Hány listával érdemes, hány listával szükséges?

Szerző: Techet Péter
2020.09.22. 07:47

A választásoktól másfél évre vagyunk – azaz még időben ahhoz, hogy lehessen vitázni erről. Ezen vitákat ugyanis jövőre az ellenzéknek, ha a győzelmi esélyeit és vágyait komolyan gondolja, el kell döntenie. Ezért indítottunk ellenzéki politikusokkal és értelmiségiekkel vitasorozatot.

Hány listával érdemes, hány listával szükséges?
Van egy adottság. És van egy kérdés.

Az adottság, hogy a jelenlegi magyar választási rendszer az előző többségi jellegét továbbfokozta, gyakorlatilag a mai magyar választási rendszernek egy kétpárti rendszerben lenne értelme, ennyiben a konzervatív kormány az elfogadásával a magyar történelemből és társadalomból is adódó pluralizmust akarta beszűkíteni. Egy ilyen rendszerben

a szakpolitikai vitákat értelemszerűen váltja fel a Carl Schmitt-i barát-ellenség-szembenállás, a mi-ők logikája.

Amíg a választási törvény ilyen, ezt lehet újságcikkekben kritizálni – de a pártok számára, ha tényleg nyerni akarnak, ezt a helyzetet kell adottságnak tekinteniük. Ha valaki bicklizésben jobb, nem sokra megy vele, ha a verseny medencében zajlik. Vagy elkezd úszni, vagy nem indul el eleve.

És itt jön be a képbe a kérdés. Ha és amennyiben az Orbán-rezsim tényleg egy „autokrácia“, „illiberális demokrácia“, „hibrid rendszer“ (jelentsen ez utóbbi bármit is), akkor felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért kell a választásán elindulni, a parlamentjébe beülni – és ha tényleg autoriter a rezsim, akkor

még inkább felmerül a kérdés, hogy miért gondolja bárki is, hogy Orbán Viktor bármikor is hajlandó lesz majd választást veszíteni.

Tényleg elképzelhető jelenet, hogy az M1 esti híradója a választások estéjén bejelenti az ellenzék győzelmét, majd kapcsolja Orbán Viktort, aki gratulál az ellenzéknek, elismeri a vereségét, és erre kéri híveit?

Nehezen elképzelhető. Mégis: ez még nem kell, hogy feltétlenül azt jelentse, hogy nem kell elindulni a választásokon, nem kell olyan formát találni, amiben legalább papíron meglehet a győzelemre az esély. Elvégre

még Aljekszandar Lukasenka Belaruszában is megpróbálta az ellenzék.

Ha pedig ez a helyzet, akkor visszajutunk az alaphelyzethez. Ha úgy teszünk, mintha lehetne parlamenti választáson megverni a rezsimet, akkor tényleg minden elemében úgy kell tenni.

Ehhez a minden egyéni körzetben való közös indulás mindenképpen hozzátartozik. A listák kapcsán már kérdéses, hogy mi hoz többet: ha mindenki összeáll, azaz minden ellenzéki szavazónak kicsit be kell fognia az orrát, amikor leszavaz, vagy ha olyan listák indulnak, ahol nem kell az orrot ennyire befogni?

Az érv, hogy az ellenzék heterogén, nem ér, elvégre

Vladimir Mečiartól Slobodan Miloševićig a térség autoriter rezsimjeit mindenütt nagyon széles összefogások váltották le.

1998-ban Szlovákiában liberálisok, klerikálisok, magyarok és posztkommunisták álltak össze; 2000-ben Szerbiában pedig balliberálisok, nacionalisták, csetnikek, monarchisták, kommunisták, kisebbségiek, kisebbségellenesek. A Miloševićet leváltó összefogáshoz képest a magyar ellenzék már-már egységes ideológiájú pártnak tűnik.

A 2022-as választást már most szokás történelminek nevezni, elvégre a jelek szerint az ellenzék majdnem mindegyik pártja elfogadta: a választási rendszerből és saját megosztottságukból következően a Fidesz-féle monolit tömbbel csak egységesen tudnak fellépni. Ez a 2019 őszi önkormányzati választásokon már sok helyen sikeres modellnek bizonyult. A pártok augusztusban pedig azt már most bejelentették: az egyéni körzetekben mindenképpen közös jelölteket fognak állítani.

Ez azonban két dolgot feltétlenül jelent: annak kérdésében, hogy hány közös lista legyen, illetve ki és hogyan legyen a közös miniszterelnök-jelölt (már ha lesz), még mindig nincs döntés. Politikai és választástaktikai érvek egyaránt szólnak az egyetlen listán vagy a több listán való közös indulás mellett és ellen – azaz

a kérdés bizonyosan nem válaszolható meg még azok számára se egyértelműen, akik tényleg szeretnék 2022-ben leváltani az Orbán-rendszert.

Éppen ezért az együttműködésre már igent mondó pártok vezetőit, valamint olyan értelmiségieket, akiknek a kérdésben megfontolásra érdemes véleményük, szakmailag is akár alátámasztott számításuk van, felkértünk egy vitasorozatban való részvételre. A kérdés maga egyszerű: hány listával van esélye győzni az ellenzéknek a Fidesz felett?

Szerdától indul a sorozat, amiben a témában megnyilvánulni nem akaró Momentum kivételével valamennyi ellenzéki párt részéről lesz politikus, aki elmondja a véleményét. Jó olvasást!

FOTÓ: Pxhere

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek