+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. szeptember 8. kedd, 10:14
Már nem mint rádió, hanem „multimédiás oldalként”. Podcastok azért lesznek.
„A modern, multimédiás Szabad Európa küldetése Magyarországon ugyanaz, mint minden országban, ahol jelen van: kiegyensúlyozott, független, objektív tartalom közvetítése a közönségnek”

 

– így mutatja be Facebook-videójában a 27 év után kedden újrainduló magyar nyelvű Szabad Európát Csák Gyula igazgató, aki alapvetően a prágai központból irányítja majd a lapot, a budapesti munkáért a főszerkesztő – a Csákhoz hasonlóan jelentős Kossuth rádiós és Euronews-múlttal rendelkező – Vovesz Tibor felel majd.

 

Rajtuk kívül az impresszumban heten szerepelnek: köztük a Pesti Hírlap éléről márciusban távozó Kerényi György; a korábbi Magyar Narancsos Keller-Alánt Ákos; a nagy kereskedelmi tv-k mellett a Hír TV-t, a közmédiát, valamint a Rádió C-t is megjárt Báthory Róbert és az Indexnél júliusban a szerkesztőség nagy részével együtt felmondó Szalai Bálint.

 

A kis stáb az ígéret szerint nem a napi hírversenybe száll be, inkább hosszabb cikkekkel és videókkal, valamint – a rádiós múltnak is tisztelegve – podcastokkal jelentkezik majd. Ennek megfelelően első címlapos anyaguk egy digitális oktatásról szóló írásos és videós riport.

 

Továbbá a Szabad Európa hálózatából is várhatóak tartalmak magyarra fordítva: van a címlapon napokkal ezelőtt a belarusz és az orosz SZER által készített anyag is.

 

CSÁK GYULA, A MAGYAR NYELVŰ SZABAD EURÓPA IGAZGATÓJA KÉP:  SZABAD EURÓPA / FACEBOOK

 

Nem volt könnyű az indulás

 

Nyáron az Azonnalin hosszabb cikkben foglalkoztunk a SZER magyarországi visszatérésével. Az új munkatársak toborzását nehezítette a koronavírus-járvány, de ennél nagyobb problémák is húzódhatnak a háttérben: az USA kormányzati támogatásával működő média világszerte olyan országokban indul el, ahol az amerikaiak veszélyben érzik a demokráciát és a sajtószabadságot, ezért nemcsak Magyarországon, de az USA külügyében is viták övezték elindulását. David Cornstein budapesti amerikai nagykövet például veszélyben érezte a magyar kormánnyal kialakított jó kapcsolatot a SZER újraindítása miatt.

 

Azóta az is kiderült, hogy a többek között a Szabad Európát és a Voice of Americát is működtető kormányzati US Agency for Global Media élére Donald Trump nyomására azt a Michael Packet nevezték ki, aki mentorának a 2016-os republikánus kampányban főszerepet vállaló, majd Trump mellett a megválasztása után Fehér Házi stratégaként is dolgozó, nemrégiben azonban sikkasztás gyanúja miatt letartóztatott Steve Bannont tartja.

 

Trump nem rejti véka alá, hogy nem tetszik neki, hogy az eddig hozzá hűséges Fox News egyre többször nyilvánul meg vele szemben kritikusan, ezért nem lenne ellenére, ha a USAGM alá tartozó médiákat használhatná propagandasajtónak. Ez azonban nem lesz egyszerű: Pack kinevezése ugyanis hiába járt megütközéssel a különböző szerkesztőségekben, az újságírók független munkáját komoly garancia, az USA-ban törvénybe foglalt „tűzfal” is védi mindenféle külső beavatkozástól. Packkel szemben már jelentős demokrata körökből érkeznek vádak, melyek szerint Trump-szócsövet faragna az alá tartozó médiumokból.

 

Hogy Packkel nem konfliktusmentes az együttműködés, az már a nyilvánosság számára is egyértelmű: a Voice of America munkatársai augusztus végén azért tiltakoztak,

 

mert Pack a Trump-hű The Federalistnak adott interjújában azon viccelődött, hogy az újságírókat koronavírus-veszélyes helyzetnek tenné ki, illetve szerinte a USAGM hálózata tökéletes hely kémek elhelyezésére.

 

A demokrata elnökjelölt, Joe Biden azt ígérte: megválasztása esetén egyből kirúgja Packet.

 

Nem így kellene segítenie az amerikaiaknak

 

Júniusi cikkünkben megszólalt Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa is. Ő más okból találja problémásnak a SZER visszatérését. Szerinte mivel léteznek független szerkesztőségek Magyarországon, csak éppen forráshiányosak, ezért az USA akkor tette volna jól, ha közvetlenül a már meglévő sajtótermékeket támogatja, ahelyett, hogy egy saját oldalt indít.

 

Kollégája, Urbán Ágnes ötletét idézve azt mondta:

 

a SZER akkor lehetne igazán hasznos szereplő a magyar piacon, ha például vidéki szerkesztőségekkel dolgozna együtt, azoknak infrastruktúrát és erőforrásokat biztosítana, cserébe pedig híreket kapna.

 

„Ha a SZER ezeknek hangot tudna adni, az minden problémát kiküszöbölne: nem kerülnének másodvonalba a magyar újságírók és az erőforrások megosztásával mindenki magáénak érezhetné a folyamatot” – fogalmazott Polyák.

 

NYITÓKÉP: Petr Kadlec / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás