+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2020. szeptember 27. vasárnap, 13:31
A maszkpártiak és maszkellenesek között újfajta vallásháború dúl, mely sokban emlékeztet az egykori katolikus-protestáns hitvitára. A járványtagadás lett a techno-szcientista vallás istentagadása, ami egy modern boszorkányüldözést indított el. A kiátkozás kölcsönös a két tábor fanatikusai közt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Van egy kínos hírem: a maszkpártiak olyan vakon és dogmatikusan hivatkoznak a tudományra, hogy végső soron az ő álláspontjuk is hiedelemre épül, csupán másfajta tekintélyeknek hisz a két tábor. A józan ész híveit nem az egyik vagy másik táborban, hanem rajtuk kívül kell keresnünk, ahogy az már lenni szokott ilyenkor.

 

Túloztam? Sajnos nem. Vegyünk egy kínosan konkrét covidos példát, hogy mekkora hiba lehet vakon hinni akár a legnagyobb tekintélyű orvosi lapnak tartott Lancet-ben megjelent tanulmányoknak. Kénytelenek voltak ugyanis visszavonni annak a májusi tanulmánynak szenzációként beharangozott következtetéseit, miszerint a hidroxi-klorokin nem alkalmas a betegség kezelésére, sőt veszélyes mellékhatásai vannak.

 

Nem kétséges, hogy komoly lobbinyomás lehet az ilyen cikkek megjelentetése mögött ellenérdekelt gyógyszergyártók részéről. Meg ugye a kutatók és az intézményesült tudomány vezetőinek szemét szúrják az olyan különutas figurák, mint a francia Raoult doktor, aki a hidroxi-klorokin alapú terápia apostolaként lett világszerte ismert. A Guardian által megrendelt vizsgálatok alapján egyébként a visszavont publikációhoz adatokat szolgáltató Desai több más „tudományos” cikkhez is digitálisan manipulált adatokat nyújthatott.

 

Hogyan teszik új vallássá a tudományt, és miért veszti el ilyenkor tudomány jellegét?

 

A modern tudomány alapvetése, hogy mindent (!) meg kell tudnunk kérdőjelezni és soha semmit sem lehet abszolút, végső igazságnak tekinteni, mely megfellebbezhetetlen lenne. Csak a cáfolható (falszifikálható) tételek lehetnek tudományosak, és nincs olyan „objektív” tudomány, amire úgy lehetne hivatkozni, ahogy a maszkpártiak a tudományos közösségekben épp leginkább elfogadott nézetekre ma hivatkoznak. (Semmelweis korában például a nagy többség elutasította a boncolás utáni, műtét vagy szülés előtti kézmosást – akkor az számított az orvostudományban konszenzusos „igazságnak”, és Semmelweis nézetét üldözték mint tudománytalant.)

 

A tudomány tehát csak addig lehet tudomány, amíg nem „objektív”, megfellebbezhetetlen és végső igazságként hivatkoznak a tételeire – mert ez esetben már ideológiaként, dogmatikaként és végső soron vallásként funkcionál.

 

Az új típusú koronavírust vagy bármilyen tudományos szakterületet legfeljebb néhány száz vagy ezer ember ismer teljes mélységében és komplexitásában, akik pont ezért nem szoktak olyan leegyszerűsítő módon, egy-egy szempontot egyoldalúan kiemelve és általánosítva fogalmazni, ahogy a rájuk hivatkozók tömegei. Mert tudják, milyen sok más szempont árnyalja a képet és mennyi mindent nem tud még senki az adott szakterületről.

 

A sokaság csupán néhány tudós tekintélye alapján hivatkozik megállapításaikra, melyeket alapjában nem is ért igazán. Arról a problémáról ne is beszéljünk, hogy milyen durván torzítja a tömegmédia struktúrája, a szenzációhajhászás, illetve a különféle érdekek érvényesítése a tudósok üzeneteit. Mire a nagyközönséghez ér, gyakorlatilag felismerhetetlenné torzul, ha azok szemével nézzük, akik alaposabban és mélyebben ismerik a témát. Mindez érvényes a járvánnyal kapcsolatos kioktató kommentek millióira: ugyan honnan tudják, hogy úgy van? Mert olvasták egy szerintük hitelesnek tartott forrásból? Ami szerintük tudományosan megalapozott, bár alapjában és részleteiben egyáltalán nem értik, hogyan és miért.

 

A modern tudományosság alapja a cáfolhatóságon túl a matematizálhatóság (formalizálhatóság), ami vírusok és élő rendszerek interakciója esetében eleve nem működik, mert ezek nem absztraktumok, hanem élő organizmusok, illetve olyan élő organizmusnak is nehezen tekinthető lények mint a vírusok. Matematikai modelleket főleg a járványok terjedésénél használnak, de ezek is messze esnek attól, amit a tisztán matematikai modellekre épülő egzakt tudományoktól elvárhatnánk.

 

További fontos kritériuma a modern tudományosságnak a szakszerűség (specializáció), azaz, hogy nem lépjük túl az adott szaktudomány kompetenciaterületét, ami a járványkezelésben eleve lehetetlen, mert itt számos, nagyon különböző szakterületet kellene valahogy összekapcsolni és végső soron politikai döntéssel megítélni, hogy egy (virológiai, statisztikai, gazdasági) bonyolult szempontrendszer alapján az adott helyzetben mi lehet optimális megoldás az adott ország, illetve a társadalom számára. Ideális esetben így lenne, de számos példát láttunk már arra, hogy az iparági lobbiérdekek simán felülírják a politikai döntéseknél a közérdeket – elég a rákkeltő gyomirtószer, a glifozát és a méhgyilkos neonikotinoidok mezőgazdasági alkalmazásait említeni, vagy a klímaválság „kezelésében” az energetikai lobbik szerepét. Mitől lenne más a helyzet a járványkezelésben?

 

A tudományok története hemzseg az olyan példáktól, hogy milyen jelentős mértékben határozza meg az éppen uralkodó világnézet és a tudományos intézmények vezetésének hatalmi struktúrája azt, hogy mikor mi válik konszenzussá, illetve többségi állásponttá a tudományban. Az ördög itt is a részletekben és struktúrákban bújik meg:

 

ki az a tudományos közösség, aki eldönti, mi igaz? És ki dönti el, hogy kik dönthetik el? Kőkemény tekintélyérvek vannak a háttérben mindvégig.

 

A tudósok ugyebár emberek, és közösségeikre is jellemzőek mindazok a hatalmi törekvések, hiúságok és egyéb nagyon is esendő emberi viszonyrendszerek, amelyek általában az emberi közösségek jellemzői. Tarski óta közhely az episztemológiában, hogy az egzakt tudományok nem tudják bizonyítani semmilyen tétel igazságát – egyszerűen nem az igazságra vonatkoznak, hanem a matematikai igazolhatóságra, némi leegyszerűsítéssel a formára (formulákra) és nem azok tartalmára.

 

Tudományos tételek „igazságáról” vagy ezekről mint igazságról beszélni tulajdonképpen mélységesen tudománytalan megfogalmazás, vastagon túllépi a szaktudományok kompetenciáját. Az ezekre vallásosan hivatkozó milliók viszont jellemzően igazságokként szajkózzák a szaktudományok tételeit. Pedig az egzaktnak tartott absztrakt tudomány, pl. a matematika a valóságról, mint olyanról egyáltalán nem is beszél. A tapasztalati tudományokra pedig az einsteini bon mot érvényes: „Amennyiben a matematika törvényeit a valóságra vonatkoztatjuk, már nem egzaktak és amennyiben egzaktak, nem vonatkoznak a valóságra.”

 

Mindezek ellenére még ma is százmilliók hisznek vallásosan, sőt: babonásan abban a techno-pozitivizmusban – miszerint minden matematizálható, formalizálható és a tudományos-technikai fejlődés minden problémát megold majd –, ami a magas tudomány köreiben lényegében már a XX. század közepére teljesen megbukott.

 

Ennek a babonásan racionalista dogmatikának a XX. század bizonyos értelemben szöges ellentétét hozta el: a tudományos eredményeket etikátlanul alkalmazó nagyipar és a globalizált technokrácia az emberiség történetében példátlan mélységű és léptékű ökológiai és civilizációs válságot idézett elő, amiben a tudomány és a technika etikátlan alkalmazása meghatározó szerepet játszott és kiemelt történelmi felelőssége miatt ideje lenne alaposan felülvizsgálni. Ennek ellenére mindmáig vulgarizált tudománynak lényegében ugyanazt a techno-pozitivista ideológiát tartják világszerte és az iskolákban is jellemzően azt tanítják, ami a magas tudományban a XX. század közepére megbukott.

 

A kuruzsló konteós bloggereknél globálisan sokkal nagyobb veszélyt jelentenek ma a földi élet egészére azok, akik a tudomány nevében hallgattatják el mindazokat, akik nekik bármiben ellentmondanak.

 

Nemcsak a járványtagadókat, hanem a szkeptikusokat vagy a lobbik által túszul ejtett tudományos fórumok kritikusait is elhallgattatják – akkor is, ha történetesen tudományterületük legképzettebb szakértői. Bár evidens lobbiérdekek miatt a tömegmédiákban elvétve esik szó róla, de vannak tudósok, akik komoly fenntartásokat fogalmaznak meg nemcsak a Covid-pandémia elleni védekezés több alapvető feltevésével kapcsolatban, hanem a közvéleményt hasonlóan vallásháborús jelleggel megosztó 5G veszélyeit illetően is.

 

Itt van a baj gyökere. Még a maszkok alkalmazásával kapcsolatban is vannak komoly tudósok részéről megfogalmazott fenntartások, például az, hogy hamis biztonságérzetet adnak és a szemre kilélegzett levegő miatt ráadásul a kézmosást jobban elhanyagoló maszkhívők hajlamosak kezükkel megdörzsölni szemüket, amivel nő a fertőzés kockázata – ami csak egy példa arra, mennyivel komplexebb a dolog. mint ahogy az egybites hitvitákban megjelenik.

 

Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nincsenek hírek olyan komplexebb tudományos vizsgálatokról, melyek a maszkviselés társadalmi mellékhatásait is komolyabban kutatnák és ezeket is figyelembe véve vonnának alaposabb mérleget. Ezzel nem azt sugallom, hogy a maszktagadóknak lenne igazuk, csak fontos tudni róla, hogy sokkal komplexebbek ezek a kérdések, ha valóban tudományos igénnyel akarjuk vizsgálni akár csak a maszk kérdéskörét. Az pedig

 

végzetes a közbeszédre és vitakultúránkra nézve, hogy milyen durván megosztó egybites ideológiai leegyszerűsítések uralják ezt a témát is, mint szinte minden ma meghatározó más kérdés esetében.

 

Mintha valami rettenetes vírus megtámadta volna kultúránk immunrendszerét és a legtöbb emberben valósággal megsemmisítette a vitakultúrát, a valódi tudás, illetve a tudomány igényét. Pedig a régi görögök óta ez a mi civilizációnk immunrendszerének alapja.

 

Az összeesküvés-elméleteknél csak maguk az összeesküvések veszélyesebbek

 

Az a fő vád a járványtagadókkal szemben, hogy konteóznak. Nos, ha valaki kicsit is alaposabban ismeri, hogyan irányítják a kutatásokon, gyógyszer-engedélyeztetéseken túl az orvoslás gyakorlatilag minden területét a nagy gyógyszergyártók, akkor – pártatlanul vizsgálva – legalábbis alapos lehet a gyanú, hogy iparágként az egészségügy is globálisan összeesküvéses struktúrák szerint működik. Nagyrészt intézményesített formában is, nemcsak informálisan.

 

Igaz, ez nem annyira összeesküvés-elmélet, sokkal inkább gyakorlat. Mára már globális hatalmi struktúrákkal. Sajnos minden feltétel adott volt a tömegkommunikáció legújabb formáival kiegészülve, hogy akár olyan világméretű összeesküvést is végre lehessen hajtani ma már, amilyet a Plandemia hívei emlegetnek.

 

Nem azt állítom, hogy ez történt, hanem azt, hogy adva voltak a feltételei – ez épp elég baj magában.

 

Mindent meg kellene tennünk ennek a tömegmanipulációs mátrixnak a felszámolásáért, hogy senki ne ejthesse túszul globálisan az emberiséget egy pandémiára vagy bármire hivatkozva. Ez sokkal nagyobb veszély, mint a Covid-19!

 

Valóban racionálisan gondolkodva a legnagyobb hiba, amit a maszkpártiak elkövethettek és a legkomolyabb bizonyíték arra, amit a maszktagadók mondanak, pontosan az, ha globálisan cenzúrázni kezdik őket, sőt: mártírt csinálnak belőlük – amivel csak tovább fanatizálják a táborukat. A járványtagadó oldalak letiltásával megkezdődött a technoinkvizíció kora, aminek főpapjai a „közösségi” oldalak és technokommunikációs óriáscégek vezetői. Leginkább Mark Zuckerberg, aki az információs szabadságjogokhoz „makacsul” ragaszkodó Európát most azzal fenyegeti, hogy lekapcsolja (pardon: kiátkozza) „közösségi” platformjáról, ami leginkább a pápa és a fejedelmek egykori invesztitúra harcaira emlékeztet. 

 

Üdv az új középkorban!

 

Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás