+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. szeptember 15. kedd, 09:16
A rendszerváltás után nulláról épített metróvonalat adtak át kedden a forgalomnak a román fővárosban. Az eleve jó lefedettségű metróhálózat ezzel az új vonallal nagyot fejlődik, de tizenkét évig tartott megépíteni.
Tizenkét évnyi építkezés után kedden átadják a forgalomnak Bukarest új metróvonalát, az M5-öt.

 

A román főváros eddig is jól el volt látva metróvonalakkal, az M5 átadásával pedig 78 kilométeresre bővült a hálózat. A budapesti négy metróvonal 38,6 km-es hosszához képest a bukaresti ennek majdnem a duplája. A bukaresti metróhálózatnak a következő nagy lépést az M6-os vonal kiépítése jelentené, amely az Otopeni nemzetközi repülőtér és a fővárosi metróhálózat között biztosítana összeköttetést.

 

PONTOZOTT NARANCSSÁRGÁVAL AZ ÚJONNAN ÁTADOTT METRÓVONAL. RÖPKE 12 ÉVET KELLETT RÁ VÁRNI. FOTÓ: MLIU92 / WIKIPEDIA.

 

A bukaresti tömegközlekedés Romániában főleg a régi és elavult buszokról, villamosokról ismert. Az egyetlen kivétel, ami jól és korszerűen működik a román fővárosban, az a metró.

 

Ennek az az oka, hogy Bukarestben két külön cég üzemelteti a tömegközlekedést. A metrót üzemeltető Metrorex egy állami cég, a szállításügyi minisztérium cége, míg a buszokat, trolikat és villamosokat üzemeltető Bukaresti Közszállítási Vállalat (STB) a bukaresti önkormányzat cége. Ilyen értelemben Bukaresteben nincs egy BKK-hoz hasonló szervezet, amely a teljes fővárosi tömegközlekedést átfogná, vagyis olyan bérlettípus sem létezik, amivel az összes közlekedési eszközt lehetne használni, külön kell jegyet/bérletet venni a metróra és a többire.

 

A kedden átadott új metróvonal, az M5 az első, amelyet az 1989-es rendszerváltás után, a nulláról kezdtek el építeni. Ha magyar párhuzamot akarunk alkalmazni: 

 

ez a bukarestiek négyes metrója, hiszen az M5 építését is botrányok övezték és évekig húzódott az építése.

 

A bukaresti ötös vonal terve már az államszocializmusban felmerült, azonban csak a kétezres évek végén lépett a megvalósítás útjára. 2008-ban írták ki a közbeszerzést a Bukarest két külső kerületét (Drumul Taberei és Pantelimon nyugat-keleti irányú összekötése) érintő metróvonal tervezésére.

 

A metróvonal építéséhez sorozatos botrányok kapcsolódtak. Miután úgy tűnt, hogy jó ütemben halad az elkezdett építkezés, 2012-ben bekövetkezett az első nagyobb probléma. Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfő az éves költségvetés kidolgozásakor a metróépítésre szánt költségeket több mint felével csökkentette.

 

A metróvonalat végül az EU mentette meg, mivel az építés költségeinek 85 százalékát vissza nem térítendő alapokból biztosította.

 

Azonban így is több évig – az eredeti tervek szerint 2014-ben kellett voln átadni – tartott az építése. Legutóbb az aktuális jobbközép nemzeti liberális kormány június 30-át jelölte ki az átadás napjának, azonban ezt akkor is kellett napolni. A kormány közlése szerint szellőzési gondok és vízszivárgás hátráltatták a metróvonal átadását.

 

A projekt teljes költségvetése 660 millió euróba (235 milliárd forint – a szerk.) került a román hírösszefoglalók szerint.

 

CÍMLAPFOTÓ: Bukaresti metrókocsik az egyik kocsiszínben. Nicubunu / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás