+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 12. szombat, 14:37
A rendőrséget nácizva hirdetett egy vezetőjük tüntetést, Párizsban több csoportra szakadozva vonulgatnak a sárgamellényesek, egyik támogatójukat már kifütyülték. A járványügyi szabályok megszegése miatt már kora délután a francia fővárosban 15o-nél is többeket őrizetbe vettek.

A 2018 őszén hivatalosan a megemelkedett benzinárak ellen indult, de később Emmanuel Macron szociális politikáját elutasító sárgamellényes mozgalomnak nem sikerült pártpolitikai sikert elérni: egységes pártot nem alakítottak, a 2019-es európai parlamenti választások után lassan el is halt a mozgalom. Tény persze:

 

a mozgalom ráirányította „a vidék Franciaországának“ problémáira a figyelmet.

 

Az, hogy Macron számos neoliberális reformtervét mérsékelte, most júliusban pedig egy délies dialektusban beszélő kormányfőt nevezett ki (ami a francia nagypolitikában nagyon ritka), mind visszavezethető arra, hogy Macron is felismerte: ha pártot nem is hoztak létre a sárgamellényesek, a társadalmi hangulatot kifejezték.

 

Nem szabad ugyanis azt se elfelejteni, hogy Franciaországban nő azok száma, akik eleve nem kérnek a közvetett demokráciából (azaz nem vesznek részt a választásokon, egyetlen párt mögé se állnak be). A 2017-es elnökválasztáson 1969 óta nem látott rekordot ért el az otthonmaradottak száma: a szavazók negyede nem szavazott. A 2019-es európai parlamenti választásokon majdnem a szavazók fele nem választott egyetlen pártot se.

 

A 2019-es őszt – ezzel az egyéves évfordulójukat – a sárgamellényesek már jelentősen visszaszorulva élték meg: noha minden héten valahol most is tüntetnek, a résztvevők száma jelentősen lecsökkent, a hírekből is eltüntek.

 

Éppen ezért volt meglepő, hogy a mostani őszt viszont ismét jelentős tüntetésekkel akarták megnyitni – főleg járvány idején, amikor Franciaországban is szigorú szabályok érvényesek (például utcán is hordani kell több városban a szájmaszkot).

 

A konfliktus várható volt, mert miközben a közösségi médiában a különböző sárgamellényes csoportok – a vidéki helyszínek mellett – Párizs belvárosába is be nem jelentett tüntetéseket hirdettek, a francia főváros prefektúrája a járványügyre hivatkozva előzetesen közölte:

 

a Champs-Elysée-n nem lehet felvonulni, a szűken vett párizsi belvárosban valamennyi tüntetést a rendőrség betilt és feloszlat.

 

A szombati tüntetéshullám mögött azon Jérôme Rodrigues áll, aki egy 2019. januári sárgamellényes tüntetés rendőrségi feloszlatása során – legalábbis saját bevallása szerint – vakult meg a jobbszemére egy gumilövedék miatt. Rodrigues a napokban viták kereszttüzébe került, miután

 

„náci bandákhoz“ hasonlította a francia rendőröket,

 

sőt, utalva Párizs 18. kerületének nagy rendőrörsére, arról beszélt, hogy a párizsi rendőrök „egy koncentrációs tábort rejtegetnek a média elől“. Gérald Darmanin belügyminiszter bejelentette, hogy beperli a rendőrség nevében Rodriguest.

 

JEROME RODRIGUES A SÁRGAMELLÉNYESEK RADIKÁLIS SZÁRNYÁNAK ARCA. AZT ÁLLÍTJA: EGY TÜNTETÉS FELOSZLATÁSA UTÁN MEGVAKULT VOLNA A JOBBSZEMÉRE. FOTÓ: JR / FB

 

A FranceInfo információi szerint

 

pár ezren tüntetnek Párizsban, alapvetően több csoportra szakadva

 

vonulnak fel-le a belvárosban. A rendőrség szombat 13 óráig már több, mint 150 embert vett őrizetbe – vagy erőszakos magatartás, vagy a járványügyi előírások megsértése miatt.

 

A tüntetők között is kialakultak ellentétek. Amikor az egyik párizsi helyszínen megjelent Jean-Marie Bigard humorista, aki a 2022-es elnökválasztáson a sárgamellényesek nevében akar indulni, a jelenlévő tüntetők kifütyülték őt. A tiltakozóknak az volt a problémájuk Bigard-ral, hogy elhatárolódott a rendőrök lenácizásától.

 

Jean-François Amadieu, a társadalmi mozgalmak egyik szakértője azt nyilatkozta a közszolgálati FranceInfo-nak, hogy a szombati tüntetés – mind az gyér mozgósítás, mind egymás kifütyülése – azt bizonyítaná, hogy „zsákutcába került a sárgamellényes mozgalom“. Amadieu azt hangsúlyozta, hogy a sárgamellényesek hierarchia-ellenessége eleve akadálya annak, hogy meg tudják szervezni magukat – ráadásul a mozgalom eleve elutasítja a közvetett demokráciát, azaz a párttá válás ugyanúgy nehézkes, mint jelölteket indítani a választásokon. Az említett Bigard-ral is az egyik gondjuk a tüntetőknek éppen az, hogy miért akarna egyáltalán elindulni egy elnökválasztáson – pláne a sárgamellényesek nevében.

 

Mindazonáltal hozzá kell tenni: ha maga a mozgalom nem is tud (hiszen nem is akar) párttá alakulni, a Zöldek több politikusa, aki a nyári önkormányzati választáson nyert, a mozgalomból jön.

 

NYITÓKÉP: 2019 márciusában még vonulhattak a sárgamellényesek a párizsi Champs-Elysée-n / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás