+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. szeptember 3. csütörtök, 16:32
A francia elnök ismét nyert egy jobboldali szövetségest, ezzel tovább nő az esélye annak, hogy ő legyen az új jobboldal elnökjelöltje 2022-ben.

Miután Macron júliusban egy olyan jobboldali politikust nevezett ki miniszterelnökének, akinek kormányában Nicolas Sarkozy volt konzervatív államfő több híve is helyet kapott, Franciaországban egyre nagyobb gondba került a hagyományos jobbközép.

 

Az egykoron még Nicolas Sarkozy által alapított Republikánusok témáit és embereit is sikeresen veszi át Emmanuel Macron,

 

aki vélhetően belátta: liberális politikusként nem tud még egyszer a balközép jelöltjeként indulni, mint 2017-ben (2016-ban Macron az akkori szocialista kormány miniszteréből vált elnökjelöltté). Egy teljesen önálló liberális pólust Franciaországban nehéz felépíteni – így

 

egyre inkább látható a macroni cél: modernebb nyelvezetben akarja megjeleníteni a gaulleizmust.

 

Ezt mutatja az, ahogy a francia elnök az európai porondon kezdeményező szerepbe igyekszik kerülni, folytatva Jacques Chirac keletibővítés-elleni politikáját is. De az, hogy Macron Afrikában vagy pár napja éppen Libanonban egykori francia érdekszférákban erősíti a francia jelenlétet, szintén jobboldali irányról tanúskodik. Az elnök otthon ráadásul eleve kizárja, hogy olyan emlékezetpolitikai vita, akár szobordöntögetés induljon a gyarmatosítás kapcsán, amit az USA-ban megfigyelhetünk mostanság.

 

Az új irányvonal tehát látható, és Macron mögé mostmár több jobboldali politikus is beáll. Jean Castex, a jelenlegi miniszterelnöke például a kinevezése előtt pár órával hagyta ott az ellenzéki jobbközép Republikánusokat. Nicolas Sarkozy hivatalosan még tagja az ellenzéki pártnak, de közismert, hogy Macronnak politikai tanácsokat ad, és igazán Macronban látja kiteljesedni azon politikát, amit ő a 2012-es veresége miatt nem tudott végigvinni.

 

Most azonban a kemény jobbosok közül is nyert egy támogatót Emmanuel Macron. Christian Estrosi, a tengerpari Nizza republikánus-párti polgármestere azt nyilatkozta a Le Figaro napilapnak, hogy

 

a jobboldal egészének be kell állnia Macron 2022-es újraválasztási kampányába – azaz gyakorlatilag az önálló jobbközép feladását szorgalmazta.

 

Estrosi nem akárki a francia jobbközépen, és nem csak azért, mert 2008 óta abszolút többséggel választják meg Nizza polgármesterének. 2015-ben Provence régióelnökségét is megnyerte – Marion Maréchal Le Pent verte meg akkor. A politikus közismert keményen rendpárti politikájaról, többször tett idegenellenes kijelentéseket is – azaz egyértelműen a jobbközép jobbszélén van.

 

A KATOLIKUS ÉS OLASZ SZÁRMAZÁSÚ NIZZAI POLGÁRMESTER A KEMÉNYKEZŰ JOBBOLDAL EGYIK MEGHATÁROZÓ ALAKJA. FOTÓ: CE / FB

 

Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy már 2017-ben – amikor Macron és Marine Le Pen jutott tovább az elnökválasztás második fordulójába – „feltétel nélkül” Macron támogatására szólitson fel. Most azonban már eleve azt szeretné, ha a Republikánusok nem is indítanának önálló jelöltet, hanem eleve a jobboldaltól a centrumig terjedő széles koalíció támogatná Macront, akit jó eséllyel Marine Le Pen mellett egy baloldali politikus hívna ki.

 

A Republikánusok saját politikusuk szavaira úgy reagáltak, hogy „semmiféle közeledés” nem elképzelhető Macronnal. Az persze lehet, hogy a tavalyi EP-választásokon már csak hat százalékot elért jobbközép alakulat hivatalosan önálló jelöltet indít – de a francia jobboldal vezető személyiségei és szavazói folyamatosan állnak be Macron mögé.

 

NYITÓKÉP: Estrosi a nizzai városházán / CE, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az osztrák sajtóhoz eljutott információk szerint az éttermeknek be kell zárniuk.

A jelenlegi válság más mint a többi, a megoldás pedig a hitelezés felpörgetése bankoknak nyújtott állami segítséggel. A Spiegel Carmen Reinharttal, a világbank alelnökével készített interjút.

Szemereyné Pataki Klaudia szerint Kecskemét gócponttá vált, azonban ezt semmilyen nyilvános adat nem tudja alátámasztani. Megkérdeztük a hivataltól, hogy mi alapján nyilvánították a várost gócponttá.

A szlovák minisztrelnök már csak arra vágyik, hogy kivezesse az országát a slamasztikából. Hétvégén Szlovákiában letesztelik a teljes lakoságot.

A fővárosi önkormányzat a Nagykörút komplex megújítását tervezi, ebbe lehet beleszólni.

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás