+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Bakó Bea
2020. szeptember 1. kedd, 13:17
Kanász-Nagy Máté szerint csak akkor lesz kormányváltás, ha az ellenzék nem a pozíciókkal tökölődik, hanem a közös programmal. De mi legyen ebben a közös programban, és hogyan viszonyuljanak a NER örökségéhez? Miért érte meg az LMP-nek az önkormányzati összefogás, ha nem lett egy polgármesterük se? Mit keresett anno Kanász-Nagy az LMP-ből kivált Párbeszéd alakuló ülésén? Szavazzanak-e a csalódott LMP-sek a Kétfarkú Kutyákra? Nagyinterjú az új társelnökkel.

Mi ma az LMP egy mondatban?

 

Magyarország zöld pártja.

 

És mi lesz az ön vezetése alatt? Ez, hogy zöld párt, kevésnek tűnt idáig.

 

Lendületet vesz, és erősödik újra – ez a cél. Ha az elmúlt két évet nézzük, akkor ez valóban kevés volt. Nem hiába jelentkeztem erre a feladatra, szeretném a pártot többé tenni, megerősíteni, fejleszteni.

 

Vágó Gáborról kiderült, hogy az Európai Zöldek tanácsadója lesz, nem az LMP-é, mint eddig volt. Mint friss társelnöknek, önnek ki fog akkor tanácsokat adni? Vagy a saját feje után fog menni?

 

Azért Vágó Gábor megígérte, hogy bármikor felhívhatom őt. Ezt gyakran meg is fogom tenni.

 

Csak nehogy kiszámlázzon összegeket a privátban adott tanácsaiért!

 

Azért nem. Eddig is ismertük egymást, és adtunk tanácsokat egymásnak privátban.

 

Zöld ügyekben?

 

Abban is, belső pártügyekben is. Gábornak óriási tapasztalata van, és az sem titok, hogy amikor 2011-ben elkezdtem a frakció mellett dolgozni, akkor többek között Vágó Gábornak is tanácsadója voltam.

 

Az volt alapvetően az LMP problémája az elmúlt két évben – ha már a fiatalosabb lendülettel kampányolt a társelnöki tisztségre –, hogy nem volt elég határozott a kommunikáció?

 

Ne a kommunikációra fogjuk ezt, mert a 2018-as választási kampányban sikerült feltornászni magunkat egy hét százalékos eredményig, ami az LMP történetének legjobb eredménye volt. Az LMP volt akkor a Jobbik mellett az a párt, aki arányában a leginkább tudta növelni a szavazói számát.

 

Aztán rá egy évre, az EP-választáson meg bezuhantak két százalékra.

 

Bezuhantunk, sok minden elrontottunk. Az egy nagyon nehéz időszak volt, de ezen túl vagyunk.

 

Valóban? Tud olyan eredményt mondani az EP-választás óta, amit elért az LMP?

 

Bejutottunk az önkormányzatokba, és több alpolgármesterünk is van.

 

Polgármesterük viszont nincsen.

 

Valóban, ez arra nem volt elég, hogy polgármestereket adjunk, de újra ott vagyunk az önkormányzatokban Budapesten, a nagyvárosokban és kisebb településeken is, és van, ahol meghatározó szerepet is betöltünk. Én magam itt, Újpesten népjóléti alpolgármester vagyok, ami fontos terület.

 

A tavaly megszerzett önkormányzati pozíciók az LMP önértékkel bíró eredményét mutatják, vagy egyszerűen azt, hogy rácsatlakoztak az ellenzéki összefogásra?

 

Legkésőbb az önkormányzati választásokon már teljesen egyértelmű volt, hogy ellenzéki összefogásra van szükség. Most ez a történelmi helyzet, a kérdés eldőlt: a kormányváltás érdekében az elkövetkező másfél-két évre az ellenzéki összefogás fog működni. Az önkormányzati választás bebizonyította, hogy minden szereplőre szükség van.

 

De akkor nem lehet kijelenteni, hogy maga a párt felfele kezdett menni az EP-választás óta, mert nem tudjuk, hogy az emberek azért szavaztak-e az LMP-s önkormányzati képviselőkre, mert LMP-sek, vagy mert összefogásos jelöltek voltak, és az ellenzéki szavazóknak bárki jobb, mint a fideszes.

 

Mondok más példát: volt négy olyan hely (két budapesti kerület és két vidéki település), ahol az LMP különböző okoknál fogva külön indult, saját jelölteket állított – mindenhol öt százalék felett végeztünk, és bejutottunk a testületekbe.

 

És ez a négy eset annyira reprezentatív, hogy le lehessen vonni azt a következtetést, hogy az LMP felfele mozdult az EP-választáshoz képest?

 

Ez azt jelenteni, hogy önmagában az LMP-nek is van támogatottsága, és van rá igény.

 

Egy parlamenti választás előtt mégiscsak egy nagyobb mintán kéne lemérni, hogy hol tart a párt.

 

2022-ben együtt indulunk, de az együttműködés technikai dolog a választók szempontjából.

 

Akkor lesz kormányváltás, ha abbahagyjuk a tökölődést a pozíciókról, és ezeket egymás közt lerendezzük. Amiről beszélnünk kell: a program, a vízió, amit kínálunk.

 

Mert ha annyit mondunk, hogy „ne Orbán Viktor legyen”, az nem fogja leváltani a kormányt.

 

 

Mi legyen benne a közös ellenzéki minimumprogramban, amihez ragaszkodik az LMP?

 

Mindenképpen ott van a zöldfelületek védelme és kiterjesztése, a vízpartjaink védelme, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, a Paks2 projekt és a Budapest-Belgrád vasútvonal leállítása, egy állami bérlakásrendszer elindítása, a tandíjmentes felsőoktatás. És nyilván végig lehet még menni a többi szakpolitikán is.

 

És reális, hogy mindezekben legyen konszenzus az ellenzéki pártok között? Elég balos elképzelések is vannak a felsoroltak között: mit fog szólni ezekhez egy liberális Momentum vagy mondjuk a DK?

 

Elég balos vagyok, ezt nem tagadom.

 

De mi most az ellenzéki minimumprogramról beszélünk, nem Kanász-Nagy Máté vágyairól.

 

Ezt értem, de szeretném, ha a vágyaim megjelennének a politikában, hiszen ezek megvalósításáért politizálok.

 

Mi akkor vagyunk érdekeltek az ellenzéki együttműködésben, ha a programunk meg tud jelenni, különben az egész nem szólna másról, csak a pozíciókról.

 

Köszönöm szépen, elég stresszes ez a meló, ne kelljen még pozíciókért is harcolnom. Helyette számos más dolgot is tudok csinálni, és a világot jobb hellyé tenni.

 

De akkor mit akar viszont látni az ellenzéki programban: a saját személyes vágyait, vagy az LMP vágyait?

 

Az LMP programja és az én elképzeléseim 99 százalékban azonosak.

 

De minden egyes felsorolt feltétel szigorú? Oké, hogy fontosak önöknek a zöld ügyek, de ha mondjuk nem lesz benne a közös programban az állami bérlakásrendszer, akkor is asztalt fognak borítani?

 

A zöld minimumnak mindenképpen szerepelnie kell, hogy például a meglévő környezeti értékeinket megőrizzük a jövő generáció számára. Alapvető minimum kell legyen, hogy a szociális biztonságot növelni akarjuk. És azt kell más pártokkal közösen megtalálni, hogy mi az a tizenöt konkrétum, ami ezek biztosítására meg tud jelenni a programban.

 

Ha kormányra kerül a mostani ellenzék, nem ezek, hanem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mihez kezdenek a NER tíz év alatt bebetonozott örökségével. Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban már nyilatkozott olyat, hogy nem lesz itt semmiféle árokbetemetés, és Vidnyánszky Attila és társai földönfutók lesznek. Ez lesz akkor az irány?

 

Mi ezt az árokásást szeretnénk meghaladni. Ha tényleg megint arról lesz szó, hogy milyen árkokat képzünk, és milyen kerítéseket emelünk egymás közé, az sehová nem fog vezetni. Akkor mi is ugyanoda jutunk, mint Orbán Viktor.

 

De épp ez a kérdés: arra tud kitalálni minimumprogramot az ellenzék, hogy mit kezdejenek majd mondjuk a fideszes alkotmánybírákkal, a kétharmaddal bebetonozott választási törvényekkel, vagy a kétharmaddal pozícióba ültetett legfőbb ügyésszel?

 

Az nem kérdés, hogy vannak olyan kulcsszereplői a NER-nek, akiknek távozniuk kell. Az a Polt Péter, aki legfőbb ügyészként a Fidesznek kínos ügyeket nem engedi kivizsgálni, nem maradhat.

 

És ezt hogy fogják jogszerűen elérni?

 

Nyilván az lenne a legjobb, ha ehhez kétharmadot szereznénk. Csak jelezném, hogy ebben a választási rendszerben ez akár még relatív többséggel sem olyan nehéz. Az önkormányzati választáson sikerült kétharmadot szereznünk például itt, Újpesten is.

 

Nekünk 2022-ben nem relatív, hanem abszolút többségünk lesz a szavazatok számában.

 

Szép ez az optimizmus, de közben éppen felmerült az egyéni választókerületek újbóli átrajzolása a Fidesz részéről.

 

Ez is pont azt jelzi, hogy parázik a Fidesz. Lehet persze rajzolgatni a Habony-művekben a választókerületeket, ha a társadalom abszolút többségét tudjuk a hátunk mögött, abból sehogy nem fog jól kijönni a Fidesz.

 

 

Nem pont attól volt eddig szexi az LMP, hogy mindkét árokásó oldaltól távol tartotta magát, és egy harmadik pólust akart képezni a magyar politikában?

 

Tetszik vagy nem, de a választók döntöttek, és azt mondták, hogy ellenzéki együttműködésre van szükség. A választók szavát meg kell hallani. Nem az a politikus vagyok, aki nem felejt, és nem tanul.

 

De akkor mi marad az LMP-ben vonzó a választók számára? Zöld politikát most már gyakorlatilag mindenki képvisel valamilyen formában, és még az a plusz is elveszik, hogy a Gyurcsánytól és Orbántól egyaránt irtózó szavazók megtalálhatják az LMP-ben a kiutat.

 

Szomorú vagyok, hogy az elmúlt nyolc év erőteljesen arról szólt az ellenzéki oldalon, hogy ki milyen pozíciót vesz fel. Ez elterelte a fókuszt a tartalmi kérdésekről. A valódi identitást a programok, a víziók adják – és ebben mi továbbra is mások szeretnénk lenni, mint a többiek. Hiszen mi nem a szociáldemokraták, a liberálisok, hanem a zöldek vagyunk, akik a gazdasági, a társadalmi és a környezeti kérdéseket egyben nézik és akarják kezelni. Azt az indíttatást amúgy, hogy megújítsuk a közéletet, hogy a régi sérelmeket meghaladjuk, látom a Momentum politikájában is.

 

Ehhez képest Gödön meg hónapok óta megy a cicaharc legfőképp a Momentum és a DK között, de az LMP is része lett ennek a konfliktusnak Fülöp Zoltán alpolgármesterük révén. Fülöp Zoltán el is mondta nekünk, hogy főleg a momentumosok részéről lát kevés fogadókészséget a helyzet megoldására. (Az interjú készítését követően jelentette be az LMP-s Fülöp Zoltán, hogy felfüggesztetette a párttagságát – a szerk.)

 

Göd egy optikai csalódás, ami eltereli a figyelmet arról, hogy számos helyen jól működik az összefogás, vagy arról, hogy a fővárosi önkormányzat milyen eredményeket ér el. Gondolok itt most például a kialakított biciklisávokra, a rakpart lezárására, vagy arra, hogy a szabadság szelét újra behoztuk a városba. Eltereli a figyelmet Újpestről is, ahol számos fejlesztést tettünk az elmúlt szűk egy évben. A gödi ügyet nagyon hamar rövidre kell zárni:

 

azt a gödi politikusok nem játszhatják, hogy ott állandóan megy a perpatvar, ami visszaveti az országos politikát.

 

Nem tudom, kinek van igaza, de lassan már nem is érdekel. Az új elnökség egyik első döntése lesz, hogy ezt a történetet hogyan tudjuk a részünkről rövidre zárni. 

 

Mit mondana annak, aki eddig azért volt LMP-s, mert a párt megtartotta a távolságot Gyurcsánytól és Orbántól is, és most csalódottságában inkább a kétfarkú kutyákra szavazna?

 

Egy viccpártnak adott esetben van relevanciája...

 

Akkor azt mondja, hogy szavazzanak nyugodtan rájuk az LMP helyett?

 

Nem. Szavazzanak az LMP-re és arra a zöld programra, amit az LMP az együttműködésben képvisel. A kétfarkú kutyákkal kapcsolatban az a véleményem, hogy nagyon nem tréfa az, ami történik Magyarországon.

 

Azért tegyük hozzá, hogy eddig a kutyák az önkormányzati munkát nem viccelték el, ők is ugyanúgy dolgoznak, mint bármely más párt képviselői.

 

Úgy látom, kétféle szavazó van: aki nem szeretne viccet csinálni a politikából, és aki igen. Mindenki eldöntheti, hogy tréfának veszi-e, ami a NER alatt történik. Mi nem vesszük annak. És azt is hozzátenném, hogy az önkormányzati választás megmutatta: ha vannak jó jelöltek, akkor az egyes pártok szavazói átszavaznak a más pártok jelöltjeire.

 

Ha már a jelölteknél tartunk: a szerencsi-tiszaújvárosi körzetben a Koncz Ferenc fideszes képviselő halála miatt kiírt választáson összellenzéki támogatással induló jobbikos Bíró László jó jelölt? Kívülről úgy tűnik, mintha nem lenne az, és ezért mindenki tojáshéjon lépkedve próbálja ellébecolni, hogy egy zsidózó jelöltet fognak támogatni.

 

Két rétege van ennek a történetnek. Az egyik, hogy Bíró László valóban tett szerencsétlen és elítélendő kijelentéseket, amikért bocsánatkéréssel tartozott. Ezt ő és pártja, a Jobbik is megtette. Mi, ellenzéki pártok ezt elfogadtuk. Az valóban kérdés, hogy a választók is el fogják-e fogadni.

 

Azért fogadták el a bocsánatkérést, mert nem tudtak jobb jelölttel előrukkolni?

 

Azért fogadtuk el, mert vannak szerencsétlen kijelentések, amiket meg lehet bocsátani. De vannak olyan kijelentések és tettek, amiket nem lehet. A Duna-parti cipőkbe beleköpő Kulcsár Gergely tettekben bizonyította, hogy...

 

Tehát ha valaki csak szóban antiszemita, az még megbocsátható?

 

Nyilván erre nincs recept, az egyes eseteket egyénileg kell mérlegelni.

 

Bíró Lászlónál úgy látjuk, hogy a bocsánatkérése őszinte volt, ezért el tudtuk fogadni, hogy ő legyen továbbra is a jelölt.

 

Beszéltek önök, LMP-sek helyben Bíró Lászlóval? Leültek vele meggyőződni arról, hogy valóban őszintén megbánta a zsidózós kijelentéseit?

 

Igen, a helyi LMP-sek visszajelzéseire támaszkodtunk ezzel kapcsolatban.

 

Ki lesz a fő jelölőszervezet Bíró mögött, ha már a Jobbik nem lehet?

 

Lehet, hogy ezt ki kell sorsolni.

 

Ennyire büdös lenne mégis Bíró László, hogy senki nem akarja önként magára vállalni ezt a szerepet?

 

Bíró László mégiscsak a Jobbik tagja, az ő jelöltjük lett volna. Szerintem ebben a helyzetben az a legszerencsésebb, ha ezt a szerepet kisorsolnánk. Ráadásul ez tényleg egy lényegtelen technikai kérdés: tudják az emberek, hogy van olyan, hogy fő jelölőszervezet?

 

A választók azt tudják, hogy ez az az ember, aki zsidózott. Azzal, hogy elfogadták a bocsánatkérést, azt az üzenetet közvetítik, hogy önöknek tulajdonképpen nem probléma az antiszemitizmus.

 

Szögezzük le: engem ez zavar. Mindennemű zsidózás zavar, de van egy határ, ameddig el tudok menni, hogy meg tudjak bocsátani. Nyilván nem jó érzés ez...

 

Ha egy LMP-s zsidózna, neki is megbocsátana pártelnökként?

 

Ez az adott szituációtól függene. De nem beszéltem a történet másik részéről, arról, hogy a jogállamiság megint hogyan csorbult, és hogyan lehetetlenítették el Bíró László indulását.

 

Nem lehetetlenítették el az indulását, csupán azt, hogy a Jobbik jelölje őt.

 

Igen. Azért itt volt egy komoly dolog a Jobbik pártelnökének bírósági bejegyzésével. Nagyon súlyos történet, hogy a Jobbik a saját jelöltjét nem tudja emiatt jelölni.

 

A bíróság tehet arról, hogy egy párt képtelen időben átvezetni a vezetésében történt személyi változásokat jogilag?

 

Jakab Péter ott lobogtatta a papírját arról, hogy megérkezett a bírósági végzés. Nem tudom, hogy a bíróság miért nem jegyezte be ez alapján őt elnöknek, és nem tudom, hogy a választási bizottság miért nem fogadta el ezt.

 

Akkor a bíróságok is hiteltelenek?

 

Csak azt mondom, hogy nem tudom, miért nem jegyezték be Jakab Pétert a Jobbik elnökének. Nem a bíróságokra szeretnék mutogatni, és abban még hiszek, hogy függetlenek a bíróságok. Hogy a választási bizottság körül mi történt, az sem tudom.

 

Akkor mi alapján jelenti ki, hogy sérült a jogállamiság?

 

Hajmeresztőnek tartom, hogy van egy párt, aki nem tud jelölni valakit, aki mögött mindenki más is felsorakozik. Ilyen azért még nem volt.

 

Szóval a jogállamiság sérülése is csak egy olyan megérzés, mint az, hogy Bíró László bocsánatkérése őszinte volt?

 

Nekem tényleg az az érzésem, hogy megint csorbult a jogállam.

 

 

2018 augusztusában azt nyilatkozta a Mandinernek, hogy „aki a baloldallal keresi a kapcsolatot, az megy a levesbe. Ez a konstrukció bukó. A baloldallal, a múlt erőivel összefogni értelmetlen.” Mi volt a megvilágosodás pillanata, amikor rájött, hogy mégsem így van?

 

Az valóban egy erős nyilatkozat volt, és kiderült, hogy nem volt igazam. Magam is együtt indultam a baloldallal Újpesten az önkormányzati választáson. És bekerültem én és a többi ellenzéki jelölt is, az összes körzetet az ellenzék hozta el.

 

A megvilágosodásával kapcsolatban beszédes, hogy az ellenzéki együttműködést Budapesten tavaly július elején jelentették be, és az LMP részéről akkor ön mint országos titkár vezette a pártot ügyvezetőként, miután az előző vezetés lemondott az EP-választási eredmény miatt. Pár nappal az együttműködés bejelentése után választották meg csak a következő LMP-vezetést. Legitim volt így ügyvezetőként még pont belemennie az együttműködésbe?

 

Ez nem volt illegitim, emögött a döntés mögött budapesti kongresszusi és vezetői döntés állt. Akkorra már elkezdtem kapizsgálni, hogy az ellenzéki együttműködés fog eredményre vezetni. És így is lett.

 

De akkor megint oda lyukadunk ki, hogy az LMP számára nem volt az önkormányzati választás egy sikeres választás. Önnek személy szerint, aki alpolgármester lett, biztosan az volt, de magának a pártnak összességében nem.

 

Ha azt nézzük, hogy 2014-ben hány önkormányzati képviselői helyet szereztünk, és milyen helyeken, azt látjuk, hogy ezt gyakorlatilag megismételtük 2019-ben.

 

Tekintve, hogy az egyiket egy ötszázalékos parlamenti, a másikat meg egy kétszázalékos EP-választási eredmény előzte meg, a 2019-es szereplésünk siker.

 

Valóban siker az, hogy az LMP vidéken szinte nem létezik? Országgyűlési választáson soha nem nyert még jelöltjük Pest megyén kívül, és 2014-ben is az önkormányzati helyeik nagyjából kétharmadát fővárosi és Pest megyei képviselők adták.

 

Az a politika, amiről mi beszélünk, alapvetően nagyvárosokba jut el. Ezen nyilván változtatnunk kell, hiszen az ökopolitika markánsan szól a vidékről is, és mezőgazdasági kérdésekről is kell beszélni.

 

Sok helyen, például Lengyelországban és Svédországban az agrár- és a zöld politika egy párton belül is keveredik. Az LMP nem akarja megszólítani az egykori kisgazdapárt árváit?

 

Azt nem tudom, hogy léteznek-e még egyáltalán FKGP-árvák, de a vidéki kistermelők pont egy ilyen célcsoportja az LMP-nek.

 

Nem úgy tűnik, mintha ez a mezőgazdaságból élő társadalmi réteg tömegével szavazna az LMP-re.

 

Most egy új vezetés van, ami új feladatokkal és eszközökkel dolgozik ezért.

 

Kanász-Nagy Máté társelnök le fog menni vidékre, és megfogja a kapanyelet akkor ennek érdekében?

 

Nem biztos, hogy újpestiként hiteles lenne ez tőlem. Megvannak azok a szakpolitikusaink, akik ezt tudják képviselni. Például Kis-Szeniczey Kálmán Kiskunfélegyházán, aki maga is családi gazdálkodó és biotermelő. És vannak mások is.

 

De akkor miért nem tudták ők eddig elég hatékonyan képviselni vidéken az LMP-t, és elérni, hogy az valóban országos párttá váljon?

 

Voltak erre törekvések, de nem voltunk elég hatékonyak. Ez nyilván hiányossága volt az elmúlt időszaknak.

 

Ön ugye végzettsége szerint szociálpolitikus. Miért hasznosabb egy kétszázalékos párt elnökének lenni, mint mondjuk közvetlenül szegény cigánygyerekeknek segíteni Borsodban? 

 

Ennek személyes okai vannak: azt éreztem, hogy hatékonyabb tudok lenni és több embernek tudok segíteni, ha távolabbról szemlélve, rendszerszinten, a politika oldaláról próbálok változást elérni, és nem pedig közvetlenül, személyközi kapcsolatok révén (például pedagógusként, szociális munkásként) tenni azért, amiben hiszek.

 

Említette sokszor az elmúlt héten, hogy sebességváltást szeretne az LMP-ben. Ez azt is fogja jelenteni, hogy a társelnökök formálni fogják az LMP szakpolitikai és stratégiai irányát ahelyett, hogy egyszerűen csak a külvilág felé kommunikálnák, hogy mit akar a párt? 

 

Formálni fogják, de az nem változik, hogy az LMP-ben a legfontosabb döntéseket végső soron a kongresszus hozza meg.

 

Nem kívánok a tagság feje felett politizálni, nem fogok elszállni, mint arra már volt példa.

 

Akkor viszont nincsen ott továbbra is az olyan belső konfliktusok réme, amik anno az etikai bizottság döntéseiben csúcsosodtak ki?

 

Azok a konfliktusok már lezárultak. Nevezzenek meg egy belső konfliktust az elmúlt egy évben! Nincs ilyen. Az, hogy vannak viták, konfliktusok, természetes, minden családban vannak – az a lényeg, hogy ezeket belül, a nyilvánosság kizárásával rendezni tudjuk. A most felállt vezetés nem azt predesztinálja, hogy ezt ne tudnánk megtenni.

 

De most belemegy az LMP az ellenzéki összefogásba, ami tűnhet úgy, hogy megélhetési szándékkal eladták a lelküket pár parlamenti mandátumért. Ez máris egy ilyen problémás ügy.

 

Akkor beszélünk megélhetési politikáról, ha kizárólag a pozíció számít, és nincsenek mögötte elvárások programról, tartalomról, vízióról. Nekem az egyik fő feladatom, hogy ezeket megadjam a pártnak és képviseljem a többi ellenzéki párt előtt. Enélkül semmi értelme az ellenzéki politizálásnak és a személyemnek.

 

Fodor Gábor is azt mondta, hogy volt egy víziója, akkor ő sem megélhetési politikus volt?

 

Nem tudom, neki mi volt a víziója, nyilván egy nagyon liberális dolog, ami tőlem nagyon távol áll. Hagyjuk meg Fodor Gábornak a jogot, hogy vízióval rendelkezzen.

 

Hogyan értékeli a titkári teljesítményét? Mit csinált jól, és mit rosszul?

 

Nagyon nehéz időszakban kellett gyakorolnom ezt a pozíciót, ami operatív munkát is igényel. Azért sem tudtam ezt tovább vállalni, mert a szervezői-operatív kapacitásaimat Újpesten kell már hasznosítanom.

 

 

Játsszunk olyat, hogy mondunk egy ellenzéki pártvezetőt, és kimondja róla az első szót vagy mondatot, ami eszébe jut! Kezdjük Gyurcsány Ferenccel!

 

Nagyon jó könyvek a baloldalról.

 

Fekete-Győr András?

 

Dinamikus, fiatalos, lendületes.

 

Olyan, mint ön?

 

Igen, ebben hasonlítunk.

 

Jakab Péter?

 

(Hosszan gondolkodik.) Néppártosodási szándék.

 

Csak szándék?

 

Néppártosodási szándék és akarat.

 

Tóth Bertalan?

 

Baranya megye.

 

Szabó Tímea és Karácsony Gergely?

 

Régi harcostársaim és leendő partnerek.

 

Ha már régi harcostársak, ön 2013 januárjában részt vett a Párbeszéd alakuló ülésén. Miért volt ott, ha egyszer maradt az LMP-ben?

 

Egyszerűen kíváncsi voltam, hogy mi történik a másik oldalon. Akkor szerencsére nem voltam LMP-s delegált, így ezt megtehettem.

 

Felmérte, hogy érdemes-e önnek is a Párbeszédbe távoznia?

 

Megnéztem, hogy a kollegáim, barátaim mit csinálnak, és miért döntöttek úgy, hogy szakadni akarnak. Nem értettem akkor, hogy miért döntöttek így, és érzelmileg is egy nagyon turbulens időszak volt ez sokunk számára.

 

Miért döntött úgy végül, hogy marad az LMP-ben?

 

Akkor, 2013-ban az LMP hozott egy jó döntést, hogy önállóan vitte tovább a zöld politikát.

 

Akkor jó döntés volt különcködni, most viszont már az a jó, hogy az összefogás motorja legyen az LMP-ben? Ez azért kicsit ellentmondásos.

 

A különbség, hogy azóta eltelt hét év.

 

És? Ugyanaz lett az eredmény, hogy összefognak Gyurcsányostul és MSZP-stül mindenkivel, csak éppen hétéves spéttel.

 

Ez igaz, de

 

2013-ban még nem volt látható, hogy ennyire becsontosodik a rendszer, és hogy mindent meg fog fojtani a NER.

 

2013-ra a Fidesz már átírta a választási törvényt, négyszer módosította az alkotmányt, elkezdte beültetni az Alkotmánybíróságba a saját embereit – mit nem lehetett ezen látni?

 

Akkor még megvolt a remény, hogy valamelyik párt annyira meg fog erősödni, hogy reális kihívója legyen Orbán rendszerének. Nem így lett, hanem maradt a széttagoltság – ebből kovácsoltunk mi előnyt az ellenzéki együttműködéssel.

 

Ha már együttműködés, az még nem dőlt el, hogy hány listán fog indulni az ellenzék. Önök a két lista mellett állnak, ha jól értjük: az egyiken legyenek a 21. századi pártok, azaz az LMP, a Momentum, a Jobbik és a Párbeszéd, míg a másikon a DK és az MSZP.

 

Ezzel kapcsolatban jövőre kell döntést hoznia az ellenzéknek. De végső soron ez egy technikai kérdés, nem ezzel kell traktálni a választókat, hanem programmal és vízióval.

 

De ha van közös program és vízió, eleve nincs értelme a külön listáknak.

 

A közös minimumprogramot kormányzati pozícióban kell képviselni. Még egyszer: ez egy technikai kérdés.

 

Ez azért ellentmond annak, hogy a társelnökségi indulást bejelentő nyilatkozatában még arról beszélt nekünk, hogy tömbösödésre számít az összefogó ellenzéken belül is. Nyilván egy tömbösödési folyamat nem technikai kérdések, hanem ideológiai értékek mentén fog lezajlani, már ha egyáltalán.

 

Elmondtam korábban is, hogy minden ellenzéki párt együttműködésére számítunk, és mindenkivel keressük a partneri kapcsolatot. De valóban vannak olyan szereplők, akik eléggé kritikusak a 2010 előtti időszakkal szemben, és szeretnék, hogy biztosan ne kövesse el senki újra azokat a hibákat. Nem titok, hogy ezekhez a szereplőkhöz közelebb állok.

 

Mi lehet ennek a tömbösödési folyamatnak a vége? Kialakul egy 21. századi platform az összefogáson belül?

 

Lehet, hogy az lesz a vége, hogy két lista lesz.

 

De őszinte dolog a választókat a két lista ötletével kecsegtetni? Hiszen ha nyernek, úgyis együtt fognak kormányozni.

 

Senkit nem csapunk be, közös egyéni jelöltek vannak. Közös választási programot írunk, és közös kormányzásra készülünk.

 

De újra: ha közösek az egyéni jelöltek és közös a program, akkor minek két lista?

 

Azért, mert vannak olyan szavazók, akik szeretnék legalább a listás szavazatukkal különbséget tenni a 2010 előtti és utáni pártok között.

 

De akkor is a választók áltatása a külön lista, ha a végeredmény ugyanaz lesz attól függetlenül, hogy hány lista lesz.

 

Nem az, és akkor kell két lista, ha erre igény van.

 

És mi van, ha mondjuk arra van nagyobb igény, hogy a bizonytalanok tömegeit egyetlen jól kommunikálható, közös listával mozgósítsák, nem pedig arra, hogy néhány Gyurcsány-fóbiás momentumos vagy LMP-s szavazhasson egy 21. századi listára?

 

És mi van, ha vannak olyan szavazók, akik kormányváltást akarnak, de szeretnének mégis csak egyfajta különbséget tenni? Szerintem vannak ilyenek: nekik miért ne adjuk meg a listaválasztás lehetőségét? De ez ki fog majd derülni az emberek visszajelzéseiből, a közvélemény-kutatásokból, az ellenzéki fórumokon.

 

Ha az lesz ennek a játéknak a végösszege, hogy inkább egy közös lista legyen, az LMP mindenfajta szájhúzogatás nélkül bele fog ebbe menni?

 

Ha tényleg erre van igény, akkor ez lesz az irány.

 

 

Tervez szorosabb kapcsolatot kialakítani az olyan radikális környezetvédelmi szervezetek magyar ágával, mint a Fridays for Future vagy az Extinction Rebellion?

 

Nekem nagyon szimpatikusak ezek a szervezetek, és az ökopolitikának, a zöld ügyek képviseletének lehet, hogy szüksége van a radikalizmusra.

 

A Fridays for Future most például arra buzdította tagjait, hogy beépüljenek a német zöldekhez és akár más pártokhoz, hogy bevigyék oda az általuk képviselt radikálisabb zöldpolitikát. Az LMP-ben üdvözölnék az ilyen radikális zöld beépülőket?

 

Természetesen ha bennük támad olyan igény, hogy belépjenek, szívesen venném őket. Én tényleg nem a pozíciókhoz ragaszkodom, tehát nem félnék, hogy bárki át akarná venni a székemet. Hajrá!

 

Mit gondol amúgy ezekről a radikális, aktivista szervezetekről? Jól csinálják, amit csinálnak, vagy túltolják néha az aktivizmust?

 

Ha a Fridays for Future-t nézzük, nekem nagyon pozitív, hogy az elmúlt években mennyire aktivizálni tudták magukat, mennyire sok fiatalt tudtak megszólítani és tudták nekik megmutatni, hogy a klímaváltozás kérdése óriási para.

 

Ezáltal tették ők láthatóvá ezt a problémát, hogy az egész társadalom beszéljen erről.

 

Ehhez mindenképp az a fajta, akár még túltoltnak is érezhető radikalizmus kell, amit ezek a szervezetek képviselnek?

 

Nem tudom, mennyire tolták ezt túl. Azért ők nem zártak le utakat, nem gyulladtak ki autók.

 

Azért volt olyan (igaz, nem itt, hanem Londonban), hogy az Extinction Rebellion aktivistái vörös festékkel locsoltak le kormányzati épületet, és nem voltak hajlandóak engedelmeskedni a rendőri felszólításoknak.

 

Az állami épületeket ne bántsuk, de ha kiloccsan egy-egy festékes doboz, az nálam még belefér.

 

Az LMP beszállna ezen civilek akcióinak, rendezvényeinek szervezésébe?

 

Nem szabad pártként rátelepedni a civilek kezdeményezéseire. Ha van erre igény, csinálhatjuk együtt, de távol áll, hogy mi bármilyen befolyást akarjunk rájuk gyakorolni.

 

Tehát szervezetileg nem gondolkozik abban, hogy együttműködjön ezekkel a szervezetekkel.

 

A partnerségi együttműködés természetes, hiszen hasonló célokért dolgozunk, de ha ezt ők nem akarják, akkor nem kell erőltetni. Próbálok egy kellő, de pozitív óvatossággal viszonyulni a civilek felé.

 

Greta Thunberget mennyire tartja hitelesnek? Mennyire szolgálja jól a klímavédelem ügyét?

 

Szerintem jól szolgálja, tök vagány a csaj.

 

Ki a hitelesebb zöld politikus, Greta Thunberg vagy Ungár Péter?

 

Ha mind a ketten indulnának egy választáson, akkor a választók ezt megmérnék.

 

Azért Greta Thunberg mégsem jár hatalmas terepjáróval, mint Ungár Péter (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa – a szerk).

 

De használ repülőgépet.

 

Akkor terepjáró és repülőgép egyre megy?

 

Csak azt mondom, hogy meg lehet mérni, kinek mekkora a karbonkibocsátása. Én biciklivel járok, biciklivel érkeztem most is, és közösségi közlekedést használok. Nekem nyugodt a lelkiismeretem.

 

Akkor Ungár Péter lelkiismeretének nem kéne nyugodtnak lennie?

 

Ezt tőle kéne megkérdezni.

 

Mint pártelnök, nem szeretne iránymutatásokat kiadni a párttagoknak, hogy kisebb autókkal járjanak?

 

Lehet, elő fogom írni, hogy mindenkinek biciklivel kell járnia. Ez benne van a pakliban.

 

Ez most vicc, vagy komoly?

 

Lehet, hogy komolyan is foglalkozom ezzel a gondolattal. Van benne ráció.

 

És mi lenne a szankció, ha valaki mégiscsak gépkocsiba száll?

 

Kiejtem azt a szót, hogy etikai bizottság, csak ennyi. Ez már bőven elég lenne.

 

(Nevet.)

 

Melyik országot vagy várost tekinti példaképnek a klímavédelem tekintetében?

 

Azokat az országokat, ahol sikerült autómentes övezeteket kialakítani.

 

Azaz?

 

Barcelonában próbálkoztak ilyennel. Olyan országokra (például Olaszországra) is lehet nézni, ahol sikerült visszaszorítani a turisták rohamát, és egy élhető mederbe terelni a turizmust. De hagyományosan jó példával szolgálhat Dánia, Norvégia vagy Hollandia is. Németországban is komoly eredményeket értek el a zöldek, ha mondjuk az atomerőművek betiltására gondolok.

 

Akkor nincs kifejezetten egy példakép, ami a szíve csücske lenne?

 

Nem, mert teljesen más helyzetben vagyunk mi Közép-Európában, mint nyugaton. A nyugat-európai példákat nem is lehetne egy az egyben adoptálni. De az ott elért célokért, mint az autómentes övezetek kialakítása, vagy a biciklis közlekedés elősegítése, itt is harcolni kell.

 

Ekkora szakadék van Kelet- és Nyugat-Európa között klímavédelemben? A régiónkban nem találni pozitív példákat?

 

Vannak azért. Csehországban, Szlovéniában is vannak jó példák, amik az élhetőséget szolgálják. Inkább egyes országokban bizonyos programpontokat, megoldásokat emelnék ki, nem en bloc egy ország vagy város megoldásait emelném át.

 

Ki a példaképe a magyar, illetve a külföldi politikában?

 

A magyar politikában Jávor Benedek.

 

Hogyhogy nem a saját pártjából mond valakit?

 

A zöld közösségből mondtam valakit – ez az, ami számít. Külföldről nem mernék olyat mondani, akivel egy az egyben azonosulni tudok.

 

Ki áll a legközelebb ehhez?

 

Bernie Sanders. Az ő embersége, baloldali politikája, ami a profitérdekeket akarja letörni, közel áll hozzám.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

Disclaimer: mint az impresszumban is jelezzük, az Azonnali többségi tulajdonosa Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. Ez (köztudottan) sem most, sem az Azonnalin megjelenő többi anyag esetén sem befolyásolja, mit írunk és jelentetünk meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőtől egy hónapon át minden étteremnek, boltnak, bárnak este 6-kor be kell zárnia.

Ezután több alkalommal is fegyvert fogtak a függetlenségért, de kellő nagyhatalmi támogatást csak az első világháború után tudtak szerezni ehhez.

Romániai román, erdélyi magyar és világpolitika, kultúra, gazdaság és sok minden más is fog szerepelni a romániai magyarság új portálján.

Szigorúbb korlátozások várnak azokra, akik nem vesznek részt a tömeges tesztelésen.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás