulni Bukarest jobboldali pártjai, ez azonban végül nem jött össze nekik, de az esélyük így sem kicsi a győzelemre. Megszerzi-e Bukarestet az összefogó jobbközép szövetség? Milyen hatása lesz ennek a decemberi parlamenti választásokra?

Szeptember 27-e a román jobboldal összefogásának főpróbája lesz, hol máshol, mint a fővárosban, Bukarestben. A cím egy kicsit persze csalóka, ugyanis a jelenlegi szociáldemokrata városvezetéssel szemben nem mindegyik jobbközép párt tudott összefogni. Hosszas tárgyalást követően augusztusban egyezett meg a jelenleg kormányzó jobbközép nemzeti liberális PNL és a 2016 óta működő újhullámos, liberális-technokrata, ám egyre inkább jobbközép párttá váló Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) arról, hogy

 

Bukarestben a jelenlegi szociáldemokrata főpolgármesterrel szemben a független – ám korábban még USR-elnökként is tevékenykedő – Nicușor Dan városvédő aktivistát támogatják.

 

DAN ALÁ IS ÍRTA: EGY ÚJ BUKARESTET SZERETNE

 

Újra 2016

 

Nicușor Dan 2016-ban már próbálkozott a bukaresti főpolgármesteri szék elnyerésével: az akkor még csak városvédő egyesületként tevékenykedő lokálpatrióta csoport, a Mentsétek meg Bukarestet Szövetség indította – részben ebből nőtte ki magát aztán az USR –, amellyel Nicușor Dan akkor szép sikernek beillő 30 százalékot szerzett. A győzelemhez ez azonban nem volt elég: ellenfele, a korábbi tévés műsorvezető, a Szociáldemokrata Pártba belépett Gabriela Firea lehetett Bukarest főpolgármestere a maga 43 százalékos eredményével. 

 

Firea 2016-os győzelméhez hozzájárult, hogy 2016-ban a jobbközép nemzeti liberálisok külön jelöltet indítottak, az exállamfő, Traian Băsescu köré szerveződő konzervatív-nacionalista Népi Mozgalom Pártja (PMP) úgyszintén. A nemzeti liberális jelölt 11 százalékot, míg a népi mozgalmi jelölt 6 százalékot hozott.

 

Annyit érdemes megjegyezni – ha már külön összeszedtük az idei kampány tíz legszórakoztatóbb pillanatát –, hogy a PMP 2016-os jelöltje Robert Turcescu volt, egy ugyancsak ismert tévés műsorvezető, aki a választás előtt két évvel élő adásban dekonspirálta magát. Ez egy titkosszolgálati szakszó, és azt jelenti, hogy bevallotta, hogy ő addig valójában titkosügynök volt. Turcescu a lelkiismeretére hivatkozva kijelentette, hogy valójában a román belföldi titkosszolgálat, a SRI alezredese volt végig, és az újságírói/tévés műsorvezetői karrierje csak fedősztori volt.

 

Ami 2016-ban nem jött össze, az idén sikerült: a jobboldal erősebbik része összefogott a PSD ellen. Hosszas egyeztetés után a kormányzó nemzeti liberális PNL és a liberális-technokrata USRPLUS megegyezett abban, hogy Nicușor Dant támogatják a szocdem Gabrilea Fireaval szemben. Habár Dan és Firea a két legfontosabb jelölt, a főpolgármesterségért való küzdelembe most is többen beszálltak. A volt államfő, Traian Băsescu is – aki egyébként 2000 és 2004 között állt már a román főváros élén, és 2016-os jelöltjéhez hasonlóan neki is volt szekus múltja, Petrov néven jelentett –, valamint az ország korábbi miniszterelnöke, a liberális kispárt, az ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu is indul. Nekik azonban semmi esélyük nincs a győzelemre a közvélemény-kutatások szerint.

 

GABRIELA FIREA, BUKAREST PSD-S FŐPOLGÁRMESTERE

 

A legutóbbi – általában megbízhatatlan – román közvélemény-kutatások azt mondják, körülbelül 40 százalékos lesz a választási részvétel vasárnap. Annak függvényében, hogy ki rendelte meg, vagy Gabriela Fireat, vagy Nicușor Dant hozzák ki győztesnek. A Fireahoz közel álló kutatás szerint a PSD jelöltje vasárnap 42 százalékkal fog győzni, Dan pedig 35 százalékot szerez, míg Băsescunak 15 százalékot mértek. Ezzel szemben a PNL által megrendelt közvélemény-kutatás Dant hozza ki győztesnek 42 százalékkal, Fireanak 40 százalékot, Băsescunak pedig 9 százalékot jósolt. Vagyis a két esélyes jelölt között

 

igen szoros eredmény várható, hiszen a hibahatáron belül mozognak a számok.

 

Nicușor Dan kampányát – amellett, hogy rendszeresen vele voltak vagy az USRPLUS társelnökei, Dan Barna és Dacian Cioloș vagy a PNL-elnök, jelenlegi román miniszterelnök, Ludovic Orban – végig a közvetlenség jellemezte. Biciklire pattant, piacra járt, villamosra/buszra ült, beszélgetett a bukaresti választópolgárokkal. Általában kisszámú önkéntessel, különösebb felhajtás (plakátok, poszterek) nélkül, kisebb lapokra nyomtatott kampányüzenetekkel szólította meg a bukarestieket.

 

A jobbközép jelöltje elsősorban Bukarest szerves fejlődésében gondolkodik, gigaprojektek helyett a már meglévő adottságokra építene. Megreformálná a tömegközlekedést, több bringasávot alakítana ki, parkokat újítana fel, fákat ültetne, illetve digitalizációval teremtené meg fővárosi közigazgatás átláthatóságát. Dan Bukarest épített örökségét is fontosnak tartja, nyilván, hiszen maga a Mentsük meg Bukarestet is az eddigi fővárosi gyakorlattal szemben jött létre. Konkrétan abból, hogy a bukaresti önkormányzat századforulós házakat bontott le, majd az adott telkeket értékesítette. A már így is rossz állapotban levő bukaresti belvárosban a romos épületek mellett a telkek új tulajdonosainak köszönhetően hirtelen üvegpaloták, hotelek, kaszinók kezdtek emelkedni. Ezt a gyakorlatot szeretné Nicușor Dan megszüntetni.

 

A regnáló főpolgármester kampányában végig észrevehető volt az, hogy a hatalmas fővárosi önkormányzati apparátus mögötte áll, így tipikus román kampányígéretekkel élt: kórházakat fog építeni, iskolákat modernizál, utakat javít majd. A kampány hónapjában át is adott egy több éve épülő hatalmas felüljárót az autósforgalomnak, majd másnap kiderült, hogy majdem semmi értelme nem volt a felüljárónak, mivel a körülötte lévő dugók ugyanúgy megmaradtak. A kampány során Firea a román nacionalizmust is pedzegette: olyan videót tett közzé, ahol férjével arról beszélgetnek, hogy „ezek” – ezt az USRPLUS-ra és Nicușor Danra értve – külföldi pénzekből működnek, és valódi céljuk az, hogy ellenségeskedést szítsanak „az egyszerű románok” között

 

Ki kire szavaz?

 

A bukaresti választók nem sokban különböznek a román átlagtól. A szegényebb, indirekt módon az államtól, önkormányzattól függő csoportok inkább a regnáló Gabriela Fireara fognak voksolni. Főpolgármesterként Firea abban az előnyben is van, hogy hivatali ideje alatt rengeteg kirakateseményt szervezett. Noha ezt idén a járvány megakadályozta, a korábbi években szinte minden héten ingyenes koncertek, programok várták a bukarestieket. A Libertatea számításai szerint

 

Firea 2019-ben 190 millió lejt (körülbelül 14 milliárd forintot) költött különböző eseményekre. Ez az összeg a duplája a 2019-es útépítésekre szánt pénzeknek.

 

Az Adevărul szerint Bukarest szegényebb negyedeinek lakói Nicușor Danban azt fogják látni, hogy „fiatalon hiába nyert országos matamatika tantárgyversenyt, értelmiségi, ha nem vezetett sem egy minisztériumot, vagy legalább egy jól menő céget". Vagyis ezek a szavazók nem Dan vízióját utasítják el, hanem közigazgatási tapasztalatlanságát – őrá eleve inkább a tehetősebb, inkább a magánszektorhoz kötődő rétegek szavaznak.

 

A PNL BUKARESTI FACEBOOK-OLDALA TELE VAN EHHEZ HASONLÓ FOTÓKKAL: ŐK, MEG AZ USRPLUS BUKAREST ÖSSZES HIÁNYOSSÁGÁT FIREA ÉS A PSD NYAKÁBA VARRJÁK.

 

De miért írjuk, hogy ez csak a főpróba?

 

Az igazán fontos időszak azonban az önkormányzati választás után következik: ha a majdnem teljes összefogás jelöltje győz Bukarestben, az hatással lesz a december 6-ra kiírt parlamenti választásra. A Digi24 elemzése szerint a vasárnapi esti exit pollok egyben a decemberi parlamenti választások első kampányeseményei is lesznek. Korábban is befolyásolták az önkormányzati választásokon elért eredmények a parlamenti választások eredményeit, azonban idén még inkább befolyásolják majd. Mivel csak két hónapnyi különbség van a két választás között (az önkormányzatit elvileg májusban kellett volna megtartani, csak jött ugye a járvány) igazán nagy katasztrófának kell bekövetkeznie – például még inkább elszabadul a romániai koronavírus-járvány –, hogy a pártok jelenlegi támogatottsága nagyon megváltozzon.

 

A legutóbbi, a majd decemberben esedékes parlamenti választásra vonatkozó közvélemény-kutatás szerint a PNL 34 százalékkal magabiztosan nyerne, míg a 2016-ban még majdnem 45 százalékot szerezni képes PSD mindössze 20 százalékot tudna hozni. Az USRPLUS-nak 17 százalékot jósolnak, ez 2016-ban még csak 9 volt, viszont a 2019-es, majdnem 23 százalékos EP-választási eredményüktől is messze van.

 

A legjobb helyzetben tehát a kormányzó nemzeti liberális PNL van, főleg hogy lényegében Klaus Johannis államelnök is mellettük kampányol.

 

A 2016-OS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE: RENGETEG VÖRÖS MEGYE, UTÁNUK A LIBERÁLISOK, VÉGÜL PEDIG A MAGYAROK VEZETTE MEGYÉK. GEOREND / WIKIMEDIA.

 

Ha Bukarestben nem győz a nemzeti liberálisok által is támogatott független Nicușor Dan, az nem lesz akkora hatással a kormánypárt népszerűségére, mivel így is több új nemzeti liberális vezetésű önkormányzat lesz. A jelenlegi 8 nemzeti liberális vezetésű megye helyett a párt 17 és 23 közötti megyei önkormányzati elnökre számít a választások után. A nemzeti liberálisoknak jelenleg mért 34 százalékos népszerűsége habár csökkenhet,

 

a decemberi parlamenti választásokat jelen állás szerint így is, úgy is ők nyerik meg.

 

Decemberig sem a PSD, sem pedig az USRPLUS támogatottsága nem tud annyira megnőni, hogy kihívói lehessenek a PNL-nek. Habár sajtóelemzések szerint a legnagyobb klientúrájú párt még mindig a PSD marad és szám szerint a legtöbb polgármesterük ugyancsak nekik lesz, a megyei önkormányzati vezetők tekintetében holtverseny alakul ki a PNL és a PSD között. Jelentős nagyvárosokat (az erdélyi Kolozsvár, Nagyvárad, Brassó, Temesvár már eleve PNL-s vezetésű) szerezhetnek meg a nemzeti liberálisok, például a moldvai Jászvásárt, vagy akár még a tengerparti Konstancát is. Az USRPLUS egyetlen megyei önkormányzatot sem tud megszerezni, esetleg pár közepes város polgármestere lehet majd USRPLUS-os. A PSD pedig szinte biztosan megtartja olténiai megyéit.

 

A nemzeti liberális PNL és a liberális-technokrata USRPLUS közötti összefogás az önkormányzati választások után akár szét is eshet.

 

Ez eleve csak a fővárosban, Bukarestben, valamint több más városban jött létre, viszont országosan nincs szövetségben a két párt. A fő kérdés az, hogy a PNL milyen eredményt ér el a decemberi parlamenti választásokon. Ha várakozásihoz képest jobban teljesít, az is elképzelhető, hogy a beharangozott PNL-USRPLUS kormánykoalíció helyett a PNL a régi pártok (Băsescu kicsi PMP-jével, valamint az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek) támogatásával alakíthat kormányt. Előbbi gondolatot egy korábbi cikkben Eckstein-Kovács Péter volt RMDSZ-es szenátor, ügyvéd fejtette ki az Azonnalinak.

 

AMIKOR MÉG FELHŐTLEN VOLT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI HAJLADÓSÁG: AZ EURÓPAI PARLAMENTBŐL SOKAK SZÁMÁRA ISMERŐS DACIAN CIOLOȘ USRPLUS-TÁRSELNÖK, LUDOVIC ORBAN PNL-VEZÉR, NICUȘOR DAN ÉS DAN BARNA, A MÁSIK USRPLUS-TÁRSELNÖK.

 

A vasárnapi önkormányzati választásokon egyrészt kiderül, hogy a jobbközép összefogás receptje sikeres-e, vagyis győz-e majd a független Nicușor Dan Bukarestben. Másrészt az önkormányzati választások után fog majd kiderülni, hogy hosszútávon fenntartható-e a régi PNL és az újhullámos USRPLUS együttműködése. A PNL-sek ugyanis tudják, hogy az igazi veszélyt rájuk nem a „vörös pestis” szocdem PSD, hanem a régi politikai elitet leváltani kívánó, korrupcióellenes demagóg USRPLUS jelenti.

 

NYITÓKÉP: Muszáj szavaznod! – PNL-aktivisták mobilizálnak.

FOTÓK: Az USRPLUS és a PNL Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A moldovai Alkotmánybíróság két éven át tartó politikai válság végére tett pontot. Az elnök nyugatbarát pártja vezet, akár egyedül is kormányozhat.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás