Ki ülhet a koronavírus-járvány alatti golfpartiba belebukott ír biztos helyére?

Az írek a kereskedelmi portfóliót is bukhatják a biztosváltással, így komoly pozícióval lehetnek szegényebbek az európai politikában. Mindezt azért, mert az ír biztos lemondani kényszerült, miután megszegte országa szigorú karantén-előírásait. De kik lehetnek a bukott biztos utódai, és mit kell róluk tudni? Mutatjuk.

Nem egy politikus, illetve közéleti szereplő bukott már bele abba, hogy megszegte a koronavírus-válság miatt bevezetett intézkedéseket: emiatt kényszerült például lemondani az új-zélandi egészségügyi miniszter, David Clark, vagy Boris Johnsonék tudós tanácsadócsapatának vezetője, Neil Ferguson is.

A fejek azonban leginkább az íreknél hullottak: a politikai elit színe-java részt vett az ír parlament, az Oireachtas golfklubjának kétnapos gálaeseményén, ahol az egészségügyi előírásokat megszegve vendégelték meg a több, mint nyolcvan résztvevőt. Közvetlenül az eset miatt távozott hivatalából a mezőgazdasági miniszter, Dara Calleary, valamint közvetetten emiatt – mivel a gálán való részételével megszegte a szigorú karantén-előírásokat – lemondott a kereskedelemért felelős ír EU-biztos, Phil Hogan is.

Hogan helyére kell valakit találnia az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek, aki fel is kérte Írország kormányát (amiben időközben eddig egyedülálló módon a két ősellenség, a Fine Gael és a Fianna Fáil állt össze a Zöldekkel közösen), hogy jelöljön egy nőt, illetve egy férfit is a posztra.

Mairead McGuinness mellett nemcsak az szól, hogy nő

Abban nincs különbség a két jelölt között, hogy – akárcsak elődjük, Phil Hogan – mindketten a Fine Gaelhez kötődnek: míg McGuinness jelenleg is tagja a pártnak, addig McDowell 2011-16 között az akkori Fine Gael-es miniszterelnök, Enda Kenny gazdasági főtanácsadója volt.

Azonban nem egy érv szól McGuinness mellett, kezdve azzal, hogy nő. Ugyanis von der Leyen még a Bizottság tavalyi összeállításakor egyenlő nemi arányokat hirdetett, amit azonban nem sikerült tartania:

Ezen felül is jól járna a Bizottság McGuinness-szel, tekintve, hogy EU-s berkekben rutinosan mozgó politikusról beszélünk: Mairead McGuinness tavaly zsinórban a negyedik képviselői ciklusát kezdte meg az Európai Parlamentben, Fine Gael-esként az Európai Néppárt (EPP) soraiban – ezzel McGuinness a leghosszabb ideje szolgáló MEP-je az íreknek.

Politikai tehetségét és kedveltségét jelzi, hogy 2017 után 2019-ben is az Európai Parlament alelnökévé választották, ráadásul igen meggyőző szavazati aránnyal:

McGuinness EP-alelnökként nem csak hogy átveheti a parlamenti ülések vezetését, amikor az elnök, az olasz David Sassoli nincs jelen, de ő is részt vesz az Európai Parlament előzetes költségvetési tervezetének kidolgozásában, valamint dönthet adminisztratív, személyi és szervezeti kérdésekben is. Szóval

Ráadásul az EU-s veterán híres arról is, hogy jól képes a háttérben politikai megegyezéseket kitárgyalni: az agrárdiplomával rendelkező McGuinness az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagjaként és az EPP agrárügyekben illetékes legfőbb tárgyalójaként jelentős szerepet vállalt például az EU-s politikák közt az egyik legtöbb pénzt felemésztő közös agrárpolitika 2013-as reformjában is.

Mindazonáltal McGuinness sem patyolattiszta, a képviselő egyik megkérdőjelezhető húzása a brexithez kapcsolódik. Ő vezette ugyanis azt a tavaly januári ülést, amin a kilépéspárti Nigel Farage – utolsó európai parlamenti felszólalásában – provokatívan, brit zászlót lengetve búcsúzott el a parlamenttől, mondva: alig várja az EU-val való későbbi együttműködést. McGuinness akkor arra hivatkozva, hogy az ülésteremben tilos nemzeti zászlókat lengetni, megvonta a szót Farage-tól, és felszólította őt, hogy a zászlóit vigye el szépen magával.

Andrew McDowell az Európai Beruházási Bankból osztotta eddig a hitelt

Hiába tűnik azonban esélyes jelöltnek McGuinness, nem szabad leírni Andrew McDowellt sem, akinek ugyan ennyire közeli EU-s tapasztalata nincsen, az üzleti és politikai életben mindazonáltal nagy reputációt szerzett már magának.

McDowell ugyanis 2011 és 2016 között Írország akkori miniszterelnöke, Enda Kenny gazdasági főtanácsadója volt, és

(A taoiseach az ír miniszterelnök elnevezése.) Ebben a minőségében kulcsszerepet játszott a 2008-at követő gazdasági világválságból való ír kilábalásában: az ő szakpolitikai iránymutatásával sikerült az akkori Fine Gael-Munkáspárt koalíciós kormánynak az EU egyik leggyorsabban növekedő gazdaságává tenni Írországot – 2015-re az ország már valósággal szárnyalt a 25,16 százalékos gazdasági növekedésével.

De McDowell nem csak a szakértelmét, hanem a tárgyalóképességét tekintve is bizonyított már: ő volt az egyik kulcsszereplője azoknak a tárgyalásoknak, amik nyomán 2016-ban a parlamenti választásokat követően a Fine Gael maradhatott hatalmon és folytathatott kisebbségi kormányzást, kiegészülve a pártot támogató függetlenekkel.

Ilyen előélet után nem csoda, hogy 2016-ban a Fine Gael meghálálta McDowell szolgálatait, és őt javasolták az uniós tagállamoknak kölcsönöket hitelező Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökének, amely posztot McDowell 2016 júliusától egészen idén szeptember 3-áig be is töltötte – nem kevés, évi 277 ezer dolláros, átszámítva 84 millió forintos fizetésért. Itt a gazdasági és pénzügyi kérdéseken túl energiapolitikai és agrárügyekkel is foglalkozott.

Alexander Stubb korábbi finn miniszterelnök, aki ebben az időben úgyszint a bank alelnöke volt, fantasztikus emberként jellemezte McDowellt:

– nyilatkozta Stubb a Politicónak. Most, hogy hivatali ideje az EIB-nél lejárt, Andrew McDowell újabb kihívás elé nézhetne mint Írország EU-biztosa.

De melyikük lesz a befutó?

Erről első körben a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek kell döntenie, aki a jövő hét elején már meg is fogja hallgatni mindkét jelöltet. Akárkit választ, annak az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatást is túl kell élnie (a Fidesz eredeti biztosjelöltje, Trócsányi László még idáig sem jutott el), majd el kell nyernie a támogatást ahhoz, hogy valóban csatlakozhasson a Bizottsághoz.

Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy az új biztos ugyanúgy a kereskedelmi portfóliót kapja majd, mint a lemondott Phil Hogan. Ilyenkor ugyanis a Bizottság elnökének megvan a lehetősége, hogy a szabaddá váló portfóliót egy másik biztoshoz csoportosítsa át, és az új biztosnak egy másikat adjon – a brüsszeli körökből érkező, nem hivatalos információk szerint ez is fog bekövetkezni.

– nyilatkozta egy magát meg nem nevező, vezető EU-s diplomata, akinek szavait a Reuters szerint két másik név nélküli, vezető EU-s tisztviselő is megerősítette.

Ennek már csak azért is van jelentősége, mert a kereskedelem – ami ideiglenesen a Valdis Dombrovskis lett bizottsági alelnökhöz került – hagyományosan egy komoly jelentőséggel bíró portfólió – most meg főleg, amikor az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborút folytat, és a brexit részleteinek, az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli gazdasági kapcsolatai részleteinek letárgyalására idén év vége a határidő, és sok még a vitás kérdés.

KÉPEK: Mairead McGuinness / Facebook (nyitóképen balra), Andrew McDowell / Twitter (nyitóképen jobbra)