A francia tizenévesek harmada nem ítéli el a Charlie Hebdo újságíróinak meggyilkolását
Szerző:
Techet Péter
2020.09.03. 18:17
Szerdán kezdődött a per a Charlie Hebdót érintő 2015-ös terrorcselekmény vádlottjai ellen. Az újság a héten ismét kinyomtatta azon iszlámkritikus karikatúrákat, amelyek miatt több, mint öt éve megtámadták őket. A felmérések szerint a francia fiatalok 5 százaléka egyenesen üdvözli az iszlamista terrort.
2015. január hetedikén támadás érte a Charlie Hebdo francia szatirikus újság párizsi szerkesztőségét:
a két csuklyás támadó tíz újságírót és további két rendőrt megölt,
többeket pedig megsebesítettek. Franciaország talán legismertebb karikatúristája, a „Charb“ művésznéven alkotó Stéphane Charbonier is meghalt – ő volt egyben az újság kiadója is.
A támadást az Al-Kaida jemeni szárnya vállalta magára – indokként pedig a közismerten laicista újság korábbi címlapjait jelölték meg, amik az iszlám vallást és Mohamed prófétát figurázták ki. A Charlie Hebdo
rendszeresen teszi a keresztények és zsidók jelképeit is nevetség tárgyává, azonban tiltakozás mindig csak a muzulmánok részéről érkezik.
A támadás hetén a lap címlapján Michel Houellebecq író szerepelt karikírozva. Houellebecqnek akkor jelent meg Behódolás című regénye, amelyben a 2022-es francia elnökválasztásokat a szélsőjobboldal ellenében megnyerő iszlamistákról írt.
Már a mészárlás napján tudni lehetett, kik a tettesek: egy algériai származású, de már Párizsban született testvérpárt azonosított a rendőrség. Két napig tartó üldözés után – aminek során egy zsidó élelmiszorboltot is megtámadott a Kouachi-testvérpár – egy Párizs melletti nyomdában barikádozták el magukat. A rendőrség végül mindkettőjüket megölte, így a tényleges tettesek ellen nem lehetett vádat emelni.
MÁR 2012-BEN AZ ISZLÁMON ÉS A ZSIDÓ VALLÁSON EGYÜTTESEN GÚNYOLÓDOTT A CHARLIE, „ÉRINTHETETLENNEK” NEVEZVE ŐKET. FOTÓ: CHARLIE HEBDO / FB
Öt és fél évvel késöbb elindult a bírósági per
Azt sejteni lehetett, hogy a testvérek nem egyedül hajtották végre a terrortámadást, így további tettesek és esetleges segítőik ellen is elindult a nyomozás. Ennek eredményeképpen
szerdán 14 vádlottat állítottak bíróság elé,
így a támadás után több, mint öt és fél évvel megnyílt a lehetőség arra, hogy a gyilkosságokat ténylegesen végrehajtó testvérpár segítőit elítélhessék. A bíróság előtt szerdán tizenegyen jelentek meg, három további vádlott ugyanis szökésben van, ellenük nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
A tárgyalást eredetileg májusra tűzték ki, de akkor a kínai koronavírus-járvány miatt elhalasztották. Franciaországot 2015-ben és 2016-ban több iszlamista terrortámadás is érte – a szerdán megkezdődött per az első, amelyben ezek közül bármelyik bírósági szakaszba jutott. Az ügyészség valamennyi vádlottra életfogytiglani szabadságvesztést kért.
A lap rajzokkal illusztrált beszámolója szerint a vádlottak egy üvegkalitkában szájmaszkban, fejüket eltakarva ülték végig az első tárgyalási napot.
A Charlie Hebdo dolgozóit a 2015 januári támadás nem tudta megfélemlíteni: a hetilap, amely azon a januári napon legtöbb karikaturistáját elvesztette, egy megújult szerkesztői csapattal folytatta a laicizmus és a szekularizmus melletti kiállást – az elmúlt években is többször támadták be az iszlám vallást és annak jelképeit.
Az elkötelezettségüket mutatja, hogy
a szerdai tárgyalásra megjelent új számukban újraközöltek számos olyan Mohamed-karikatúrát, amikért kollégáiknak meg kellett halniuk.
A HÉTEN A CHARLIE HEBDO TÖBB MUZULMÁNELLENES KARIKATÚRÁJÁT IS ÚJRA LEKÖZÖLTE A CÍMLAPJÁN, A FELIRAT (A HALÁLESETEKRE UTALVA): „MINDEZT MINDEZÉRT”. FOTÓ: CHARLIE / FB
Az újság amúgy a baloldallal is többször vitába keveredett, mert a szerkesztőség úgy látja: a baloldal az iszlámnak sokkal több mindent elnéz, mint más vallásoknak. Az újság idén februárban például azt tartotta problematikusnak, hogy amikor muzulmánok „szemét franciának“ neveztek egy iszlámkritikus francia fiatal bloggerlányt, a baloldal nem kelt a megtámadott lány védelmére.
A tizenévesek harmada eleve a terror pártján van
Eközben az Ifop közvéleménykutató cég arra volt kiváncsi, miként reagál a francia társadalom általában a blaszférmiára (azaz a vallási jelképek, tanok betámadására), amiről Emmanuel Macron elnök azt mondta: minden franciának joga van hozzá. Az eredményt sokan a laicista állam kudarcának tartják, ugyanis
a muzulmánok 69 százaléka szerint „hibázott“ a Charlie Hebdo, amikor iszlámellenes karikatúrákat közölt,
és még ennél is többen (73 százaléknyian) mondták azt a muzulmánok közül, hogy „megértik“ a lap elleni felháborodást. A katolikusok között 55 százalék ez az arány.
A társadalmi hangulatot azonban talán még jobban mutatja, hogy a 25 évesnél fiatalabb franciák közül (vallástól függetlenül) 47 százalék nem ért egyet a Charlie Hebdoval.
2018-BAN A LAP EGYIK KARIKTÚRÁJA AZ ISZLÁM TERRORIZMUSRA ÍGY REAGÁLT: „NEKIK FEGYVERÜK VAN, DE NEM ÉRDEKEL MINKET, NEKÜNK PEZSGŐNK VAN“. A KARIKATÚRÁN A LUKACSOSRA LŐTT EMBERBŐL ÉPPEN FOLYIK KI A PEZSGŐ, AMIT ISZIK. FOTÓ: CHARLIE / FB
A kérdésre, hogy a terrortámadást elítélik-e, természetesen hatalmas többségben jött igenlő válasz – bár a muzulmánok között 13 százaléknyian „semlegesnek” nyilvánították magukat a kérdésben, öt százalékuk pedig egyenesen üdvözölte az újságírók 2015-ös legyilkolását.
Sokakat azonban nem is a muzulmánok véleménye lepett meg (elvégre az öt szazalékos egyetértés mellett tényleg a nagy többség elutasítja a támadásokat), hanem
a fiatalok közönye, sőt, nyílt terrorpártisága:
a 15 és 17 évesek harmada nem ítélte el az öt évvel ezelőtti gyilkosságokat.
NYITÓKÉP: A Charlie Hebdo 2018-ban címlapján gunyorosan üdvözli a dzsihadistákat / Charlie, FB
Tetszett a cikk?
Az Azonnali hírlevele
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.
