+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 20. vasárnap, 08:04
Vasárnap és hétfőn amellett, hogy hét régióban helyi választás lesz, az olaszok országos népszavazáson dönthetik el, akarják-e csökkenteni a parlamenti képviselők és szenátorok számát. De miért éppen Silvio Berlusconi táborából tartják egyesek demagógnak az Öt Csillag által kezdeményezett alkotmánymódosítást?

Amint arról az Azonnali beszámolt: szeptember 20-án és 21-én hét olasz régióban is választások lesznek, ezek eredménye a római balközép kormányra is kihathat, elvégre például még azon Toszkánában is fej-fej mellett halad a balközép és a jobbközép, amely eddig a baloldal fellegvárának számított. Az Öt Csillagra valamennyi régióban visszaesés, eljelentéktelenedés vár.

 

Csakhogy lesz egy szavazás, ami az egész országot megmozgatja majd, ugyanis a kínai koronavírus-járvány miatt márciusról el kellett tolni azt a népszavazást, amely a parlament két kamarájának létszámáról szól.

 

A népszavazásra feltett alkotmánymódosítás értelmében

 

a Képviselőházban az eddigi 630 helyett 400 képviselő, míg a Szenátusban az eddigi 315 helyett 200 szenátor ülne majd.

 

Mivel Olaszországban az alkotmány maga tartalmazza a két ház létszámát (amúgy csak egy 1963-as alkotmánymódosítás óta), a csökkentés alkotmánymódosítást tett szükségessé.

 

Mivel azonban tavaly nyáron nem jött össze a kétharmados többség a Szenátusban, végül 71 szenátor kezdeményezhette, hogy népszavazás döntsön a kérdésben. Az olasz alkotmány értelmében ugyanis, ha nincs meg a kétharmados többség egy alkotmánymódosítás mögött mindkét kamarában, akkor is akár érvénybe léphet a módosítás, de a képviselők, esetleg a szenátorok ötöde vagy félmillió választópolgár vagy legalább öt régió kezdeményezhet referendumot a kérdésben.

 

ÉRDEKTELENSÉG: A LIGÚRIAI CINQUE TERRE LEGRÉGEBBI TELEPÜLÉSÉN, VERNAZZÁBAN HIÁBA VAN KAMPÁNYFELÜLET A REFERENDUMRA, NEM HASZNÁLJA AZT SENKI.

 

Már Renzi is csökkenteni akart, de akkor a népszavazás ellene irányult

 

Az ötlet, hogy csökkenteni kellene az eleve túl költséges olasz két kamara létszámát, már többször femerült.

 

Legutóbb Matteo Renzi balközép miniszterelnök alkotmányreformtervének volt része, hogy a Szenátust drasztikusan átalakítanák, és összesen 95 választott szenátor maradt volna meg. 2016 decemberében azonban egy népszavazáson, amit maga Renzi kezdeményezett hatalmas győzelemben bízva, majdnem 60 százalékos lett az elutasítás, amibe aztán a Renzi-kormány bele is bukott. Természetesen

 

az olaszok a népszavazáson nem a konkrét kérdésekről – így a Szenátus reformjáról – mondtak véleményt, hanem magáról Renziről,

 

akivel szemben jobbról és balról egyaránt formálódott addigra ellenállás.

 

A BALOLDALI PLAKÁT UGYAN NÉPSZAVAZÁSRA KÉSZÜLT ÉS AZ IGEN MELLETT KAMPÁNYOL, DE 2016-OS. AZÓTA SEM ZAVAR SENKIT, PERSZE MINEK, A DEMOKRATÁK AZ IGEN MELLETT VANNAK MOST IS. MELLETTE A LIGÚRIAI RÉGIÓS VÁLASZTÁS JOBBOS JELÖLTJÉNEK PLAKÁTJA.

 

Az Öt Csillag megígérte

 

A mostani népszavazás még az első Conte-kormány megalakulásáig megy vissza: 2018 májusában a balpopulista Öt Csillag és a jobboldali populista Lega kötött koalíciót (hivatalosan nem is annak, hanem csak „szerződésnek” hívták együttműködésüket). Ebben ők is ígéretet tettek a képviselők és szenátorok számának csökkentésére.

 

Az Öt Csillagnak ugyanis régóta vesszőparipája, hogy a közvetett demokrácia költségeit csökkenteni kell,

 

a párt ugyanis az online alapú, bázisdemokratikus szavazások híve,

 

a párton belül erre tartják fenn a Rousseau névre keresztelt szavazási portált.

 

Miután 2019 augusztusában sikertelenül akarta Matteo Salvini Lega-vezér megbuktatni Giuseppe Conte miniszterelnököt, és az Öt Csillag a balközép Demokratákkal (PD) és pár kisebb balközép, liberális párttal kötött koalíciót, a grillóistáknak fontos követelés nem került le a napirendről – már csak azért sem, mert noha Conte professzor pártfüggetlen kormányfő, inkább az Öt Csillaghoz áll közelebb.

 

A kormány által kidolgozott javaslat szerint a képviselők száma 630-ról 400-ra, a szenátoroké 315-ről 200-ra csökken, valamint egyszerre ötnél több élete végéig kinevezett ún. örökös szenátor nem lehet. (Olaszországban az államfő köztiszteletben álló személyeket örökös szenátorrá nevezhet ki.) Eddig az államfők a szabályt ugyanis úgy értelmezték, hogy egy államfői ciklusban ötnél több nem lenne jelölhető, de az összszám nem lenne limitálva. Az új alkotmányszöveg világosabban fogalmazna e téren.

 

Az alkotmánymódosítás az első körben mindkét házban kétharmados többségben már tavaly év elején átment, de a második olvasatnál – ugyanis kétszer kell szavazni alkotmánymódosításokról – a Szenátusban nem lett meg tavaly nyáron a kétharmados többség. Ez még önmagában nem gond, mert elég lenne az alsóházban második körben elért kétharmados többség is, ami összejött tavaly ősszel. Azonban ezután van lehetőség három hónapon belül népszavazást kezdeményezni. A lehetőséggel legelőször Staller Illona (Cicciolina) egykori pártja, az antiklerikális-libertariánus Radikális Párt élt, de a pártnak a szükséges 500 ezer aláírás helyett összesen 669 aláírást sikerült csak gyűjtenie.

 

Idén januárban ezután

 

egy demokrata (balközép) és egy berlusconiánus szenátor közösen kezdeményezte a népszavazás megtartását.

 

Ebben az esetben nem kell aláírásokat gyűjteni, elég ha a szenátorok vagy a képviselők ötöde támogatja a kezdeményezést. Az Öt Csillag fel volt háborodva, szerintük ugyanis a jobbközép és balközép – a Legával összefogva – meg akarná akadályozni az alkotmányreformot. Azonban nem volt mit tenni: március 29-re kiírták a népszavazást. Ezt söpörte el a kínai koronavírus-járvány most szeptemberig.

 

MOST VAGY SOHA: SZAVAZZ IGENNEL, HOGY 345 SZÉKKEL KEVESEBB LEGYEN! – ÜZENI AZ ÖT CSILLAG MOZGALOM EGYIK MOZGÓSÍTÓ PLAKÁTJA FIRENZE BELVÁROSÁBAN.

 

A nagyok közül csak Berlusconi és Renzi nem szólít fel az igen mellett

 

A népszavazáson valamennyi nagy párt (Demokrata Párt, Lega, Öt Csillag, neofasiszta Olaszország Testvérei, stb.) azt javasolja híveinek, hogy igennel szavazzon a képviselői és szenátori helyek csökkentésére. A Demokraták közül azonban van pár politikus, aki bejelentette: nemmel fog voksolni. Így tesz például Laura Boldrini, a Képviselőház egykori elnöke vagy Walter Veltroni, a Demokraták egykori főtitkára.

 

A két egykori kormányfő pártja viszont a híveikre bízza a döntést: a Matteo Renzi vezette Italia Viva és a Silvio Berlusconi vezette Forza Italia nem foglal el világos álláspontot. Szintén a szavazókra bízza a döntést a németeket képviselő Dél-Tiroli Néppárt (SVP).

 

Maga Berlusconi „demagóg tettnek” tartja a csökkentést,

 

szerinte ugyanis „a demokráciát és a szabadságot vágják meg most”. A Forza Italia egyik szenátora, Andrea Cangini egyenesen úgy véli: „ez a népszavazás a politika és a demagógia közötti választás”; a berlusconista politikus azt reméli, hogy ha mégis győzne a nem, akkor „Luigi di Maio [az Öt Csillag politikusa, külügyminszter] és a többi, blöffölésre hajlamos politikusnak” mégis meg kell komolyodnia, és nem folytathatnák a szerinte demagóg politikájukat. A felmérések szerint viszont

 

az olaszok több, mint 70 százakéka igennel fog szavazni.

 

A nem mellett nyíltan csak kispártok kampányolnak, parlamenti erőként egyedül két kis liberális erő, a Több Európa és a Demokratákból kiszakadt Azzione, valamint a szintén kis kormánypárti, szocialista Szabadok és egyenlők (LeU) párt utasítja el az alkotmánymódosítást. A többi ellenző a parlamenten kívüli szélbalról kerül ki. Még azon értelmiségiek is, akik inkább a nem mellett vannak, mint például az ország egyik legismertebb alktotmányjogásza, Gustavo Zagrebelsky, elismerik: önmagában nem a parlamentarizmus, pláne nem a demokrácia elleni tett, ha csökken a képviselők és szenátorok száma.

 

EGYETLEN PLAKÁT ÁRVÁLKODIK CSAK FIRENZÉBEN AZ ERRE A CÉLRA SZOLGÁLÓ HIRDETŐTÁBLÁN, AZ IS A NEMRE VALÓ SZAVAZÁS, AZAZ A RÓMAI PARLAMENT KÉT HÁZA MOSTANI LÉTSZÁMÁNAK MEGTARTÁSA MELLETT FOGLAL ÁLLÁST.

 

CÍMLAPFOTÓ: Maurizio Lupi / Flickr

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás