+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Úgy tűnik, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már semmiképpen sem szeretné erőltetni a migrációs kvótákat: ehelyett arra tesz kísérletet, hogy az EU-ba szabályokat nem betartva érkezőket hazaküldhessék a tagállamok, a folyamatot pedig egy külön koordinátor felügyelné. Az egyik legnagyobb, migrációval kapcsolatos problémára születne így megoldás, hiszen például 2018-ban az EU-s országok által kiutasított menedékkérők közül csak 36 százalék hagyta el ténylegesen az Unió területét.

 

Azzal, hogy meghatározott számú menedékkérő fogadása helyett a tagállamok ezután

 

más országoknak segíthetnek ugyanannyi, szabályokat áthágva az EU-ba belépő bevándorló visszaküldésével a hazájukba, az Európai Bizottság azt reméli, hogy arany középutat talált.

 

Azok az országok, amelyekbe az EU-ba jellemzően elsőként érkeznek meg a menedékkérők – például Olaszország és Görögország, illetve a migrációs célországnak számító Németország – eddig a többi tagállam szolidaritását hiányolták, és pártolták a hozzájuk érkezők kötelező elosztását a többi EU-s ország között. A kelet-európai országok – köztük Magyarország és Lengyelország – vezetői azonban hallani sem akartak egy ilyen kvótarendszerről.

 

„Ez nem a szolidaritás és felelősségvállalás, esetleg önkéntes vagy kötelező elosztás közötti választás. Nem ott akarjuk folytatni a vitákat, ahol 2015-ben elkezdődtek” – mondta a Politicónak egy uniós forrás.

 

Szolidaritási lehetőségek

 

A kvótarendszer elengedése azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne követelne együttműködést és szolidaritást a tagállamoktól. Ylva Johansson, svéd belügyi biztos és a Bizottság görög alelnöke, Margaritisz Szkinasz ragaszkodtak hozzá a terv kidolgozásakor, hogy ez része legyen a javaslatnak.

 

Ugyanakkor a tagállamok több szolidaritási vállalás közül választhatnak. Itt jön be a képbe az úgynevezett „támogató koncepció”. Ennek fentebb is idézett lényege, hogy a meghatározott számú menedékkérő befogadása helyett a tagállamok segíthetik egymást a jogellenesen az EU-ba belépők hazaküldésében.

 

Azon országnak, amely a hazaküldés támogatása mellett dönt, nyolc hónapja lesz ezt levezényelni, emellett azt is eldöntheti, hogy milyen nemzetiségű bevándorlókat akar visszaküldeni.

 

Amennyiben ezt az állam nem tudja megoldani nyolc hónap alatt, úgy be kell fogadnia menekülteket – ebben az esetben viszont már nem dönthet arról, milyen nemzetiségűek érkezhetnek a területére.

 

A Bizottság emellett a dublini rendszer reformját is kilátásba helyezte – ez alapján most annak az országnak kell lefolytatnia a bevándorlási eljárást, amelybe a menedékkérők elsőként megérkeztek. Egyelőre elképzelhető, hogy ez az alapvetés is megmarad, ugyanakkor minden bizonnyal kiegészül az EU-ba érkezők mozgásterének bővítésével, amennyiben más országok is részt vehetnek majd kérelmük elbírálásában.

 

Ahogy a Bizottság ötletei végleges formát öltenek – várhatóan tíz javaslat formájában –, úgy azok elfogadása már a tagállamokon múlik. Ezzel kapcsolatban Szkinasz a tét nagyságára figyelmeztetett.

 

„Az ismételt kudarcok a populisták és a szélsőjobboldal megerősödéséhez vezettek” – utalt a Bizottság alelnöke arra, hogy a bevándorlásról szóló viták komoly feszültséget okoztak a tagállamok között.

 

Ha ez a javaslat is elbukik, akkor borítékolhatóan jó darabig nem születik majd átfogó megoldás. Ez pedig tovább mélyítheti a törésvonalakat a nyugati és a keleti tagállamok között.

 

Más szempontból is fontos lenne azonban közös nevezőre jutnia az EU-s vezetőknek: 2015-höz képest ugyanis majdnem 15 millióval vannak többen azok, akiknek háború, üldöztetés vagy az emberi jogok megsértése miatt menekülniük kellett otthonukból. 2019-ben a számuk elérte a 79,5 milliót.

 

NYITÓKÉP: Mstyslav Chernov / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás