+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 12. szombat, 14:37
A rendőrséget nácizva hirdetett egy vezetőjük tüntetést, Párizsban több csoportra szakadozva vonulgatnak a sárgamellényesek, egyik támogatójukat már kifütyülték. A járványügyi szabályok megszegése miatt már kora délután a francia fővárosban 15o-nél is többeket őrizetbe vettek.

A 2018 őszén hivatalosan a megemelkedett benzinárak ellen indult, de később Emmanuel Macron szociális politikáját elutasító sárgamellényes mozgalomnak nem sikerült pártpolitikai sikert elérni: egységes pártot nem alakítottak, a 2019-es európai parlamenti választások után lassan el is halt a mozgalom. Tény persze:

 

a mozgalom ráirányította „a vidék Franciaországának“ problémáira a figyelmet.

 

Az, hogy Macron számos neoliberális reformtervét mérsékelte, most júliusban pedig egy délies dialektusban beszélő kormányfőt nevezett ki (ami a francia nagypolitikában nagyon ritka), mind visszavezethető arra, hogy Macron is felismerte: ha pártot nem is hoztak létre a sárgamellényesek, a társadalmi hangulatot kifejezték.

 

Nem szabad ugyanis azt se elfelejteni, hogy Franciaországban nő azok száma, akik eleve nem kérnek a közvetett demokráciából (azaz nem vesznek részt a választásokon, egyetlen párt mögé se állnak be). A 2017-es elnökválasztáson 1969 óta nem látott rekordot ért el az otthonmaradottak száma: a szavazók negyede nem szavazott. A 2019-es európai parlamenti választásokon majdnem a szavazók fele nem választott egyetlen pártot se.

 

A 2019-es őszt – ezzel az egyéves évfordulójukat – a sárgamellényesek már jelentősen visszaszorulva élték meg: noha minden héten valahol most is tüntetnek, a résztvevők száma jelentősen lecsökkent, a hírekből is eltüntek.

 

Éppen ezért volt meglepő, hogy a mostani őszt viszont ismét jelentős tüntetésekkel akarták megnyitni – főleg járvány idején, amikor Franciaországban is szigorú szabályok érvényesek (például utcán is hordani kell több városban a szájmaszkot).

 

A konfliktus várható volt, mert miközben a közösségi médiában a különböző sárgamellényes csoportok – a vidéki helyszínek mellett – Párizs belvárosába is be nem jelentett tüntetéseket hirdettek, a francia főváros prefektúrája a járványügyre hivatkozva előzetesen közölte:

 

a Champs-Elysée-n nem lehet felvonulni, a szűken vett párizsi belvárosban valamennyi tüntetést a rendőrség betilt és feloszlat.

 

A szombati tüntetéshullám mögött azon Jérôme Rodrigues áll, aki egy 2019. januári sárgamellényes tüntetés rendőrségi feloszlatása során – legalábbis saját bevallása szerint – vakult meg a jobbszemére egy gumilövedék miatt. Rodrigues a napokban viták kereszttüzébe került, miután

 

„náci bandákhoz“ hasonlította a francia rendőröket,

 

sőt, utalva Párizs 18. kerületének nagy rendőrörsére, arról beszélt, hogy a párizsi rendőrök „egy koncentrációs tábort rejtegetnek a média elől“. Gérald Darmanin belügyminiszter bejelentette, hogy beperli a rendőrség nevében Rodriguest.

 

JEROME RODRIGUES A SÁRGAMELLÉNYESEK RADIKÁLIS SZÁRNYÁNAK ARCA. AZT ÁLLÍTJA: EGY TÜNTETÉS FELOSZLATÁSA UTÁN MEGVAKULT VOLNA A JOBBSZEMÉRE. FOTÓ: JR / FB

 

A FranceInfo információi szerint

 

pár ezren tüntetnek Párizsban, alapvetően több csoportra szakadva

 

vonulnak fel-le a belvárosban. A rendőrség szombat 13 óráig már több, mint 150 embert vett őrizetbe – vagy erőszakos magatartás, vagy a járványügyi előírások megsértése miatt.

 

A tüntetők között is kialakultak ellentétek. Amikor az egyik párizsi helyszínen megjelent Jean-Marie Bigard humorista, aki a 2022-es elnökválasztáson a sárgamellényesek nevében akar indulni, a jelenlévő tüntetők kifütyülték őt. A tiltakozóknak az volt a problémájuk Bigard-ral, hogy elhatárolódott a rendőrök lenácizásától.

 

Jean-François Amadieu, a társadalmi mozgalmak egyik szakértője azt nyilatkozta a közszolgálati FranceInfo-nak, hogy a szombati tüntetés – mind az gyér mozgósítás, mind egymás kifütyülése – azt bizonyítaná, hogy „zsákutcába került a sárgamellényes mozgalom“. Amadieu azt hangsúlyozta, hogy a sárgamellényesek hierarchia-ellenessége eleve akadálya annak, hogy meg tudják szervezni magukat – ráadásul a mozgalom eleve elutasítja a közvetett demokráciát, azaz a párttá válás ugyanúgy nehézkes, mint jelölteket indítani a választásokon. Az említett Bigard-ral is az egyik gondjuk a tüntetőknek éppen az, hogy miért akarna egyáltalán elindulni egy elnökválasztáson – pláne a sárgamellényesek nevében.

 

Mindazonáltal hozzá kell tenni: ha maga a mozgalom nem is tud (hiszen nem is akar) párttá alakulni, a Zöldek több politikusa, aki a nyári önkormányzati választáson nyert, a mozgalomból jön.

 

NYITÓKÉP: 2019 márciusában még vonulhattak a sárgamellényesek a párizsi Champs-Elysée-n / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás