ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Techet Péter
Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
2015. január hetedikén támadás érte a Charlie Hebdo francia szatirikus újság párizsi szerkesztőségét:
többeket pedig megsebesítettek. Franciaország talán legismertebb karikatúristája, a „Charb“ művésznéven alkotó Stéphane Charbonier is meghalt – ő volt egyben az újság kiadója is.
A támadást az Al-Kaida jemeni szárnya vállalta magára – indokként pedig a közismerten laicista újság korábbi címlapjait jelölték meg, amik az iszlám vallást és Mohamed prófétát figurázták ki. A Charlie Hebdo
A támadás hetén a lap címlapján Michel Houellebecq író szerepelt karikírozva. Houellebecqnek akkor jelent meg Behódolás című regénye, amelyben a 2022-es francia elnökválasztásokat a szélsőjobboldal ellenében megnyerő iszlamistákról írt.
Már a mészárlás napján tudni lehetett, kik a tettesek: egy algériai származású, de már Párizsban született testvérpárt azonosított a rendőrség. Két napig tartó üldözés után – aminek során egy zsidó élelmiszorboltot is megtámadott a Kouachi-testvérpár – egy Párizs melletti nyomdában barikádozták el magukat. A rendőrség végül mindkettőjüket megölte, így a tényleges tettesek ellen nem lehetett vádat emelni.
Öt és fél évvel késöbb elindult a bírósági per
Azt sejteni lehetett, hogy a testvérek nem egyedül hajtották végre a terrortámadást, így további tettesek és esetleges segítőik ellen is elindult a nyomozás. Ennek eredményeképpen
így a támadás után több, mint öt és fél évvel megnyílt a lehetőség arra, hogy a gyilkosságokat ténylegesen végrehajtó testvérpár segítőit elítélhessék. A bíróság előtt szerdán tizenegyen jelentek meg, három további vádlott ugyanis szökésben van, ellenük nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
A tárgyalást eredetileg májusra tűzték ki, de akkor a kínai koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Franciaországot 2015-ben és 2016-ban több iszlamista terrortámadás is érte – a szerdán megkezdődött per az első, amelyben ezek közül bármelyik bírósági szakaszba jutott. Az ügyészség valamennyi vádlottra életfogytiglani szabadságvesztést kért.
A lap rajzokkal illusztrált beszámolója szerint a vádlottak egy üvegkalitkában szájmaszkban, fejüket eltakarva ülték végig az első tárgyalási napot.
A Charlie Hebdo dolgozóit a 2015 januári támadás nem tudta megfélemlíteni: a hetilap, amely azon a januári napon legtöbb karikaturistáját elvesztette, egy megújult szerkesztői csapattal folytatta a laicizmus és a szekularizmus melletti kiállást – az elmúlt években is többször támadták be az iszlám vallást és annak jelképeit.
Az elkötelezettségüket mutatja, hogy
Az újság amúgy a baloldallal is többször vitába keveredett, mert a szerkesztőség úgy látja: a baloldal az iszlámnak sokkal több mindent elnéz, mint más vallásoknak. Az újság idén februárban például azt tartotta problematikusnak, hogy amikor muzulmánok „szemét franciának“ neveztek egy iszlámkritikus francia fiatal bloggerlányt, a baloldal nem kelt a megtámadott lány védelmére.
A tizenévesek harmada eleve a terror pártján van
Eközben az Ifop közvéleménykutató cég arra volt kiváncsi, miként reagál a francia társadalom általában a blaszférmiára (azaz a vallási jelképek, tanok betámadására), amiről Emmanuel Macron elnök azt mondta: minden franciának joga van hozzá. Az eredményt sokan a laicista állam kudarcának tartják, ugyanis
és még ennél is többen (73 százaléknyian) mondták azt a muzulmánok közül, hogy „megértik“ a lap elleni felháborodást. A katolikusok között 55 százalék ez az arány.
A társadalmi hangulatot azonban talán még jobban mutatja, hogy a 25 évesnél fiatalabb franciák közül (vallástól függetlenül) 47 százalék nem ért egyet a Charlie Hebdoval.
A kérdésre, hogy a terrortámadást elítélik-e, természetesen hatalmas többségben jött igenlő válasz – bár a muzulmánok között 13 százaléknyian „semlegesnek” nyilvánították magukat a kérdésben, öt százalékuk pedig egyenesen üdvözölte az újságírók 2015-ös legyilkolását.
Sokakat azonban nem is a muzulmánok véleménye lepett meg (elvégre az öt szazalékos egyetértés mellett tényleg a nagy többség elutasítja a támadásokat), hanem
a 15 és 17 évesek harmada nem ítélte el az öt évvel ezelőtti gyilkosságokat.
NYITÓKÉP: A Charlie Hebdo 2018-ban címlapján gunyorosan üdvözli a dzsihadistákat / Charlie, FB
Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.
A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!
A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?
Conte újra Firenzében!
Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.
Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.
Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
