+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 3. csütörtök, 18:17
Szerdán kezdődött a per a Charlie Hebdót érintő 2015-ös terrorcselekmény vádlottjai ellen. Az újság a héten ismét kinyomtatta azon iszlámkritikus karikatúrákat, amelyek miatt több, mint öt éve megtámadták őket. A felmérések szerint a francia fiatalok 5 százaléka egyenesen üdvözli az iszlamista terrort.

2015. január hetedikén támadás érte a Charlie Hebdo francia szatirikus újság párizsi szerkesztőségét:

 

a két csuklyás támadó tíz újságírót és további két rendőrt megölt,

 

többeket pedig megsebesítettek. Franciaország talán legismertebb karikatúristája, a „Charb“ művésznéven alkotó Stéphane Charbonier is meghalt – ő volt egyben az újság kiadója is.

 

A támadást az Al-Kaida jemeni szárnya vállalta magára – indokként pedig a közismerten laicista újság korábbi címlapjait jelölték meg, amik az iszlám vallást és Mohamed prófétát figurázták ki. A Charlie Hebdo

 

rendszeresen teszi a keresztények és zsidók jelképeit is nevetség tárgyává, azonban tiltakozás mindig csak a muzulmánok részéről érkezik.

 

A támadás hetén a lap címlapján Michel Houellebecq író szerepelt karikírozva. Houellebecqnek akkor jelent meg Behódolás című regénye, amelyben a 2022-es francia elnökválasztásokat a szélsőjobboldal ellenében megnyerő iszlamistákról írt.

 

Már a mészárlás napján tudni lehetett, kik a tettesek: egy algériai származású, de már Párizsban született testvérpárt azonosított a rendőrség. Két napig tartó üldözés után – aminek során egy zsidó élelmiszorboltot is megtámadott a Kouachi-testvérpár – egy Párizs melletti nyomdában barikádozták el magukat. A rendőrség végül mindkettőjüket megölte, így a tényleges tettesek ellen nem lehetett vádat emelni.

 

MÁR 2012-BEN AZ ISZLÁMON ÉS A ZSIDÓ VALLÁSON EGYÜTTESEN GÚNYOLÓDOTT A CHARLIE, „ÉRINTHETETLENNEK” NEVEZVE ŐKET. FOTÓ: CHARLIE HEBDO / FB

 

Öt és fél évvel késöbb elindult a bírósági per

 

Azt sejteni lehetett, hogy a testvérek nem egyedül hajtották végre a terrortámadást, így további tettesek és esetleges segítőik ellen is elindult a nyomozás. Ennek eredményeképpen

 

szerdán 14 vádlottat állítottak bíróság elé,

 

így a támadás után több, mint öt és fél évvel megnyílt a lehetőség arra, hogy a gyilkosságokat ténylegesen végrehajtó testvérpár segítőit elítélhessék. A bíróság előtt szerdán tizenegyen jelentek meg, három további vádlott ugyanis szökésben van, ellenük nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

 

A tárgyalást eredetileg májusra tűzték ki, de akkor a kínai koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Franciaországot 2015-ben és 2016-ban több iszlamista terrortámadás is érte – a  szerdán megkezdődött per az első, amelyben ezek közül bármelyik bírósági szakaszba jutott. Az ügyészség valamennyi vádlottra életfogytiglani szabadságvesztést kért.

 

A lap rajzokkal illusztrált beszámolója szerint a vádlottak egy üvegkalitkában szájmaszkban, fejüket eltakarva ülték végig az első tárgyalási napot.

 

A Charlie Hebdo dolgozóit a 2015 januári támadás nem tudta megfélemlíteni: a hetilap, amely azon a januári napon legtöbb karikaturistáját elvesztette, egy megújult szerkesztői csapattal folytatta a laicizmus és a szekularizmus melletti kiállást – az elmúlt években is többször támadták be az iszlám vallást és annak jelképeit.

 

Az elkötelezettségüket mutatja, hogy

 

a szerdai tárgyalásra megjelent új számukban újraközöltek számos olyan Mohamed-karikatúrát, amikért kollégáiknak meg kellett halniuk.

 

A HÉTEN A CHARLIE HEBDO TÖBB MUZULMÁNELLENES KARIKATÚRÁJÁT IS ÚJRA LEKÖZÖLTE A CÍMLAPJÁN, A FELIRAT (A HALÁLESETEKRE UTALVA): „MINDEZT MINDEZÉRT”. FOTÓ: CHARLIE / FB

 

Az újság amúgy a baloldallal is többször vitába keveredett, mert a szerkesztőség úgy látja: a baloldal az iszlámnak sokkal több mindent elnéz, mint más vallásoknak. Az újság idén februárban például azt tartotta problematikusnak, hogy amikor muzulmánok „szemét franciának“ neveztek egy iszlámkritikus francia fiatal bloggerlányt, a baloldal nem kelt a megtámadott lány védelmére.

 

A tizenévesek harmada eleve a terror pártján van

 

Eközben az Ifop közvéleménykutató cég arra volt kiváncsi, miként reagál a francia társadalom általában a blaszférmiára (azaz a vallási jelképek, tanok betámadására), amiről Emmanuel Macron elnök azt mondta: minden franciának joga van hozzá. Az eredményt sokan a laicista állam kudarcának tartják, ugyanis

 

a muzulmánok 69 százaléka szerint „hibázott“ a Charlie Hebdo, amikor iszlámellenes karikatúrákat közölt,

 

és még ennél is többen (73 százaléknyian) mondták azt a muzulmánok közül, hogy „megértik“ a lap elleni felháborodást. A katolikusok között 55 százalék ez az arány.

 

A társadalmi hangulatot azonban talán még jobban mutatja, hogy a 25 évesnél fiatalabb franciák közül (vallástól függetlenül) 47 százalék nem ért egyet a Charlie Hebdoval.

 

2018-BAN A LAP EGYIK KARIKTÚRÁJA AZ ISZLÁM TERRORIZMUSRA ÍGY REAGÁLT: „NEKIK FEGYVERÜK VAN, DE NEM ÉRDEKEL MINKET, NEKÜNK PEZSGŐNK VAN“. A KARIKATÚRÁN A LUKACSOSRA LŐTT EMBERBŐL ÉPPEN FOLYIK KI A PEZSGŐ, AMIT ISZIK. FOTÓ: CHARLIE / FB

 

A kérdésre, hogy a terrortámadást elítélik-e, természetesen hatalmas többségben jött igenlő válasz – bár a muzulmánok között 13 százaléknyian „semlegesnek” nyilvánították magukat a kérdésben, öt százalékuk pedig egyenesen üdvözölte az újságírók 2015-ös legyilkolását.

 

Sokakat azonban nem is a muzulmánok véleménye lepett meg (elvégre az öt szazalékos egyetértés mellett tényleg a nagy többség elutasítja a támadásokat), hanem

 

a fiatalok közönye, sőt, nyílt terrorpártisága:

 

a 15 és 17 évesek harmada nem ítélte el az öt évvel ezelőtti gyilkosságokat.

 

NYITÓKÉP: A Charlie Hebdo 2018-ban címlapján gunyorosan üdvözli a dzsihadistákat / Charlie, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás