+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 15. kedd, 19:31
Miután több orvos is élesen bírálta a főleg a zsidó és muzulmán vallásban szokásos gyerekkori körülmetélést, liberális, zöld, konzervatív és szélsőbaloldali pártok álltak ki a beavatkozás tilalma mellett. Mi áll a vita háttérében? És miért biztos, hogy mégsem lesz betiltva a körülmetélés?

Dániában már korábban is többször felmerült, hogy a kiskorúakon vallási okokból végrehajott körülmetélést be kéne tiltani – elvégre úgy hajtanak végre valakin egy testi változást eredményező (nem egészségügyi okból fontos) beavatkozást, hogy ahhoz értelemszerűen nem tudta megadni a beleegyezését. A gyerekkori körülmetélés tilalmát szorgalmazók szerint a vallási előírásokat hozzá kell igazítani egy szekuláris jogállam elvárásaihoz: azaz

 

a körülmetélést nem gyerekeken, hanem beleegyezni képes felnőtteken lehessen csak végrehajtani.

 

A többség helyesli a tilalmat, az orvosok bírálják a jelenlegi gyakorlatot

 

2018-ban Dániában népi kezdeményezés indult a körülmetélés tilalma mellett: 50 ezren írták azt alá, kérve, hogy a koppenhágai parlament tiltsa be a nem egészségügyi célból szükséges körülmetélést. A törvény végül nem született meg, de a lakosságon belül továbbra is magas a tiltás támogatottsága: a dán TV2 és a Politiken napilap szeptember elejei felmérése szerint

 

a dánok 86 százaléka szeretné, ha a parlament betiltaná a vallási alapú körülmetélést.

 

A felmérésre azért került sor, mert augusztus végén ismét a koppenhágai parlament elé került az ügy, ezúttal Simon Emil Ammitzboll-Bille, a liberális-jobbközép Fremad (Előre) párt képviselője nyújtotta be a javaslatot.

 

Nemcsak a körülmetélés tilalma, de jelenlegi gyakorlata kapcsán is vita robbant ki nyár végén. Több egészségügyi szervezet is ugyanis úgy találta, hogy a jelenlegi gyakorlat, miszerint felületi érzéstelenítést alkalmaznak a körülmetélésnél, nem elfogadható, ugyanis a fájdalom miatt igenis altatásra lenne szükség.

 

A Dán Betegbiztonsági Ügynökséget ezért több orvos (főleg urológusok és aneszteziológusok), valamint szervezeteik elhagyták tiltakozásképpen, szerintük ugyanis a 2013-ban kidolgozott körülmetélési gyakorlat nem megfelelő. Lars Lund, a dán Urológusok Szövetségének elnöke úgy véli: nem helyes, ha kisgyerekeken hajtanak végre felesleges beavatkozásokat – de ha már erre sor kerül, akkor azt teljes altatásban kéne megtenni, elvégre

 

„2020-ban vagyunk, nem a 19. században”.

 

Miközben azonban a dán társadalom túlnyomó többsége – és az orvosoknak is egy jelentős része – ellenzi a körülmetélést, ha azt egészségügyi indok nem teszi szükségessé,

 

a koppenhágai parlamentben most se lesz meg vélhetően a tilalom melletti többség.

 

A dániai zsidóság vége?

 

Ez főleg azzal függ össze, hogy a dán zsidó közösségek élesen tiltakoztak a törvényjavaslat ellen. Henri Goldstein, a dániai zsidó hitközségek vezetője a dán köztelevíziónak elmondta, hogy a jelenlegi vita „a második világháború óta a legnagyobb válság a zsidóság számára” Dániában. Emlékeztetett arra, hogy akkoriban a dán zsidóknak Svédországba kellett menekülniük.

 

Szerinte ha a koppenhágai parlament betiltja a körülmetélést, azzal lehetetlenné válna a zsidó vallásgyakorlás a skandináv országban. Goldstein úgy véli: ha a törvény átmegy, akkor „lassan, de biztosan eltűnik” a zsidóság Dániából. A hitközség vezetője rámutatott: a körülmetélést „nem csak a nagyon vallásos zsidók, hanem jóformán minden zsidó” gyakorolja, majd hozzátette:

 

„A körülmetélés nélküli zsidóság olyan, mint egy keresztség nélküli kereszténység.”

 

A gyerekkori körülmetélés amúgy nemcsak a zsidó, de a muzulmán vallásnak is előirása. Noha a keresztény vallásoknál nem létezik ilyen előírás, egyes amerikai és afrikai protestáns egyházaknál ismert a gyakorlat. Idén januárban pedig Christian Rutishauser, svájci jezsuita szerzetes szorgalmazta, hogy a körülmetélés nagyobb jelentőséget kapjon a katolikus tradícióban is. Ha nem is annak bevezetésére gondolt, de szerinte a katolikus hagyományból kiveszett, hogy maga Jézus is körbe lett metélve (azaz volt brit milája). A dán keresztény Kristeligt Dagblad pedig véleménycikkben jelentette ki, hogy „a vallás sokkal fontosabb, mint az egészség”.

 

A dán vita középpontjában elsősorban a zsidó vallás került (noha nem csak zsidókat érintene a tilalom). Nem véletlen, hogy maga Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is megszólalt, és arra kérte még múlt héten dán kollégáját, a szociáldemokrata Mette Frederiksent, hogy tegyen meg mindent a törvény elfogadása ellen. Miután Frederiksen bejelentette, hogy a szociáldemokraták bizonyosan nem fognak igennel szavazni – ezzel a törvénynek vélhetően nem is lesz meg a többsége –, Netanjahu köszönetet is mondott neki.

 

Szélbalosok, zöldek, széljobbosok, liberálisok, konzervatívok egyaránt a tilalom mellett

 

A dán politikai életben azonban továbbra is számos támogató akad – ráadásul a kérdés átszeli a hagyományos bal-jobb-törésvonalat. Miközben a szociáldemokrata párt és a neve ellenére jobboldali liberális Baloldal (Venstre) nem támogatja – éppen a zsidóságra való hivatkozással – a tilalmat, magát a törvényjavaslatot egy balliberális politikus dolgozta ki, aki mellé a szélsőjobboldali Néppárt (DFP) egyes politikusai is beálltak. Egyértelműen

 

a körülmetélés tilalma mellett van a szélsőbaloldali Szocialista Néppárt, a zöld Alternatíva, a polgári liberális Új Jobboldal és a konzervatív-liberális Egység Párt

 

– ebből is látható, hogy a támogatók elég széles ideológiai mezőn mozognak. Noha korábban a szélsőjobboldali DFP egyértelmüen kiállt a tilalom mellett, a párt egészségpolitikusa, Liselott Blixt most azt mondja: ugyan ellenzi a körülmetélést, de nem tiltaná azt be. Ez persze nem a pártja egységes véleménye.

 

A dán TV2 úgy számolt: a koppenhágai parlament 179 tagjából 129 vagy a tilalom ellen fog szavazni, vagy egyelőre eleve nem akar a kérdésben nyilatkozni.

 

 

nem véletlen, hogy a Dán Néppárt (DFP) az elmúlt hetekben többször módosította az álláspontját. De most sincs egységes vélemény a frakcióban: három képviselőjük már most bejelentette, hogy semmiképpen sem szavazza meg a körülmetélés tilalmát. A párt egyik parlamenti képviselője pedig közölte, hogy otthagyja a pártot, ha az kiáll a tilalom mellett.

 

A DFP zsidó származású dél-dániai politikusa, Karsten Brønnum szintén bírálta a pártját, amiért nem áll ki élesebben a tilalom ellen. Brønnum maga nincs körbemetélve, de szerinte a párt nemzeti konzervatív jellegéhez hozzátartozna, hogy kiálljon a vallásgyakorlás szabadsága mellett.

 

NYITÓKÉP: Friedlich Herlin: Jézus körülmetélése c. festménye (1466, részlet) / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás