+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 20. vasárnap, 08:04
Vasárnap és hétfőn amellett, hogy hét régióban helyi választás lesz, az olaszok országos népszavazáson dönthetik el, akarják-e csökkenteni a parlamenti képviselők és szenátorok számát. De miért éppen Silvio Berlusconi táborából tartják egyesek demagógnak az Öt Csillag által kezdeményezett alkotmánymódosítást?

Amint arról az Azonnali beszámolt: szeptember 20-án és 21-én hét olasz régióban is választások lesznek, ezek eredménye a római balközép kormányra is kihathat, elvégre például még azon Toszkánában is fej-fej mellett halad a balközép és a jobbközép, amely eddig a baloldal fellegvárának számított. Az Öt Csillagra valamennyi régióban visszaesés, eljelentéktelenedés vár.

 

Csakhogy lesz egy szavazás, ami az egész országot megmozgatja majd, ugyanis a kínai koronavírus-járvány miatt márciusról el kellett tolni azt a népszavazást, amely a parlament két kamarájának létszámáról szól.

 

A népszavazásra feltett alkotmánymódosítás értelmében

 

a Képviselőházban az eddigi 630 helyett 400 képviselő, míg a Szenátusban az eddigi 315 helyett 200 szenátor ülne majd.

 

Mivel Olaszországban az alkotmány maga tartalmazza a két ház létszámát (amúgy csak egy 1963-as alkotmánymódosítás óta), a csökkentés alkotmánymódosítást tett szükségessé.

 

Mivel azonban tavaly nyáron nem jött össze a kétharmados többség a Szenátusban, végül 71 szenátor kezdeményezhette, hogy népszavazás döntsön a kérdésben. Az olasz alkotmány értelmében ugyanis, ha nincs meg a kétharmados többség egy alkotmánymódosítás mögött mindkét kamarában, akkor is akár érvénybe léphet a módosítás, de a képviselők, esetleg a szenátorok ötöde vagy félmillió választópolgár vagy legalább öt régió kezdeményezhet referendumot a kérdésben.

 

ÉRDEKTELENSÉG: A LIGÚRIAI CINQUE TERRE LEGRÉGEBBI TELEPÜLÉSÉN, VERNAZZÁBAN HIÁBA VAN KAMPÁNYFELÜLET A REFERENDUMRA, NEM HASZNÁLJA AZT SENKI.

 

Már Renzi is csökkenteni akart, de akkor a népszavazás ellene irányult

 

Az ötlet, hogy csökkenteni kellene az eleve túl költséges olasz két kamara létszámát, már többször femerült.

 

Legutóbb Matteo Renzi balközép miniszterelnök alkotmányreformtervének volt része, hogy a Szenátust drasztikusan átalakítanák, és összesen 95 választott szenátor maradt volna meg. 2016 decemberében azonban egy népszavazáson, amit maga Renzi kezdeményezett hatalmas győzelemben bízva, majdnem 60 százalékos lett az elutasítás, amibe aztán a Renzi-kormány bele is bukott. Természetesen

 

az olaszok a népszavazáson nem a konkrét kérdésekről – így a Szenátus reformjáról – mondtak véleményt, hanem magáról Renziről,

 

akivel szemben jobbról és balról egyaránt formálódott addigra ellenállás.

 

A BALOLDALI PLAKÁT UGYAN NÉPSZAVAZÁSRA KÉSZÜLT ÉS AZ IGEN MELLETT KAMPÁNYOL, DE 2016-OS. AZÓTA SEM ZAVAR SENKIT, PERSZE MINEK, A DEMOKRATÁK AZ IGEN MELLETT VANNAK MOST IS. MELLETTE A LIGÚRIAI RÉGIÓS VÁLASZTÁS JOBBOS JELÖLTJÉNEK PLAKÁTJA.

 

Az Öt Csillag megígérte

 

A mostani népszavazás még az első Conte-kormány megalakulásáig megy vissza: 2018 májusában a balpopulista Öt Csillag és a jobboldali populista Lega kötött koalíciót (hivatalosan nem is annak, hanem csak „szerződésnek” hívták együttműködésüket). Ebben ők is ígéretet tettek a képviselők és szenátorok számának csökkentésére.

 

Az Öt Csillagnak ugyanis régóta vesszőparipája, hogy a közvetett demokrácia költségeit csökkenteni kell,

 

a párt ugyanis az online alapú, bázisdemokratikus szavazások híve,

 

a párton belül erre tartják fenn a Rousseau névre keresztelt szavazási portált.

 

Miután 2019 augusztusában sikertelenül akarta Matteo Salvini Lega-vezér megbuktatni Giuseppe Conte miniszterelnököt, és az Öt Csillag a balközép Demokratákkal (PD) és pár kisebb balközép, liberális párttal kötött koalíciót, a grillóistáknak fontos követelés nem került le a napirendről – már csak azért sem, mert noha Conte professzor pártfüggetlen kormányfő, inkább az Öt Csillaghoz áll közelebb.

 

A kormány által kidolgozott javaslat szerint a képviselők száma 630-ról 400-ra, a szenátoroké 315-ről 200-ra csökken, valamint egyszerre ötnél több élete végéig kinevezett ún. örökös szenátor nem lehet. (Olaszországban az államfő köztiszteletben álló személyeket örökös szenátorrá nevezhet ki.) Eddig az államfők a szabályt ugyanis úgy értelmezték, hogy egy államfői ciklusban ötnél több nem lenne jelölhető, de az összszám nem lenne limitálva. Az új alkotmányszöveg világosabban fogalmazna e téren.

 

Az alkotmánymódosítás az első körben mindkét házban kétharmados többségben már tavaly év elején átment, de a második olvasatnál – ugyanis kétszer kell szavazni alkotmánymódosításokról – a Szenátusban nem lett meg tavaly nyáron a kétharmados többség. Ez még önmagában nem gond, mert elég lenne az alsóházban második körben elért kétharmados többség is, ami összejött tavaly ősszel. Azonban ezután van lehetőség három hónapon belül népszavazást kezdeményezni. A lehetőséggel legelőször Staller Illona (Cicciolina) egykori pártja, az antiklerikális-libertariánus Radikális Párt élt, de a pártnak a szükséges 500 ezer aláírás helyett összesen 669 aláírást sikerült csak gyűjtenie.

 

Idén januárban ezután

 

egy demokrata (balközép) és egy berlusconiánus szenátor közösen kezdeményezte a népszavazás megtartását.

 

Ebben az esetben nem kell aláírásokat gyűjteni, elég ha a szenátorok vagy a képviselők ötöde támogatja a kezdeményezést. Az Öt Csillag fel volt háborodva, szerintük ugyanis a jobbközép és balközép – a Legával összefogva – meg akarná akadályozni az alkotmányreformot. Azonban nem volt mit tenni: március 29-re kiírták a népszavazást. Ezt söpörte el a kínai koronavírus-járvány most szeptemberig.

 

MOST VAGY SOHA: SZAVAZZ IGENNEL, HOGY 345 SZÉKKEL KEVESEBB LEGYEN! – ÜZENI AZ ÖT CSILLAG MOZGALOM EGYIK MOZGÓSÍTÓ PLAKÁTJA FIRENZE BELVÁROSÁBAN.

 

A nagyok közül csak Berlusconi és Renzi nem szólít fel az igen mellett

 

A népszavazáson valamennyi nagy párt (Demokrata Párt, Lega, Öt Csillag, neofasiszta Olaszország Testvérei, stb.) azt javasolja híveinek, hogy igennel szavazzon a képviselői és szenátori helyek csökkentésére. A Demokraták közül azonban van pár politikus, aki bejelentette: nemmel fog voksolni. Így tesz például Laura Boldrini, a Képviselőház egykori elnöke vagy Walter Veltroni, a Demokraták egykori főtitkára.

 

A két egykori kormányfő pártja viszont a híveikre bízza a döntést: a Matteo Renzi vezette Italia Viva és a Silvio Berlusconi vezette Forza Italia nem foglal el világos álláspontot. Szintén a szavazókra bízza a döntést a németeket képviselő Dél-Tiroli Néppárt (SVP).

 

Maga Berlusconi „demagóg tettnek” tartja a csökkentést,

 

szerinte ugyanis „a demokráciát és a szabadságot vágják meg most”. A Forza Italia egyik szenátora, Andrea Cangini egyenesen úgy véli: „ez a népszavazás a politika és a demagógia közötti választás”; a berlusconista politikus azt reméli, hogy ha mégis győzne a nem, akkor „Luigi di Maio [az Öt Csillag politikusa, külügyminszter] és a többi, blöffölésre hajlamos politikusnak” mégis meg kell komolyodnia, és nem folytathatnák a szerinte demagóg politikájukat. A felmérések szerint viszont

 

az olaszok több, mint 70 százakéka igennel fog szavazni.

 

A nem mellett nyíltan csak kispártok kampányolnak, parlamenti erőként egyedül két kis liberális erő, a Több Európa és a Demokratákból kiszakadt Azzione, valamint a szintén kis kormánypárti, szocialista Szabadok és egyenlők (LeU) párt utasítja el az alkotmánymódosítást. A többi ellenző a parlamenten kívüli szélbalról kerül ki. Még azon értelmiségiek is, akik inkább a nem mellett vannak, mint például az ország egyik legismertebb alktotmányjogásza, Gustavo Zagrebelsky, elismerik: önmagában nem a parlamentarizmus, pláne nem a demokrácia elleni tett, ha csökken a képviselők és szenátorok száma.

 

EGYETLEN PLAKÁT ÁRVÁLKODIK CSAK FIRENZÉBEN AZ ERRE A CÉLRA SZOLGÁLÓ HIRDETŐTÁBLÁN, AZ IS A NEMRE VALÓ SZAVAZÁS, AZAZ A RÓMAI PARLAMENT KÉT HÁZA MOSTANI LÉTSZÁMÁNAK MEGTARTÁSA MELLETT FOGLAL ÁLLÁST.

 

CÍMLAPFOTÓ: Maurizio Lupi / Flickr

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás