Tíz napra rövidül a rákdiagnosztika határideje Budapesten

Szerző: Petróczi Rafael
2020.09.08. 17:02

Októbertől tíz nap alatt diagnosztizálni kell a daganatgyanús betegeket: erre kötelezi az egészségügyi szolgáltatókat a fővárosi önkormányzat azért cserébe, hogy hozzájuk vágja a CT- és MR-berendezések kapacitásnövelésére azt a pénzt, amit a fővároshoz meg a kormány vágott hozzá. De hogyan rövidülnek ettől a várólisták, és mitől lesz jobb a többi budapesti páciensnek is?

Tíz napra rövidül a rákdiagnosztika határideje Budapesten

Habár a média leginkább attól hangos, ha a kormány és a főváros egymásnak feszül valami miatt, azért akadnak üdítő kivételek. Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka szerint erre példa az a megállapodás, aminek köszönhetően Budapest októbertől kezdődően növelni tudja a daganatgyanús megbetegedésekre fordított kapacitását, és így

a daganatgyanús, budapesti betegek tíz napon belül biztosan kézhez kaphatják majd a diagnózisukat

– erről beszélt a momentumos politikus egy, az önkormányzat által szervezett háttérbeszélgetésén, amin az Azonnali is részt vett.

Ez már csak azért is fontos, mert a rákos daganatok viszonylag gyorsan képezhetnek áttéteket, és erre szinte minden ráktípus képes: ekkor az elsődleges tumor sejtjei továbbterjednek a daganathoz közeli szervekre, szövetekre vagy nyirokcsomókra, így okozva egyrészt még komolyabb zavarokat a szervezetben, másrészt problémát az orvosok számára is, hiszen a több helyen kialakuló daganatokat nagyon nehéz vagy lehetetlen egyszerre kezelni. Ezért

a betegek számára sokszor szó szerint létfontosságú, hogy a lehető leggyorsabban diagnosztizálják őket.

Először: mi ez az egész?

Mint azt Havasi Gábor a háttérbeszélgetésen elmondta, a daganatos megbetegedések (valamint gerinc- és csigolyasérülések, ízületi problémák, vagy csontritkulás) diagnosztizálására használt CT- és MR-vizsgálatokra legfőképpen azért alakulnak ki hosszú várólisták, mert az egészségbiztosítás nem finanszírozza, hogy a rendelkezésre álló gépek nagyobb kapacitással működjenek, nem pedig azért, mert nincs elég eszköz.

Ezért aztán a betegek vagy a magánegészségügyben keresnek gyorsabb, fizetős megoldást, vagy kivárják a sorukat az ingyen vizsgáló intézményekben. (A főváros felmérése szerint Budapesten egy CT-vizsgálat átlagos költsége 40 ezer, egy MR-vizsgálaté pedig 55 ezer forint.) Ráadásul a vonatkozó kormányrendelet csak annyit ír elő, hogy

a daganatgyanús betegeket 14 napon belül kell kivizsgálni, arra viszont nincs előírva határidő, hogy a leleteket mikor kell kézhez kapnia a betegnek: ez lehet pár nap, de akár pár hónap is.

Ezt az időt szeretné lerövidíteni a főváros azzal, hogy idén októbertől plusz forrást adnak a CT- és MR-gépek nagyobb kapacitású kihasználására, és garantálják, hogy a rákgyanús betegeket hét napon belül kivizsgálják, majd további három napon belül az eredményt is megkapják az érintettek.

Az így csökkenő várólisták eredményeképpen a főváros azzal számol, hogy míg 2019-ben 36 ezer CT-vizsgálatot végeztek a budapesti egészségügyi intézményekben, addig ez a szám idén októbertől egy év alatt majdnem a duplájára, csaknem 68 ezer vizsgálatra fog növekedni. Az MR-vizsgálatok esetében a 2019-es 16 ezres volumen majdnem 26 ezer elvégzett vizsgálatra nőhet.

Ez összesen mintegy 30 százalékos diagnosztikai kapacitásbővítést jelentene.

Havasi Gábor az Azonnali kérdésére hangsúlyozta: ez nem azt jelenti, hogy ennyi daganatgyanús beteget fognak kivizsgálni Budapesten, hanem a daganatgyanús betegek gyorsabb kivizsgálásának köszönhetően a más betegségek diagnosztizálására sem kell majd olyan sokat várni – ebből származik majd az elvégzett vizsgálatok számának növekedése, aminek pozitív hatásait a nem daganatos megbetegedés miatt kivizsgálásra szorulók is érezni fogják.

Arra az újságírói kérdésre, hogy fog-e emiatt növekedni a feleslegesen elvégzett vizsgálatok száma, Havasiék nemlegesen választoltak, mondván, hogy az egészségügyi rendszert alapjaiban ez nem változtatja meg, a szakorvosok továbbra is szakmai alapon döntenek majd arról, hogy kit és milyen kivizsgálásra küldenek. A főváros döntése nyomán csupán ez a folyamat gyorsul majd fel.

AZ ORSZÁGOS ONKOLÓGIAI INTÉZET FŐBEJÁRATA A KÉKGOLYÓ UTCÁBAN. FOTÓ: GLOBETROTTER19 / WIKIMEDIA COMMONS

De miből lesz erre pénz?

Havasi Gábor felvezetőjét a kormány-főváros harc elkerüléséről az ügyben árnyalja, hogy a kapacitásbővítést lehetővé tevő kormányhatározatok még az igazán vitás kérdések, a koronavírus-válság miatti forráselvonások és a Lánchíd ügye előtt születtek: ezek értelmében

a főváros – cserébe a kormánynak fontos atlétikai stadion támogatásáért – összesen 50 milliárd forintot kap a kormánytól az Egészséges Budapest Programra,

aminek keretében Karácsony Gergelyék az egészségügyet fejlesztik.

A teljes önkormányzati ciklusra kapott 50 milliárdot nagyjából egyenlően elosztva – minden évben 10 milliárd forintot – használja fel Budapest. Idén ebből 8,4 milliárdot közvetlenül a kerületek kapnak infrastruktúra-fejlesztésre, és

két milliárd forintból szeretnék csökkenteni a CT- és MR-vizsgálatok várólistáit azzal, hogy a daganatgyanús betegek kivizsgálását felgyorsítják.

Kik kapják a pénzt, és mi alapján?

Mint azt a háttérbeszélgetés másik két előadója, Dózsa Csaba és Rékassy Balázs fővárosi egészségpolitikai tanácsadók elmondták, a daganatgyanús betegek kivizsgálásának felgyorsítására szánt összeget kerületenként osztották szét.

Az összegek elosztásakor figyelembe vették a kerületek lakosságszámát, az előző évek daganatos megbetegedéseinek és haláleseteinek számait, valamint a daganatos megbetegedések miatt végzett CT- és MR-vizsgálatok számát is. Kórházigazgatók és szakemberek megkérdezésével azt is felmérték, hogy a fővárosi egészségügyi intézmények mennyivel tudnák növelni a CT- és MR-kapacitásaikat a plusz forrásból.

A legtöbb forrást a kormányzati kétmilliárdból a DK-s László Imre vezette XI. kerület kapja (161 millió forint), a legkevesebb pénz a várólista-csökkentésre a független Bese Ferenc irányította XXIII. kerületnek jut majd (22 millió). 

Havasi Gábor kérdésünkre elmondta: a pénzek elosztásakor nem favorizáltak politikai alapon egyetlen kerületet sem.

Sőt, az egészségügyi tanácsnok kifejezetten büszke arra, hogy az összegek odaítélésekor tisztán szakmai szempontokat vettek figyelembe.

Ezt egyébként az adatok is alátámasztják, a fideszes kerületek viszonylag széles skálán mozogva kapnak a kormányzati pénzből, 24,5 milliótól egészen 95 millióig.

Akkor most októbertől minden hipergyors lesz?

Havasi Gábor szerint nem fognak egyik pillanatról a másikra drasztikusan csökkeni a várólisták, mert októbertől csupán egyes egészségügyi szolgáltatókkal kötik meg a plusz forrásról szóló szerződést, ahol ezt közbeszerzés kiírása nélkül meg lehet tenni (bizonyos kórházakkal, vagy a fővárosi egyetemek rendelőivel). Emellett kiírják a közbeszerzéseket is, hogy a magánszolgáltatók vagy a részben a piacról élő intézmények is bekapcsolódhassanak a programba. Azaz

a várólisták – ahogy egyre több és több szereplő kapja meg a plusz forrást erre a célra – fokozatosan fognak rövidülni.

A szerződésben minden egészségügyi szolgáltatónak vállalnia kell, hogy a daganatgyanús betegek kivizsgálásakor tartani fogja a tíznapos határidőt.

NYITÓKÉP: CT berendezés, Brudersohn / Wikimedia Commons

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek