Így szívnak a felvidéki magyarok a határzár miatt

Ellehetetlenült munkába és iskolába járás, családok szakadtak szét. Van iskola, ahová a tanárok nem tudnak átjárni tanítani, máshol a diákoknak kellene hatvan kilométert kerülniük, hogy bejussanak az iskolába. Hiába szabad elvileg ingázni a koronavírus miatti határlezárások alatt is, ha alig van nyitva határátkelő Szlovákia felé.

Szeptember elsejétől visszaállították a schengeni zónában is a határellenőrzést, külföldiek alapvetően nem léphetnek az országba, magyarok pedig csak 14 nap karanténnal. Ugyan a határon át ingázók számára megengedik a határtól számított 30 kilométeres sávban a határátlépést maximum 24 órára, de a felvidéki magyar pártok szerint ezt felül kellene bírálni és bővíteni kellene a nyitva levő határátkelőhelyeket, ezért reklamáltak is már kedden a magyar kormánynak.

ugyanis a Magyarország és Szlovákia közötti 23 közúti határátkelő közül keddtől mindössze hat üzemelt, illetve szerda hajnaltól újra megnyitott a sátoraljaújhelyi határátkelő is. 

Továbbra is zárva van viszont Vámosszabadi-Medve, ami az egyetlen átkelő a Pozsony és Komárom közötti határszakaszon.

A Csallóközből rengetegen Vámosszabadin keresztül jártak Győrbe dolgozni és tanulni, ők most kénytelenek Komárom felé kerülni. Emiatt Komáromban, a szlovákiai oldalon már hétfő este és kedden is több kilométeres dugó alakult ki a határátkelőre vezető úton. Nincsenek jobb helyzetben a határ többi szakasza melletti régiók sem: az Esztergom-Párkány és az ukrán-magyar-szlovák hármashatár közötti több száz kilométer hosszú szakaszon sok, évtizedekig zárt határátkelő nyitott meg újra a rendszerváltás óta és vált a mindennapi élet természetes részévé: ezek közül kedden csak három volt használható, mától négy.

Nem csupán a versenyszférában dolgozók és a diákok jártak rosszul a határzárral, hanem magyarországi oktatási és egészségügyi intézmények is nélkülözni kényszerülnek a Szlovákiából ingázó alkalmazottaik munkáját. 

Zsuzsanna a szlovákiai Tajtiban él és Zabaron dolgozik óvónőként. Az Azonnali kérdésére elmondta, hogy a ceredi határátkelőn keresztül eddig 11 kilométert kellet utaznia az otthona és munkahelye között. Szeptember 1-től a legközelebbi nyitva levő határátkelő Bánréve, ami 45 kilométerre van Tajtitól.

Munkások, nővérek, orvosok nem tudtak eljutni munkába – sorolta Zsuzsanna.

Nehéz helyzetbe került egy kis Nógrád megyei falu is iskolája is. Zsuzsannához hasonlóan az iskola két tanára is Szlovákiából járt át dolgozni (tankerületi engedély híján forrásunk azt kérte, ne nevesítsük a települést). Amíg valamelyik közelebbi határátkelő meg nem nyílik, addig a tantestületnek nélkülük kell megoldani a tanítást.

A közvetlenül a határ mellett fekvő Szlovákgyarmat gyakorlatilag Balassagyarmat városrészeként működik.

A kétségbeesett szülők Filip Mónikához, a szlovák oktatásügyi minisztérium magyar államtitkárához fordultak, aki felajánlotta a segítségét, de szerdáig nem sikerült elérnie, hogy a balassagyarmati határátkelőn legalább a gyerekeket átengedjék.

Botond (aki kérése szerint megváltoztatott névvel szerepel a cikkben) Budapesten él és dolgozik, a családja Párkányban él. Szerinte a 30 kilométeres szabály teljesen értelmetlen egy olyan régióban, ahol egy nagyobb város, mint Budapest, vagy valamilyen nagyvállalat munkaadóként a határmenti élet fontos része, hiszen ezeknek a vonzáskörzetük jóval nagyobb 30 kilométernél. Az intézkedéseket váratlannak és kiszámíthatatlannak tartja, azt pedig különösen furcsállja, hogy a V4-es országok már lefoglalt szállással rendelkező turistái gyorsan a kivételek közé kerültek, miközben az intézkedések a szlovákiai magyarok mindennapi életét nehezítik meg. Botond most nem tud hazamenni meglátogatni a családját, és nem segíthet az édesapjának a szüretelésben sem.

Hosszan sorolta az Azonnalinak a családi és ismeretségi köréből a keserű tapasztalatokat: az egyik rokona szlovák állampolgárként Esztergomban él, szeptembertől indul egy tanfolyama Pozsonyban, amit már korábban kifizetett, most inkább gyorsan keresett Párkányban egy albérletet, és átköltözött a kisgyerekével, hogy biztosan részt tudjon venni a tanfolyamon.

Egy másik rokona Pesten tanulna szeptember elejétől, korrekt tájékoztatás híján a kormányrendelet szövegéből és hosszú, meddő hivatali telefonbeszélgetésekből próbálta megtudni, hol talál formanyomtatványt a beutazáshoz szükséges méltányossági kérelem benyújtásához.

– zárta Botond keserűen a beszélgetést.

Az egyik szlovákiai magyar párt, az Összefogás Facebook-posztja alatt rengetegen írták meg a személyes történetüket. Timi az átlag 35 perc alatt Komáromnak kerülve három és fél óra alatt ért be kedden a Győrbe a munkahelyére. Beáta férje Fülekről ingázott Hatvanba. Most a somoskőújfalui határátkelő, amin keresztül eddig ingázott, zárva van, ráadásul Hatvan több, mint 30 kilométerre van a határtól, így hiába próbált másik, nyitva levő határátkelőn keresztül bejutni az országba. Ezzel a munkehelye és a családja megélhetése is veszélybe került. Többen panaszolták, hogy miután tavasszal a járvány első hulláma miatt hónapokig nem láthatták a családtagjaikat, most megint nem tudják őket meglátogatni.

NYITÓKÉP: Monika Filipová / Facebook