+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. szeptember 4. péntek, 08:47
A lezárt határátkelők miatti nehézségek évtizedek keserűségét idézik fel a szlovákiai magyarokban. A magyar-szlovák határátkelők többségének lezárása látványosan értelmetlen, hiszen Szlovákia sikeresebben kezelte a járványt, mint Magyarország.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A kilencvenes években a mečiari Szlovákiából Magyarországra utazni felszabadító élmény volt. A határon való várakozás torokszorító érzése az útlevél-ellenőrzésnél tetőzött, és amikor a határőr intett, hogy mehetünk, az szabályosan katarzisként hatott – legalábbis én gyerekként így éltem meg.

 

2004-ben, amikor Magyarország és Szlovákia is tagja lett az Európai Uniónak, épp Komáromban tanultam. Révkomárom és Komárom, ez a trianoni határ által kettészakított város sosem szűnt meg teljesen egy városként működni. Ekkor már évek óta együtt szervezte a két város a május elsejei munkaszüneti nap köré a Komáromi Napokat – koncertek, előadások, sportesemények több napon keresztül több helyszínen a határ mindkét oldalán – és 2004-ben a program része volt a két ország uniós csatlakozásának megünneplése is.

 

Ott voltam április 30-án éjjel a tömegben a komáromi hídfőn, éjfél előtt visszaszámlálás volt, mint szilveszterkor, éjfélkor pedig eufórikus hangulatban sétáltunk fel a hídra és mentünk át Magyarországra.

 

A két ország uniós csatlakozásával az addig torokszorító határellenőrzés szimbolikussá vált, majd a schengeni csatlakozás után teljesen megszűnt. 2007 óta határőr helyett már csak egy SMS köszönt a másik ország mobiltarifáiról.

 

Gyakran jutnak eszembe apai nagyszüleim, akiknek egészen más tapasztalataik voltak az országhatárokkal. Volt, hogy nem mentek sehova, és mégis átkerültek a határ egyik oldaláról a másikra, volt, hogy az akaratuk ellenére vitték őket, és voltak olyan rokonaim is, akik átszöktek a határon. Közös bennük, hogy teljesen szabadon – ahogy én immár sok éve megtehetem – soha nem léphették át az országhatárt. A nagyszüleim az uniós csatlakozást már nem élték meg, így tőlük már nem tudtam megkérdezni, hogy a huszadik századdal a hátuk mögött jelent-e számukra valamiféle elégtételt ennek a szabadságnak a tudata, de biztos vagyok benne, hogy ők is nagyon örültek volna.

 

Nekem, aki még nem születtem bele ebbe a szabadságba, legalább részben elégtételt jelentenek a szabad határok azokért a dolgokért, amiket a nagyszüleim generációja átélt, és amiktől én sem tudom függetleníteni magam. Persze nekem is

 

teljesen természetes, hogy szabadon járok-kelek Szlovákia és Magyarország között, mert valójában ez a normalitás, a huszadik század torzulásainak korrekciója.

 

A határok légiessé válásával egyből mindenki számára a legtermészetesebb hétköznapi dologgá vált az átkelés. Aki ebbe beleszületett, annak azért, aki hozzám hasonlóan részben átélte, hogy ez az állapot mihez képest természetes, annak meg azért

 

felháborító, amit most Magyarország a koronavírusra hivatkozva az országhatáron művel: a magyar-szlovák országhatáron mindössze hét határátkelő van nyitva a 23-ból.

 

Amikor tavasszal először lezárták a határokat a járvány miatt, azt könnyebb volt elfogadni, hiszen kevesebbet tudtunk a vírusról; az emberek többsége igyekezett maga is tenni a járvány terjedése ellen, és könnyebben elfogadták a korlátozásokat, sokan önként lemondtak a személyi szabadságuk egy részéről.

 

Mostanra viszont teljesen egyértelmű, hogy a beutazási korlátozások – különösen ennyiféle kivétellel – nem segítik a járvány elleni védekezést. Azok az intézkedések, amik teljesen padlóra küldik a gazdaságot, összességében inkább ártanak.

 

A magyar-szlovák határátkelők többségének lezárása meg tényleg látványosan értelmetlen, hiszen Szlovákia sikeresebben kezelte a járványt, mint Magyarország.

 

Semmi nem utal arra, hogy arra kellene számítani, Szlovákia irányából tömegesen fogják behurcolni a vírust.

 

Ehelyett most gyerekek nem tudnak iskolába járni; emberek nem jutnak el munkába, és egzisztenciák kerülnek veszélybe. Cégeknek, iskoláknak, egészségügyi intézményeknek kell nélkülözniük ingázó alkalmazottaik munkáját; családtagok nem tudják meglátogatni egymást – ráadásul emögött ott ordít az évtizedekig nehezen átjárható határ tapasztalatainak keserűsége.

 

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye semmi ahhoz képest, ahogy a budapesti kormány most ezzel a határzárral emlékezteti a szlovákiai magyarokat Trianonra.

 

Olvass még Renczes Ágostontól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

Nem azért, mert ne értenének hozzá: a beoltatandó egészségügyi dolgozók nem jelentek meg az oltáson.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás