+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. szeptember 5. szombat, 19:20
Az írek a kereskedelmi portfóliót is bukhatják a biztosváltással, így komoly pozícióval lehetnek szegényebbek az európai politikában. Mindezt azért, mert az ír biztos lemondani kényszerült, miután megszegte országa szigorú karantén-előírásait. De kik lehetnek a bukott biztos utódai, és mit kell róluk tudni? Mutatjuk.

Nem egy politikus, illetve közéleti szereplő bukott már bele abba, hogy megszegte a koronavírus-válság miatt bevezetett intézkedéseket: emiatt kényszerült például lemondani az új-zélandi egészségügyi miniszter, David Clark, vagy Boris Johnsonék tudós tanácsadócsapatának vezetője, Neil Ferguson is.

 

A fejek azonban leginkább az íreknél hullottak: a politikai elit színe-java részt vett az ír parlament, az Oireachtas golfklubjának kétnapos gálaeseményén, ahol az egészségügyi előírásokat megszegve vendégelték meg a több, mint nyolcvan résztvevőt. Közvetlenül az eset miatt távozott hivatalából a mezőgazdasági miniszter, Dara Calleary, valamint közvetetten emiatt – mivel a gálán való részételével megszegte a szigorú karantén-előírásokat – lemondott a kereskedelemért felelős ír EU-biztos, Phil Hogan is.

 

Hogan helyére kell valakit találnia az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, aki fel is kérte Írország kormányát (amiben időközben eddig egyedülálló módon a két ősellenség, a Fine Gael és a Fianna Fáil állt össze a Zöldekkel közösen), hogy jelöljön egy nőt, illetve egy férfit is a posztra.

 

Pénteken ezt az ír kormány meg is tette: így lett jelölt Mairead McGuinness és Andrew McDowell.

 

Mairead McGuinness mellett nemcsak az szól, hogy nő

 

Abban nincs különbség a két jelölt között, hogy – akárcsak elődjük, Phil Hogan – mindketten a Fine Gaelhez kötődnek: míg McGuinness jelenleg is tagja a pártnak, addig McDowell 2011-16 között az akkori Fine Gael-es miniszterelnök, Enda Kenny gazdasági főtanácsadója volt.

 

Azonban nem egy érv szól McGuinness mellett, kezdve azzal, hogy nő. Ugyanis von der Leyen még a Bizottság tavalyi összeállításakor egyenlő nemi arányokat hirdetett, amit azonban nem sikerült tartania:

 

a 2019-24 közötti Bizottságnak 15 férfi és csupán 12 női tagja lett. Ezt a mutatót billentheti el von der Leyen 14-13-ra, ha McGuinnesst választja.

 

Ezen felül is jól járna a Bizottság McGuinness-szel, tekintve, hogy EU-s berkekben rutinosan mozgó politikusról beszélünk: Mairead McGuinness tavaly zsinórban a negyedik képviselői ciklusát kezdte meg az Európai Parlamentben, Fine Gael-esként az Európai Néppárt (EPP) soraiban – ezzel McGuinness a leghosszabb ideje szolgáló MEP-je az íreknek.

 

Politikai tehetségét és kedveltségét jelzi, hogy 2017 után 2019-ben is az Európai Parlament alelnökévé választották, ráadásul igen meggyőző szavazati aránnyal:

 

tavaly McGuinness alelnökségére a 702 MEP 88 százaléka, 618 fő voksolt igennel – ezzel ő lett a legnagyobb arányban megszavazott alelnöke a mostani Európai Parlamentnek.

 

MAIREAD MCGUINNESS SAJÁT PLAKÁTJÁT KÉSZÜL KIFÜGGESZTENI A 2019-ES EURÓPAI PARLAMENTI KAMPÁNYBAN.

 

McGuinness EP-alelnökként nem csak hogy átveheti a parlamenti ülések vezetését, amikor az elnök, az olasz David Sassoli nincs jelen, de ő is részt vesz az Európai Parlament előzetes költségvetési tervezetének kidolgozásában, valamint dönthet adminisztratív, személyi és szervezeti kérdésekben is. Szóval

 

ha valakinek van elég tapasztalata ahhoz, hogy eligazodjon a szövevényes EU-s politikában, az Mairead McGuinness.

 

Ráadásul az EU-s veterán híres arról is, hogy jól képes a háttérben politikai megegyezéseket kitárgyalni: az agrárdiplomával rendelkező McGuinness az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagjaként és az EPP agrárügyekben illetékes legfőbb tárgyalójaként jelentős szerepet vállalt például az EU-s politikák közt az egyik legtöbb pénzt felemésztő közös agrárpolitika 2013-as reformjában is.

 

Mindazonáltal McGuinness sem patyolattiszta, a képviselő egyik megkérdőjelezhető húzása a brexithez kapcsolódik. Ő vezette ugyanis azt a tavaly januári ülést, amin a kilépéspárti Nigel Farage – utolsó európai parlamenti felszólalásában – provokatívan, brit zászlót lengetve búcsúzott el a parlamenttől, mondva: alig várja az EU-val való későbbi együttműködést. McGuinness akkor arra hivatkozva, hogy az ülésteremben tilos nemzeti zászlókat lengetni, megvonta a szót Farage-tól, és felszólította őt, hogy a zászlóit vigye el szépen magával.

 

Habár a Kövér László-i ülésvezetéshez szokott magyar fülnek meg sem kottyan, ez a kifinomult brüsszeli diplomáciában azonban erős megszólalásnak minősül.

 

 

Andrew McDowell az Európai Beruházási Bankból osztotta eddig a hitelt

 

Hiába tűnik azonban esélyes jelöltnek McGuinness, nem szabad leírni Andrew McDowellt sem, akinek ugyan ennyire közeli EU-s tapasztalata nincsen, az üzleti és politikai életben mindazonáltal nagy reputációt szerzett már magának.

 

McDowell ugyanis 2011 és 2016 között Írország akkori miniszterelnöke, Enda Kenny gazdasági főtanácsadója volt, és

 

olyan jól végezte a munkáját, hogy megkapta a „taoiseach agya” becenevet is.

 

(A taoiseach az ír miniszterelnök elnevezése.) Ebben a minőségében kulcsszerepet játszott a 2008-at követő gazdasági világválságból való ír kilábalásában: az ő szakpolitikai iránymutatásával sikerült az akkori Fine Gael-Munkáspárt koalíciós kormánynak az EU egyik leggyorsabban növekedő gazdaságává tenni Írországot – 2015-re az ország már valósággal szárnyalt a 25,16 százalékos gazdasági növekedésével.

 

De McDowell nem csak a szakértelmét, hanem a tárgyalóképességét tekintve is bizonyított már: ő volt az egyik kulcsszereplője azoknak a tárgyalásoknak, amik nyomán 2016-ban a parlamenti választásokat követően a Fine Gael maradhatott hatalmon és folytathatott kisebbségi kormányzást, kiegészülve a pártot támogató függetlenekkel.

 

Ilyen előélet után nem csoda, hogy 2016-ban a Fine Gael meghálálta McDowell szolgálatait, és őt javasolták az uniós tagállamoknak kölcsönöket hitelező Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökének, amely posztot McDowell 2016 júliusától egészen idén szeptember 3-áig be is töltötte – nem kevés, évi 277 ezer dolláros, átszámítva 84 millió forintos fizetésért. Itt a gazdasági és pénzügyi kérdéseken túl energiapolitikai és agrárügyekkel is foglalkozott.

 

ANDREW MCDOWELL (BALRA) KORONAVÍRUS-KOMPATIBILISEN ÖKLÖZIK KYRIAKOS MITSOTAKIS GÖRÖG MINISZTERELNÖKKEL (JOBBRA) ANNAK ÖRÖMÉRE, HOGY AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK 1,2 MILLIÁRD EURÓS KÖLCSÖNT ADOTT A GÖRÖG KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGSEGÍTÉSÉRE IDÉN ÁPRILISBAN.

 

Alexander Stubb korábbi finn miniszterelnök, aki ebben az időben úgyszint a bank alelnöke volt, fantasztikus emberként jellemezte McDowellt:

 

„Ő az egyik legbriliánsabb és legkeményebben dolgozó munkatárs, akivel valaha dolgoztam. Rengeteget tanultam tőle az Európai Beruházási Banknál töltött időm alatt”

 

nyilatkozta Stubb a Politicónak. Most, hogy hivatali ideje az EIB-nél lejárt, Andrew McDowell újabb kihívás elé nézhetne mint Írország EU-biztosa.

 

De melyikük lesz a befutó?

 

Erről első körben a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek kell döntenie, aki a jövő hét elején már meg is fogja hallgatni mindkét jelöltet. Akárkit választ, annak az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatást is túl kell élnie (a Fidesz eredeti biztosjelöltje, Trócsányi László még idáig sem jutott el), majd el kell nyernie a támogatást ahhoz, hogy valóban csatlakozhasson a Bizottsághoz.

 

Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy az új biztos ugyanúgy a kereskedelmi portfóliót kapja majd, mint a lemondott Phil Hogan. Ilyenkor ugyanis a Bizottság elnökének megvan a lehetősége, hogy a szabaddá váló portfóliót egy másik biztoshoz csoportosítsa át, és az új biztosnak egy másikat adjon – a brüsszeli körökből érkező, nem hivatalos információk szerint ez is fog bekövetkezni.

 

„Egyre nagyobb konszenzus látszik kirajzolódni abban, hogy Írország nem fogja megkapni újra a kereskedelmi portfóliót”

 

nyilatkozta egy magát meg nem nevező, vezető EU-s diplomata, akinek szavait a Reuters szerint két másik név nélküli, vezető EU-s tisztviselő is megerősítette.

 

Ennek már csak azért is van jelentősége, mert a kereskedelem – ami ideiglenesen a Valdis Dombrovskis lett bizottsági alelnökhöz került – hagyományosan egy komoly jelentőséggel bíró portfólió – most meg főleg, amikor az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborút folytat, és a brexit részleteinek, az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli gazdasági kapcsolatai részleteinek letárgyalására idén év vége a határidő, és sok még a vitás kérdés.

 

KÉPEK: Mairead McGuinness / Facebook (nyitóképen balra), Andrew McDowell / Twitter (nyitóképen jobbra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás