+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. szeptember 21. hétfő, 08:18
A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. A szabályok betartására mégis minden frakció kötelezi a tagjait. De kik azok, akik meg is bírságolnák a képviselőiket, ha nem tartják be az előírásokat? Kik akarnak online parlamentet, és melyik az a párt, ami saját koronavírus-szabályzatot alkotott? Végigkérdeztük a parlamenti frakciókat.

A nyári szünet után ma ül össze újra a parlament, annak ellenére is, hogy egy nappal ezelőtt átlépte az ezer főt és ezzel rekordot döntött az egy nap alatt azonosított, új koronavírusos megbetegedések száma. Releváns kérdés tehát, hogy a járvány gyors és nagymértékű felívelése közben hogyan biztosítják politikusaink, hogy ne az országgyűlés legyen a koronavírus következő gócpontja.

 

A parlament szervezeti, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait ellátó Országgyűlési Hivatal még szeptember elején küldte meg az ott dolgozóknak, hogy milyen járványügyi előírásokat kell betartaniuk. Ezek értelmében:

 

+ csak akkor lehet belépni a parlamentbe, ha az illető testhőmérséklete nem haladja meg a 37,2 fokot – ennek érdekében a beléptetés során minden esetben lázmérés történik;

 

+ minden belépőnek kezet kell fertőtlenítenie a belépési pontokon kihelyezett kézfertőtlenítőket használva;

 

+ ha valaki nem éppen a munkáját végzi, hanem például a folyosókon jár-kel, liftezik, sorban áll a büfénél, vagy éppen vécére megy, köteles maszkot viselnie;

 

+ kötelező a maszkhasználat a három főt meghaladó megbeszéléseken, értekezleteken is.

 

A bökkenő ezekkel az előírásokban mindössze annyi, hogy azok mindenkire vonatkoznak, a portásoktól kezdve a képviselők munkáját segítő szakértőkig, csak éppen a politikusokra nem. A Hivatalnak azonban – szemben a kettős mércét emlegető cikkekkel, amik a politikusokkal szembeni kivételezésre utalgattak – nincs is semmi jogköre arra, hogy a képviselőknek – járvány ide vagy oda – bármit előírjon, hiszen felettük nem gyakorol munkáltatói jogokat.

 

A fenti intézkedések betartására így az Országgyűlés Hivatala csak ajánlást tehet a képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak, utasítani őket ezek betartására csak a frakciók tudják.

 

Körbe is kérdeztük a parlamenti frakciókat, ők milyen egészségügyi előírásokat tesznek kötelezővé a politikusaik számára.

 

A Fidesz és a DK most egy húron pendülnek

 

Az Azonnali megkeresésére a kormányoldal nem válaszolt, sajtótájékoztatón azonban a Fidesz-KDNP két frakcióvezetője, Kocsis Máté és Simicskó István újságírói kérdésre elárulták, hogy az Országgyűlés Hivatala által hozott intézkedéseket képviselőik számára kötelezőnek tekintik, és

 

amennyiben valaki azokat nem tartja be, úgy rá – a frakció szabályzata alapján – bírságot szabnak ki.

 

Kocsi Máté azt is hozzátette: az üléseken képviselőik csak akkor vehetik le a maszkot, ha éppen felszólalnak, amint azt befejezték, vissza kell venniük. Ez alól mindössze a többi képviselőtől tisztes távolságban lévő, az ülést vezető elnök kivétel. Ennek praktikus oka is van: elég kényelmetlen lenne, ha a gyakran megszólaló ülésvezetőnek állandóan le és fel kellene vennie a maszkot.

 

A Fideszhez hasonlóan a DK sem tartja szükségesnek, hogy a Hivatal ajánlásain túl további intézkedéseket hozzon. Mint az Azonnalinak küldött válaszukban írják: „a DK a fenti szabályokat természetesen már elrendelte a frakció minden tagja számára, de szeretnénk, ha ezeket (...) nem csak a DK-frakció, hanem minden országgyűlési képviselő betartaná.” Arra a kérdésünkre, hogy szankcionálni fogják-e az előírásokat megszegő képviselőiket, a DK nem válaszolt.

 

Hasonlóképpen reagált megkeresésünkre a Párbeszéd is, hangsúlyozva: képviselőik eddig és ezután is be fognak tartani minden egészségügyi előírást – arra azonban ők sem választoltak, hogy büntetnék-e azt, aki ezt mégsem teszi meg.

 

A Párbeszéd kiemelte: frakcióvezetőjük, Szabó Tímea javasolta először még a járvány első hulláma idején, hogy a plenáris üléseket a felsőházi ülésteremben tartsák – márciusban oda is költöztek a képviselők, és ez ősszel sem változik. Ennek jelentősége, hogy

 

ott jóval több szék található, mint az alsóházi ülésteremben, ahonnan – a választási törvény 2012-es módosítása után, ami 386-ról 199-re csökkentette az országgyűlési képviselők számát – kipaterolták a felesleges helyeket.

 

Koronavírus idején viszont a felsőházi teremben könnyebb tartani a távolságot.

 

Az MSZP online parlamentet akar

 

A szocialisták sem tartanak szükségesnek további intézkedéseket hozni, ahogy az Azonnali megkeresésére írták: természetesnek tartják, hogy az egészségügyi szabályokat nekik is be kell tartaniuk. Hozzátették: amennyiben azokat valaki közülük mégis megszegi, úgy az emiatt kiszabott bírságot a párt „az azonnali tömeges és ingyenes tesztelésekre” fordítaná.

 

Az MSZP-nek azonban alapvető baja van azzal, hogy fizikailag is vissza kell térniük a parlamentbe. Mint azt Azonnalinak küldött válaszukban írják: „időszerűnek tartjuk a távszavazás intézményének bevezetését, amelyre már a tavaszi ülésszak alkalmával javaslatot tettünk.” Az MSZP – túl a járványügyi kockázatok kizárásán – azzal érvel, hogy ők szinte már mindent online tartanak, a frakcióüléseket és a vezetőségi tanácskozásokat is, sőt, szombaton még a tisztújító kongresszusukat is ilyen formában tartották meg.

 

Azt az MSZP már elfelejtette megemlíteni, hogy a kongresszusukon azért is határoztak egy rövidebb szavazási eljárásról, hogy az ország különböző pontjain lévő, eltérő technikai háttérrel és digitális tudással rendelkező küldötteik ne zavarodjanak bele az online átállásba. Márpedig

 

számtalan törvényjavaslatot és azok módosító indítványait megszavazni, vagy a plenáris vitákat megszervezni semmivel sem lenne egyszerűbb online, mint egy párt hosszadalmas tisztújítását levezényelni.

 

Részben ezzel is indokolta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, hogy nem gondolkodnak a parlamenti munka digitális térbe helyezésén: mint mondta, sem a kellő tudás, sem a kellő tapasztalat nincs meg ahhoz, hogy ezt meglépjék az Országházban. Meg persze érv az is a kormány részéről, hogy nem adott a megfelelő jogszabályi környezet az online parlament bevezetéséhez, ami 2020-ban, egy kisebb megszakítással tíz éve tartó kétharmados kormányzás után elég disszonáns indoklás.

 

Az LMP szigorú belső szabályzatot vezet be

 

Ennek dacára az MSZP álláspontját osztja az LMP is a távszavazással kapcsolatban, annak hiányában viszont evidensnek tartják, hogy az Országgyűlés Hivatalának ajánlásait kövessék.

 

A tisztújításon még a koronavírus berobbanása előtt átesett párt azonban nem elégszik meg ennyivel, mint az Azonnalinak írták:

 

kevésnek tartják a jelenlegi járványügyi intézkedéseket, ezért az Országgyűlés Hivatala által kiadott intézkedéseknél jóval szigorúbb belső szabályokat alkottak,

 

amik hatálya nem csak a politikusokra terjed ki, hanem a velük együtt dolgozó munkatársakra és a hozzájuk érkező vendégekre is.

 

Ezek értelmében:

 

+  az LMP-s irodákba történő belépés után kötelező a kézmosás és a kézfertőtlenítés, valamint azokat kötelező bezárni, ha nem tartózkodik bent senki;

 

+ külön egyeztetéseken fognak dönteni arról, hogy a napi működés során hány fő tartózkodhat az irodákban, és amennyiben valaki nem egyedül van, kötelező szájmaszkot viselni. Ez utóbbi vonatkozik – a megbeszélések kivételével – a tágasabb tárgyalókra is, amennyiben ott legalább négy fő tartózkodik;

 

+ irodai megbeszéléseket, találkozókat tartani csak Keresztes László Lóránt frakcióvezető külön engedélyével lehet;

 

+ kerülni kell a konyhai és irodai eszközök (mint a kávéfőző, a számítógép vagy az íróasztal) közös használatát – amennyiben ez nem megoldható, úgy ezek felületét minden használat után át kell törölni fertőtlenítő kendővel, vagy lefújni fertőtlenítő szerrel.

 

A párt hozzátette: az egészségügyi intézkedéseket megszegő képviselőket „természetesen magas pénzügyi bírsággal büntetnénk, hiszen legjobb tudomásunk szerint a képviselői kártya nem hatékony eszköz a vírus elleni védekezésre”.

 

Kérdéseinkkel a Jobbik-frakciót is megkerestük, ők viszont többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak.

 

NYITÓKÉP: Waldomiguez / Pixabay.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás