+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. szeptember 24. csütörtök, 16:10
Miért furcsa ez? Azért, mert noha Johannis a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie.

Vasárnap lesznek az önkormányzati választások Romániában. A legnagyobb küzdelem az ország fővárosáért, Bukarestért zajlik. Itt 2016 óta a számtalan botránytól övezett posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti szervezetének elnöke, Gabriela Firea a főpolgármester. Ahogyan arról már az Azonnalin is beszámoltunk

 

Nicușor Dan független jelölt mögött létrejött a jobbközép pártok egy részének – a kormányzó nemzeti liberális PNL és az technokrata-liberális USRPLUS – az összefogása.

 

Noha télen még egy budapesti mintára szerveződő teljes ellenzéki összefogás volt a cél, a jobbközép összefogásból végül kihagyták az exállamfő, Traian Băsescu konzervatív-nacionalista kispártját, a PMP-t. Băsescu – aki 2000-2004 között volt már a főváros élén – ezért el is indult a bukaresti főpolgármesterségért, veszélyeztetve Nicușor Dan lehetséges győzelmét. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Dan 33 százalékot szerezne vasárnap, a jelenlegi főpolgármester, Firea 30 százalékot, míg Băsescu 9 százalékot. Az elemzők szerint Băsescu leginkább a jobbközép tábortól venne el szavazatokat.

 

A bukaresti kampányeseményeket azonban megszakította egy különleges eset csütörtök délelőtt:

 

Nicușor Dan ugyanis az államelnök, Johannis rezidenciáján – a Cotroceni-i Palotában – járt,

 

onnan kilépve lepték meg a román sajtó munkatársai. A megbeszélésen az ország jobbközép nemzeti liberális miniszterelnöke, egyben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban is részt vett.

 

Az elnöki hivatal közelménye szerint Klaus Johannis államelnök vendégeinek aggodalmát fejezte ki a bukarestiek hétköznapjait illetően, a jelenlegi városvezetést felelőssé téve a számtalan bukaresti problémáért. Például azért is, hogy többszáz bukaresti tömbház augusztus közepétől meleg víz nélkül maradt. A közlemény kitér arra is, hogy Johannis múlt héten áttanulmányozta Dan programját, és arra jutott, hogy a jelölt tervei megvalósíthatók – ezért hívta meg magához a politikust. A beszélgetést követően pedig az államelnök már meg is bizonyosodott arról, hogy a fővárosban uralkodó állapotok megszüntetésének biztosítékát Nicușor Danban látja.

 

Hogy miért fontos a mai esemény?

 

Magyarán itt arról van szó, hogy a hivatalban lévő államelnök kilépett semleges pozíciójából és aktívan az egyik jelölt mellé állt.

 

Ilyesmire Romániában még nem került sor eddig. A román államelnök elviekben az országos pártok közötti közvetítő szerepet, a politikai küzdelemben az egyensúlyt kellene jelentse. Klaus Johannis viszont – 2019-es második megválasztása óta legalábbis – egyre kevésbé törekszik erre a szerepre. Johannis az államelnöki székbe 2014-ben a nemzeti liberális PNL éléről érkezett, úgy, hogy csak pár hónappal azelőtt lépett be oda. Előtte a romániai németek érdekképviseleti szervében, a Romániai Németek Demokrata Fórumában (FDGR románul, DFDR németül) politizált, az erdélyi Nagyszeben sikeres polgármestere volt. Az elmúlt évben nem volt olyan sajótájékoztatója, ahol Johannis ne a PSD-t okolta volna valamiért, és ne dicsérte volna a jobbközép Orban-kormányt. 

 

Az inkább a szocdemekhez közel álló tévék úgy kommentálták az eseményt, mint egyszerű kampányfogást Dan és csapatának részéről. Az Antena3 szerint a vasárnapi választások után a bukaresti összefogás pártjai, a kormányzó nemzeti liberális PNL és a liberális-technokrata USRPLUS szövetsége felbomlik és egymásnak esnek majd. Mivel decemberben parlamenti választásokat tartanak az országban, a valódi tét az ezeken elért eredmény. A PNL számára az elsődleges veszélyt az USRPLUS jelenti, nem pedig a korrupt PSD. Egy másik értelmezés szerint az államelnök és a nemzeti liberális PNL-elnök, Ludovic Orban arról próbálták meggyőzni Nicușor Dant, hogy megválasztása esetén járuljon hozzá a bukaresti győzelem PNL általi kisajátításához és a városi USRPLUS marginalizálásához.

 

Az ügyben egy másik főpolgármester-jelölt, Călin Popescu-Tăriceanu – aki Románia miniszterelnöke volt 2004 és 2008 között – is megszólalt. Tăriceanu Facebook-bejegyzésében megvádolta az államelnököt azzal, hogy megszegte az ország alkotmányát, mivel beleavatkozott a választási kampányba.

 

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste Eckstein-Kovács Pétert korábbi RMDSZ-es szenátort, volt államelnöki tanácsost. Eckstein szerint Johannis nyilvános szereplései alkalmával eddig is preferálta a nemzeti liberálisokat és bestializálta a szociáldemokratákat. Ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy

 

Romániában az államelnökök mindig is játszottak az alkotmányos kereteikkel,

 

szerinte Johannis is így tett ebben az esetben.

 

A kolozsvári ügyvéd szerint is az igazi tét a decemberi parlamenti választásokon elért eredmény. Szerinte Bukarestben „az ellenzék ha szereti, ha nem, össze kell álljon” és nyerjen. Ha nem győznek, akkor annak negatív következményei lennének a jobbközép pártok számára a decemberi választásokon. Eckstein szerint az igazi kérdés az, hogy a PNL mennyire nyeri túl magát: ha elvárásaihoz képest jobb eredményt tud produkálni majd, akkor elképzelhető, hogy a PNL inkább a PMP-vel és az RMDSZ-szel – ahogyan Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök már bejelentette – lépne koalícióra, az USRPLUS-t pedig kihagyná ebből. Ám Eckstein szerint ennek nem nagy a valószínűsége.

 

NYITÓKÉP: Montázs Nicușor Dan és Klaus Johannis személyes Facebookjáról

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás