+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Úgy tűnik, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság már semmiképpen sem szeretné erőltetni a migrációs kvótákat: ehelyett arra tesz kísérletet, hogy az EU-ba szabályokat nem betartva érkezőket hazaküldhessék a tagállamok, a folyamatot pedig egy külön koordinátor felügyelné. Az egyik legnagyobb, migrációval kapcsolatos problémára születne így megoldás, hiszen például 2018-ban az EU-s országok által kiutasított menedékkérők közül csak 36 százalék hagyta el ténylegesen az Unió területét.

 

Azzal, hogy meghatározott számú menedékkérő fogadása helyett a tagállamok ezután

 

más országoknak segíthetnek ugyanannyi, szabályokat áthágva az EU-ba belépő bevándorló visszaküldésével a hazájukba, az Európai Bizottság azt reméli, hogy arany középutat talált.

 

Azok az országok, amelyekbe az EU-ba jellemzően elsőként érkeznek meg a menedékkérők – például Olaszország és Görögország, illetve a migrációs célországnak számító Németország – eddig a többi tagállam szolidaritását hiányolták, és pártolták a hozzájuk érkezők kötelező elosztását a többi EU-s ország között. A kelet-európai országok – köztük Magyarország és Lengyelország – vezetői azonban hallani sem akartak egy ilyen kvótarendszerről.

 

„Ez nem a szolidaritás és felelősségvállalás, esetleg önkéntes vagy kötelező elosztás közötti választás. Nem ott akarjuk folytatni a vitákat, ahol 2015-ben elkezdődtek” – mondta a Politicónak egy uniós forrás.

 

Szolidaritási lehetőségek

 

A kvótarendszer elengedése azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne követelne együttműködést és szolidaritást a tagállamoktól. Ylva Johansson, svéd belügyi biztos és a Bizottság görög alelnöke, Margaritisz Szkinasz ragaszkodtak hozzá a terv kidolgozásakor, hogy ez része legyen a javaslatnak.

 

Ugyanakkor a tagállamok több szolidaritási vállalás közül választhatnak. Itt jön be a képbe az úgynevezett „támogató koncepció”. Ennek fentebb is idézett lényege, hogy a meghatározott számú menedékkérő befogadása helyett a tagállamok segíthetik egymást a jogellenesen az EU-ba belépők hazaküldésében.

 

Azon országnak, amely a hazaküldés támogatása mellett dönt, nyolc hónapja lesz ezt levezényelni, emellett azt is eldöntheti, hogy milyen nemzetiségű bevándorlókat akar visszaküldeni.

 

Amennyiben ezt az állam nem tudja megoldani nyolc hónap alatt, úgy be kell fogadnia menekülteket – ebben az esetben viszont már nem dönthet arról, milyen nemzetiségűek érkezhetnek a területére.

 

A Bizottság emellett a dublini rendszer reformját is kilátásba helyezte – ez alapján most annak az országnak kell lefolytatnia a bevándorlási eljárást, amelybe a menedékkérők elsőként megérkeztek. Egyelőre elképzelhető, hogy ez az alapvetés is megmarad, ugyanakkor minden bizonnyal kiegészül az EU-ba érkezők mozgásterének bővítésével, amennyiben más országok is részt vehetnek majd kérelmük elbírálásában.

 

Ahogy a Bizottság ötletei végleges formát öltenek – várhatóan tíz javaslat formájában –, úgy azok elfogadása már a tagállamokon múlik. Ezzel kapcsolatban Szkinasz a tét nagyságára figyelmeztetett.

 

„Az ismételt kudarcok a populisták és a szélsőjobboldal megerősödéséhez vezettek” – utalt a Bizottság alelnöke arra, hogy a bevándorlásról szóló viták komoly feszültséget okoztak a tagállamok között.

 

Ha ez a javaslat is elbukik, akkor borítékolhatóan jó darabig nem születik majd átfogó megoldás. Ez pedig tovább mélyítheti a törésvonalakat a nyugati és a keleti tagállamok között.

 

Más szempontból is fontos lenne azonban közös nevezőre jutnia az EU-s vezetőknek: 2015-höz képest ugyanis majdnem 15 millióval vannak többen azok, akiknek háború, üldöztetés vagy az emberi jogok megsértése miatt menekülniük kellett otthonukból. 2019-ben a számuk elérte a 79,5 milliót.

 

NYITÓKÉP: Mstyslav Chernov / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás