+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 31. hétfő, 08:02
Persze inkább preventív eszköz lesz, mint politikai atombomba. Mutatjuk, mi alapján bírálja el a jogállamiságot majd az EU!

Megjelentetik szeptemberben az Európai Bizottság első, úgynevezett jogállamisági jelentését - ez még Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyik fő ígérete volt megválasztása esetén, mellyel a cél az, hogy a tagállamokban a Bizottság objektív évenkénti jelentésekkel felügyeli a jogállamiság állapotát.

 

Erről Didier Reynders, a Bizottság igazságügyért felelős biztosa beszélt a Politico hétfő reggeli Playbook-hírlevelének. Reynders – aki biztosi minőségében többek között az európai jogállamisági mechanizmus felügyeletéért is felel – azt mondta,

 

az EU mind a 27 tagállamában évente vizsgálják majd a jogállamiságot,

 

a jelentés eredményeit pedig az Európai Parlamentben, a tagállamokban és a Tanács EU-ügyi miniszterekből álló formációjában, az Általános Ügyek Tanácsában is megvitatják. A belga EU-biztos szerint ezzel a cél, hogy „meghonosítsák a jogállamiság valódi kultúráját uniós szinten”, hiszen az „európai életmód” többek között a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat is magában foglalja – érvelt Reynders.

 

A jelentés négy területet fog érinteni:

 

+ az igazságügyi rendszert;

 

+ a korrupcióellenes keretrendszert;

 

+ a média sokszínűségét;

 

+ valamint a fékeket és ellensúlyokat.

 

Ezen felül szó eshet még a tagállami kormányok által a koronavírus kapcsán elfogadott veszélyhelyzeti intézkedésekről. A jelentést eredetileg úgy készítették volna el – ecsetelte a belga biztos –, hogy az egyes tagállamokat végiglátogatják, majd ott a kormányzattal és a civil szervezetekkel is beszélgetnek.

 

A koronavírus miatt végül erre nem került sor, így több, mint 300 videokonferenciát tartottak, így térképezték fel az európai jogállamisági helyzetet.

 

Fontos megjegyezni, hogy a jogállamisági jelentés eredménye nem jár jogi kötelezettségekkel. Vagyis amennyiben például Magyarországon a Bizottság komoly jogállamisági problémákat tár fel, úgy a magyar kormánynak nem lesz kötelessége ezen változtatni. Maga a Bizottság is úgy tekint erre, mint ami „a megelőzést fogja szolgálni,” és célja, hogy „elmélyítse a párbeszédet és az együtt gondolkodást a jogállamisággal kapcsolatban”.

 

Azt, hogy a Bizottság jogállamisági jelentése egy ennél erőteljesebb eszköz legyen, pont a magyar kormány vétózta meg tavaly novemberben a lengyelekkel egyetemben. A Bruxinfo akkor arról írt, hogy Budapest és Varsó arra nyomott nemet, hogy a Bizottság-féle jogállamisági jelentések a jövőben a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék.

 

Varga Judit igazságügyi miniszter akkor a Bruxinfonak arról beszélt:

 

nem akarják, hogy a két folyamatot – vagyis a tanácsi és bizottsági folyamatokat – összekapcsolják, és ezzel megszűnjön a jogállami párbeszéd kormányközi jellege.

 

„Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára” – nyilatkozott akkor.

 

BORÍTÓKÉP: Didier Reynders belga EU-biztos / Európai Bizottság (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás