+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. szeptember 19. szombat, 07:26
A rendszerváltás utáni legnagyobb haditechnológiai beruházását valósította meg keleti szomszédunk, Patriot-légvédelmi rakétákat vásárolt. De pontosan mit akarnak ezzel?

Miután augusztusban elkezdtek érkezni Romániába az amerikai Lockheed Martin és Raytheon cégek által szállított Patriot típusú, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták, és már a legénységet is kiképezték hozzá, csütörtökön átadták az első üteget. Az eseményen az ország miniszterelnöke, a jobbközép nemzeti liberális Ludovic Orban is részt vett. Orban szerint a Patriot-rakétákkal a román állampolgárok biztonsága növekedett, az ország katonai presztízse pedig emelkedett a szövetségesei szemében.

 

Románia összesen hét Patriot-üteget vásárolt az ország fegyveres erőinek

 

(egy ütegben a kilővő egység mellett radar, energiagenerátor, vezérlőpult és kiszolgáló autó is található), ebből négyet a légierő, hármat pedig a szárazföldi hadierő számára. Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhely vezetője az Azonnalinak ennek kapcsán elmondta, hogy a Patriot-rakétákkal Románia nemcsak repülőgépek, drónok, hanem esetleges ballisztikus rakétatámadások ellen is biztosítaná magát.

 

Románia stratégiai helyzetéből adódóan ez a légvédelmi rendszer a Krím-félszigetre telepített orosz rakétákkal szemben használható fel. Stratégiai helyzet alatt azt értjük, hogy Románia egyszerre Fekete-tengeri kijárat, Ukrajna szomszédja, és közel is van Oroszországhoz, ráadásul az ország a rendszerváltást követően elköteleződött az észak-atlanti irányvonal felé, az USA-t Románia stratégiai partnerének tartja. 

 

Románia 3,9 milliárd dollárt (1189 milliárd forintot) költött a rakétákra, ez az ország 1989 utáni történetének legnagyobb katonai beruházása volt.

 

Demkó az Azonnalinak ezt azzal magyarázta, hogy Románia mindig is az amerikaiak barátságát kereste, erre rengeteg pénzt is költött már. Szerinte itt merül fel az a stratégia, hogy Románia az amerikaiakkal egyetértésben – a lengyeleket leszámítva – katonai vezető pozícióra törekszik, ami a régióban középhatalmi státuszt jelentene számára.

 

A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett arra is, hogy a román távlati célok között szerepel a Moldovával való egyesülés, ami azonban orosz érdeket sért, ugyanis Moldovában a Dnyeszter-melléki, többségében orosz és ukrán lakosságú szakadár köztársaságban eleve orosz erők állomásoznak. Egy potenciális moldáv-román egyesülés esetén közvetlenül kerülne szembe a román NATO-haderő az orosszal. Demkó szerint ezért is költ Románia annyit haderőfejlesztésre és keresi az USA barátságát: hogy stratégiai célja elérésében legyen kire számítania.

 

Az ország már eleve részt vesz a „Rakétapajzs” nevű programban, amely esetleges ballisztikus rakétákkal elkövetett agresszió ellen védi az európai kontinenst. Az olténiai Deveselu község mellett például amerikai katonai támaszpont működik, amely 2016 óta üzemel a legmodernebb technológiával. Deveselu nem egyszer került már a Kreml célkeresztjébe, a romániai orosz nagykövet például többször felszólította az országot arra, hogy szerelje le a bázist.

 

 

Demkó szerint ennek az az oka, hogy az oroszok úgy látják, a deveselui katonai bázis nemcsak az iráni fenyegetés ellen használható, hanem kibővítve akár Oroszország érdekeit is fenyegeti, hiszen a hatvanas évek óta kialakult szovjet-amerikai kölcsönös megsemmisítés egyensúlya további telepítéssel kibillenhet az amerikaiak javára. „Legalábbis az oroszok mindig ezt hangsúlyozzák” – fogalmazott. Radartechnológia egyébként Törökországban is van, és az oroszok elsősorban a képesség bővítésétől félnek.

 

2013: AZ ORSZÁG AKKORI ÁLLAMELNÖKE, TRAIAN BĂSESCU AZ AMERIKAI NAGYKÖVET ÉS AZ AKKORI ROMÁN HONVÉDELMI MINISZTER TÁRSASÁGÁBAN MEGNYITJA A DEVESELUI RAKÉTABÁZIS ÉPÍTKEZÉSI TEREPÉT. FOTÓ: VINCE LITTLE, USACE / WIKIMEDIA COMMONS

 

Románia ráadásul teljesíti azt a NATO-követelményt, hogy a GDP-jének 2 százalékát katonai és védelmi kiadásokra fordítja – amióta Donald Trump amerikai elnök lett, egyszer sem mulasztja el közölni, hogy országa elvárja mindenkitől a 2 százalékos arányú költést. Összehasonlításként: Magyarország például éves GDP-jének 1,2 százalékát fordítja védelmi költségekre, az Orbán-kormány azonban ezt a területet egyre inkább prioritásként kezeli.

 

Demkó szerint az, hogy a magyar kormány csak az utóbbi pár évben kezdett el haderőfejlesztéssel foglalkozni, a 2002-2010 közötti haderőleépítés és a 2015-ig tartó stagnálás következménye. Szerinte a 2014-es ukrajnai események ébresztették rá a NATO-t, hogy valóbann szükséges a GDP 2 százalékát védelemre fordítani. A magyar kormány is ezt követően kezdett komolyan foglalkozni a haderőfejlesztéssel. Ennek a Zrínyi 2026 Honvédelmi- és Haderőfejlesztési-Program lett az eredménye, ami a biztonságpolitikai szakértő szerint a legjobban kidolgozott program az egész térségben. Szerinte nemcsak az történik, hogy Magyarország hadieszközöket vásárol, hanem egyben a hadiiparát is fejleszti, gyárakat telepít, munkahelyeket létesít.

 

Románia a Patriot-rakéták mellett pár éve vásárolt portugál F-16 vadászgépeket is, a román haderő modernizálása tehát folytatódik. Az F-16-os vadászgépekkel a több mint ötvenéves, rengeteg balesetet szenvedett MIG-21-es vadászgépeket kívánják lecserélni. Demkó Attila szerint a román haderő – habár létszámban és technikai felszereltségben meghaladja a magyar haderőt – a jelenlegi standardok szerint nem számít modern haderőnek. Romániának azonban a hadiipar tekintetében előnye van Magyarországgal szemben, mivel a termelőkapacitást nem építették le, és folyamatosan zajlik ezen üzemek modernizálása.

 

Demkó szerint 2020-ban a román haderő egyértelműen erősebb, mint a magyar,

 

ám szerinte 2026-ban a Zrínyi-programnak köszönhetően ez már csak a mennyiség terén lesz így, minőségben nem. 

 

NYITÓKÉP: Románia kormánya / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás