+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. szeptember 16. szerda, 14:43
A demokrácia napja alkalmából Zuzana Čaputová az autoriter rezsimek elnyomása alatt élőkről emlékezett meg, kiemelve a belaruszokat.

Szeptember 15-e a demokrácia nemzetközi napja. Zuzana Čaputová, a szlovák elnök is megemlékezett e napról, méghozzá egy Twitter-posztban elmélkedett a demokrácia fontosságáról, és hívta fel a figyelmet az elnyomó autoriter rezsimekre,

 

külön kiemelve az Aljekszandr Lukasenka által 26 éve vasmarokkal írányított Belaruszt.

 

 

Čaputová szerint a demokrácia nem azt jelenti, hogy a kormányok tekintélye csupán a többség támogatásán kell, hogy alapuljon. A szlovák államfő szerint ugyanis a demokrácia fontos eleme az is, hogy garantálják a kisebbségben élők, a gyengék és a kiszolgáltatottak jogait. Itt Čaputová felhívta a figyelmet a belarusz eseményekre, ahol már ötödik hete tüntetnek Aljekszandr Lukasenka rezsimje ellen, és nem úgy tűnik, mintha az események csillapodnának.

 

Lukasenka hétfőn Putyinnal találkozott, ahol az orosz kollégája előtt arról beszélt a jelen lévő újságíróknak, hogy

 

a belarusz tüntetések valójában csak hétvégi séták, és hogy jelenleg sem a rendőrök, sem a tüntetők nem léptek át semmilyen vörös vonalat.

 

Pedig a rendőri visszaélések elég jól dokumentáltak: az őrizetbe vett emberekkel kegyetlenül bánnak, míg a békés tüntetőket gyakran gumibotokkal verik össze – köztük gyakran nőket. A rendőrök pedig sokszor az újságírókat keresik a tömegben, hogy ők ne tudják dokumentálni a tüntetésen történteket: közel száz újságírót vettek őrizetbe már az augusztus 9-i elcsalt választások óta. Ugyanakkor Lukasenka további erőszakkal fenyegetett arra az esetre, ha a békés tüntetések erőszakosabb irányt vennének a tüntetők részéről.

 

Čaputová már az elcsalt választások után nem sokkal, augusztus 18-án Facebook-posztban támogatta az utcára vonuló és az alapvető demokratikus értékekért és a szabadságért tüntető belarusz embereket. Augusztus 19-én az Igor Matovič vezette kormány állásfoglalásban szóllította fel a belarusz rezsimet az erőszak felfüggesztésére. Belarusz szlovák nagykövete is ott van azok között a nyugati diplomaták között, akik az utolsó szabadlábon levő belarusz ellenzéki vezetőre, Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas írónőre vigyáznak.

 

Čaputová már nem először fogalmaz meg diplomáciai üzeneteket a Twitter-oldalán: szeptember elején azzal keltett feltűnést, hogy szintén nyilvános Twitter-posztban állt ki a csehek mellett, akiket Kína egy Tajvanba látogató cseh delegáció miatt fenyegetett meg. A V4-ek egységét hangsúlyozó Magyarország semmit nem reagált a Szlovákia kiállásával már két visegrádi partnerországot is érintő ügyben.

 

Bár Magyarország sokáig Belarusz ügyében sem képviselt határozott álláspontot, sikerült közös álláspontra helyezkednie a V4-országcsoport többi tagjával. A V4 miniszterelnökei szeptember 11-én a lengyelországi Lublinban tárgyaltak a belarusz helyzetről, majd Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök mindannyiuk nevében új, szabad választásokat sürgetett Belaruszban, elítélte az elnyomást és az erőszakot, valamint a politikai foglyok szabadon bocsátását követelte. Lengyelország egy gazdasági segélycsomagra is javaslatot tett, amit Magyarország is támogat.

 

NYITÓKÉP: Zuzana Čaputová / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás