+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 3. csütörtök, 16:32
A francia elnök ismét nyert egy jobboldali szövetségest, ezzel tovább nő az esélye annak, hogy ő legyen az új jobboldal elnökjelöltje 2022-ben.

Miután Macron júliusban egy olyan jobboldali politikust nevezett ki miniszterelnökének, akinek kormányában Nicolas Sarkozy volt konzervatív államfő több híve is helyet kapott, Franciaországban egyre nagyobb gondba került a hagyományos jobbközép.

 

Az egykoron még Nicolas Sarkozy által alapított Republikánusok témáit és embereit is sikeresen veszi át Emmanuel Macron,

 

aki vélhetően belátta: liberális politikusként nem tud még egyszer a balközép jelöltjeként indulni, mint 2017-ben (2016-ban Macron az akkori szocialista kormány miniszteréből vált elnökjelöltté). Egy teljesen önálló liberális pólust Franciaországban nehéz felépíteni – így

 

egyre inkább látható a macroni cél: modernebb nyelvezetben akarja megjeleníteni a gaulleizmust.

 

Ezt mutatja az, ahogy a francia elnök az európai porondon kezdeményező szerepbe igyekszik kerülni, folytatva Jacques Chirac keletibővítés-elleni politikáját is. De az, hogy Macron Afrikában vagy pár napja éppen Libanonban egykori francia érdekszférákban erősíti a francia jelenlétet, szintén jobboldali irányról tanúskodik. Az elnök otthon ráadásul eleve kizárja, hogy olyan emlékezetpolitikai vita, akár szobordöntögetés induljon a gyarmatosítás kapcsán, amit az USA-ban megfigyelhetünk mostanság.

 

Az új irányvonal tehát látható, és Macron mögé mostmár több jobboldali politikus is beáll. Jean Castex, a jelenlegi miniszterelnöke például a kinevezése előtt pár órával hagyta ott az ellenzéki jobbközép Republikánusokat. Nicolas Sarkozy hivatalosan még tagja az ellenzéki pártnak, de közismert, hogy Macronnak politikai tanácsokat ad, és igazán Macronban látja kiteljesedni azon politikát, amit ő a 2012-es veresége miatt nem tudott végigvinni.

 

Most azonban a kemény jobbosok közül is nyert egy támogatót Emmanuel Macron. Christian Estrosi, a tengerpari Nizza republikánus-párti polgármestere azt nyilatkozta a Le Figaro napilapnak, hogy

 

a jobboldal egészének be kell állnia Macron 2022-es újraválasztási kampányába – azaz gyakorlatilag az önálló jobbközép feladását szorgalmazta.

 

Estrosi nem akárki a francia jobbközépen, és nem csak azért, mert 2008 óta abszolút többséggel választják meg Nizza polgármesterének. 2015-ben Provence régióelnökségét is megnyerte – Marion Maréchal Le Pent verte meg akkor. A politikus közismert keményen rendpárti politikájaról, többször tett idegenellenes kijelentéseket is – azaz egyértelműen a jobbközép jobbszélén van.

 

A KATOLIKUS ÉS OLASZ SZÁRMAZÁSÚ NIZZAI POLGÁRMESTER A KEMÉNYKEZŰ JOBBOLDAL EGYIK MEGHATÁROZÓ ALAKJA. FOTÓ: CE / FB

 

Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy már 2017-ben – amikor Macron és Marine Le Pen jutott tovább az elnökválasztás második fordulójába – „feltétel nélkül” Macron támogatására szólitson fel. Most azonban már eleve azt szeretné, ha a Republikánusok nem is indítanának önálló jelöltet, hanem eleve a jobboldaltól a centrumig terjedő széles koalíció támogatná Macront, akit jó eséllyel Marine Le Pen mellett egy baloldali politikus hívna ki.

 

A Republikánusok saját politikusuk szavaira úgy reagáltak, hogy „semmiféle közeledés” nem elképzelhető Macronnal. Az persze lehet, hogy a tavalyi EP-választásokon már csak hat százalékot elért jobbközép alakulat hivatalosan önálló jelöltet indít – de a francia jobboldal vezető személyiségei és szavazói folyamatosan állnak be Macron mögé.

 

NYITÓKÉP: Estrosi a nizzai városházán / CE, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás