Hogyan lett Ausztria 2020-ra egy kommunista császárság?

Josef von Neupauer 1893-ban írt egy utópisztikus regényt Ausztria 2020-ban címmel. A könyv egy része bejött, miszerint a járványpolitika miatt szigorú határzárok lesznek. De a történet szerint a Habsburgok még mindig a trónon ülnek, noha kommunista tervgazdálkodásra vált az ország. A könyvet idén ismét kiadták.

Josef von Neupauer igazán nem az osztrák irodalom ismert neve. Az egykori bécsi ügyvéd életéről eleve keveset lehet tudni, egy féltudományos munka mellett egyetlen regény maradt fenn tőle: „Ausztria 2020-ban”. A könyvet 1893-ban írta, különösebb visszhangot akkor sem váltott ki. Az, hogy most mégis újra kiadták, nem csak 2020-nak köszönhető – de annak is, hogy ha mást nem is, a járványpolitikát megjósolta előre.

A regény arról szól, hogy egy amerikai történész és egy antikommunista aktivista 2020-ban beutazzák Ausztriát, és leírják az élményeiket. Az Osztrák-Magyar Monarchia – ami a regényben ugyanúgy érintetlenül fennáll, ahogy 1893-ban volt – ekkora Nepauer szerint „egy európai államszövetség” része már, amelynek legfontosabb eleme, hogy „egészségügyi szövetséget” alkotnak a tagállamok, és

Ennek „az európai egészségügyi államszövetségnek” Anglia már nem része, mert pár éve kiszállt belőle, Oroszország viszont igen. Miközben Moszkva irányítja az európai szárazföldi haderőt,

Ez fontos hatalom, ugyanis Európának 2020-ra sikerült a Földközi-tengert „beltengerré” tennie – már csak azért is, mert Törökországot legyőzte és európai gyarmattá tette. A cél az, hogy mihamarabb ne csak Anglia, de Ázsia és Afrika is belépjen ebbe az európai államszövetségbe, „elvégre ezek a valóságban mégiscsak egy kontinenst alkotnak”.

Ausztria élén még 2020-ban is egy Habsburg-uralkodó áll, de ez már nem több turisztikai attrakciónál. Az eddigre teljesen dohányzásmentes övezetté tett

– ráadásul a turistáknak engedélyezett továbbra is a dohányzás, mert ez segíti az osztrák gazdaságot.

Hiába marad monarchia Ausztria, valójában az ország 2020-ra egy kommunista tervgazdaságban él, olyannyira, hogy már nincs is magántulajdon, mindenről (még a ruhákról is) a bürokrácia gondoskodik – de Neupauer úgy véli: éppen emiatt lesz nagy a jólét. A két amerikai utazót persze meglepi mindez.

Nem csak a gazdaságot, de még az emberek lakhelyét, mozgását is egy szigorú kommunista bürokrácia tervezi. Például nagy áttelepítő programok zajlanak, hogy az országban a lakosság egyenlően legyen elosztva. Ez olyan jól sikerül, hogy 2020-ra

Miközben Neupauer a szociálpolitikai fejlesztésekről részletesen beszámol – ezért is „egy társadalompolitikai regény” az alcím –, technikai fejlődés gyakorlatilag nincs, 2020-ban Nepauer ugyanolyan közlekedésről számol be, mint az 1893-as, például a városokban továbbra is lovak húzzák a legtöbb járművet.

A regény egyértelműen többet árul el 1893-ról, mint 2020-ról, és éppen azt mutatja – noha visszamenőlegesen a monarchiát egy folyamatos szétesésnek illik beállítani –, hogy a kortársak olyannyira nem tudták elképzelni a Habsburg-uralom végét, hogy

NYITÓKÉP: A regény borítója / Luftschacht Verlag, FB