Asszimilálódunk, és ez normális

A huculok eredetileg a ruszinok egy csoportját képezik, Ukrajnában, Máramarosban és Moldva északi részén élnek. A máramarosi huculok ma már ortodox vallásúak, és az ukránokhoz tartozónak tartják magukat. Közülük a legtöbben Oroszkő községben élnek. Elmentünk hozzájuk, hogy megnézzük, kik is ők, hogyan élnek ma, és miért hisznek annyira a szülőföldjükben.

Ma már csak nagyjából 30 ezer hucul él a Kárpátokban, a mai Ukrajna és Románia határvidékein. A kisebbség a ruszinokhoz tartozik alapvetően, akik a környék ukránjaitól görögkatolikus vallásukban tértek el. Ma Románián belül Máramaros megyében, ott is Oroszkőn él többségük. A Transindex ide látogatott el, hogy a huculokról szóló, egyre több turistát vonzó múzeum vezetőjével átbeszélje a népcsoport dolgait.

– mondja Vasile Popovici, a múzeum vezetője. Szerinte körülbelül akkora a különbség egy hucul és egy ukrán között, mint egy moldvai vagy egy oltvány és egy román között, azaz azért van némi, például a viseletben, a kiejtésben, a dialektusban. A vallásban már nincs: mint elmondta, noha korábban a huculok valóban görögkatolikusok voltak, mára áttértek az ukrán ortodox vallásra. Elmeséli, a helyiek 90 százaléka beszéli az ukrán nyelvet, annak is a hucul dialektusát, románul azonban mindenki tud.

„Természetesen van egy asszimiláció is. A fiatal családok külföldre mennek, nagyon sok a vegyesházasság, ilyenkor sokszor egy köztes kommunikációs nyelv teremtődik meg. Ha például valahol az apa román, az anya pedig ukrán, akkor könnyebb az állam nyelvét használni a családban. (...) Ez valahogy normális is. Haladunk előre, az emberek meg asszimilálódnak” – meséli Popovici, hozzátéve, azért jobb lenne, ha nem felejtenék el a saját nyelvüket, kultúrájukat és szokásaikat se.

De miből élnek ma a huculok? Hogyan jöttek a mai Máramaros megyébe? Milyen kapcsolat fűzi őket Ukrajnához? Miért jönnek haza a Nyugat-Európában szerencsét próbált fiataljaik? Miért érdemes meglátogatni a vidéket? A videóból ez mind kiderül!