+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. szeptember 17. csütörtök, 07:47
5 százalékra akarják csökkenteni a zöldek a tej, a hús, a liszt, a cukor és a többi alapvető élelmiszer áfáját, ennek érdekében aláírásgyűjtésbe is kezdenek. Megkérdeztük Csárdi Antalt, pontosan mit is akarnak.

Az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése állandó témája az LMP-nek: erről szóló törvényjavaslatokat már több alkalommal benyújtottak a parlamentnek, de eddig mindig lesöpörte őket a kormánytöbbség. Szerdán egy fővárosi sajtótájékoztatóval indította el Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője a párt áfacsökkentésért folytatott küzdelmének legújabb szakaszát- Ez abban különbözik az eddigiektől, hogy országos aláírásgyűjtő kampány is tartozik hozzá.

 

Igazságtalan, hogy az alapvető élelmiszereken ugyanakkora az adóteher, mint a gyémántkarkötőkön, hangzott el többek között a sajtótájékoztatón, ami után az Azonnali a részletekre is rákérdezett Csárdi Antalnál.

 

+ + +

 

A kormánytöbbség korábban többször is lesöpörte az áfacsökkentésre vonatkozó javaslatot. Mit várnak, miben lesz más ez a mostani akció?

 

Nagyon sokszor elmondtuk, hogy az áfacsökkentésre miért van szükség, és már az emberek is egyre inkább megértik, hogy

 

egy igazságos adórendszerben hasonló módon kell tekinteni az alapvető élelmiszerekre, mint például a gyógyszerekre, és a lehető legszélesebb rétegek számára kell elérhetővé tenni őket.

 

Az alapvető élelmiszerek, különösen a gyümölcsök ára 40 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, de a zöldségek 17 százalékos árdrágulása is jelentősen meghaladja az átlagos inflációt. Az emberek mostmár a koronavírus-járvány hatására még erősebben érzik azt, hogy a rendelkezésükre álló anyagi keretből egyre nehezebben tudják megvásárolni a mindennapi alapvető élelmiszereket, így számukra is átélhetővé válik a követelésünk.

 

Arra számítanak, hogy tömegesen fogják aláírni az emberek ezt a kezdeményezést?

 

Optimális esetben az aláírók száma kikényszerítheti a kormányból ennek a javaslatnak a támogatását. Azt látjuk ugyanis, hogy a kormányról minden ellenzéki javaslat nagyon könnyedén lepattan, kivéve akkor, ha jelentős társadalmi támogatást tudunk egy javaslat mögött felmutatni. Erre készülünk, és ezzel szeretnénk elérni, hogy a kormány lássa be,

 

nem tartható fenn az a rendszer, amiben az éttermi szolgáltatások áfája 5 százalék, noha azt csak a jómódúak tudnak igénybe venni, míg az alapvető élelmiszereket, amiket mindenki számára elérhetővé kellene tenni, 27 százalékos luxusáfával sújtják.

 

A javaslat legutóbbi benyújtásakor a kormánytöbbség arra hivatkozva utasította el az áfa csökkentését, hogy az túl nagy lyukat ütne a költségvetés bevételi oldalán, vagyis nincsen rá keret.

 

Gulyás Gergely a múlt héten azt mondta, hogy a válság kezelésére tízezer milliárd forint áll rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben van pénz. Másrészt ha megnézzük az áfatörvény termékbesorolásait, látni fogjuk azokat az igazságtalan, a társadalmi igényeket nem szolgáló döntéseket, amiket meg kell változtatni. Szerintem az éttermi és szálláshely-szolgáltatások áfáját 5 százalékról vissza kellene emelni 27 százalékra, ez biztosítana pluszforrást az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére.

 

Pont a vendéglátással foglalkozók az egyik olyan csoport, amit a legérzékenyebben érintett a koronavírus-járvány. Egy ilyen megoldás nem rontana még tovább a szektor helyzetén?

 

A helyzet az, hogy

 

először a dolgozó embernek kell segíteni, aki meg kell, hogy vásárolja az ebédnek valót, mert a dolgozó emberek túlnyomó többsége nem engedheti meg magának, hogy minden nap étteremben egyen.

 

A társadalmi igazságosság azt követeli meg, hogy első körben az alapvető élelmiszerek legyenek széles körben elérhetőek, és ha marad arra forrás, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy az éttermi szolgáltatások áfája 27 százalék legyen-e, vagy csökkentsük 18-ra, esetleg ötre.

 

Amikor 2017-ben a sertéshús áfája csökkent 5 százalékra, az csak rövidtávon okozott jelentős csökkenést a fogyasztói árakban, a pozitív hatás inkább a termelői oldalon mutatkozott meg azzal, hogy csökkent az adóelkerülés mértéke. Nem tartanak attól, hogy az LMP javaslatának ugyanez lenne az eredménye, és pont azok nem járnának vele jól, akiket megcéloznak?

 

Amennyiben ez így lenne, akkor nem lenne szükség három adókulcsra. Hiszen ha az áfa nem lenne hatással az árszínvonalra, akkor ugyanazt az adókulcsot kellene alkalmaznunk a gyógyszerekre, a Braille-írógépre, az alapvető élelmiszerekre, a szálláshely-szolgáltatásra, az élelmiszer-szolgáltatásra és mindenre, hiszen mindegy lenne, mekkora az áfa, ha a szektor úgyis lenyeli a különbözetet.

 

Ez a megközelítés, amit felvázolt, a kormányt kiszolgálni igyekvő közgazdászoknak a véleménye. Az árat a kereslet és a kínálat határozza meg. Ha egy évben a paprikából kevés terem, akkor magas lesz ára, ha sok terem, akkor értelemszerűen alacsony. Az adóteher mértéke viszont politikai döntés.

 

Én már akkor megtanultam a piac működésének alapjait, amikor itt még mindenki a szocializmus utolsó éveit élte!

 

Ön szerint mi gátolja a kormányt abban, hogy meglépje az adócsökkenést?

 

Ezt én nem tudom megválaszolni, de a kormány jól láthatóan azt a réteget támogatja, akik jómódban élnek ma Magyarországon, és emögött az a gondolat van, hogy ez majd szép lassan lecsorog a társadalom alsóbb rétegeibe. De látjuk, hogy ez nem működik. Ha a társadalom alsóbb ötven százaléka kapná meg közvetlenül ezeket a támogatásokat, az a belső keresletet is jobban élénkítené. Így viszont, hogy ezeket a többletforrásokat a felső tízezer, a társadalom felső egy százaléka kapja meg, azokból vagy megtakarítás lesz, vagy külföldön fogják elkölteni ezeket a pénzeket, de biztosan nem a belső fogyasztást fogják élénkíteni, így a magyar gazdaság ebből keveset tud hasznosítani.

 

Hány aláírással lennének elégedettek, mi az a szám, amit már sikerként lehet elkönyvelni?

 

Ezzel a kérdéssel kicsit megfogott, de mindenképpen százezres nagyságrendet mondanék.

 

Kicsit konkrétabban?

 

Százezer aláírással elégedett lennék.

 

Disclaimer: mint az impresszumban is jelezzük, az Azonnali többségi tulajdonosa Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Ez (köztudottan) sem most, sem az Azonnalin megjelenő többi anyag esetén sem befolyásolja, mit írunk és jelentetünk meg.

 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a kormányzása körüli botrányok kikezdték a támogatottságát.

Az olténiai Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

Egyre több a fertőzött, a tesztkapacitásokat nem növeljük, és sajnos egyre többen vesztik életüket a koronavírus miatt. Mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Köszi, két kommentelő!

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás