+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 31. hétfő, 08:02
Persze inkább preventív eszköz lesz, mint politikai atombomba. Mutatjuk, mi alapján bírálja el a jogállamiságot majd az EU!

Megjelentetik szeptemberben az Európai Bizottság első, úgynevezett jogállamisági jelentését - ez még Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyik fő ígérete volt megválasztása esetén, mellyel a cél az, hogy a tagállamokban a Bizottság objektív évenkénti jelentésekkel felügyeli a jogállamiság állapotát.

 

Erről Didier Reynders, a Bizottság igazságügyért felelős biztosa beszélt a Politico hétfő reggeli Playbook-hírlevelének. Reynders – aki biztosi minőségében többek között az európai jogállamisági mechanizmus felügyeletéért is felel – azt mondta,

 

az EU mind a 27 tagállamában évente vizsgálják majd a jogállamiságot,

 

a jelentés eredményeit pedig az Európai Parlamentben, a tagállamokban és a Tanács EU-ügyi miniszterekből álló formációjában, az Általános Ügyek Tanácsában is megvitatják. A belga EU-biztos szerint ezzel a cél, hogy „meghonosítsák a jogállamiság valódi kultúráját uniós szinten”, hiszen az „európai életmód” többek között a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat is magában foglalja – érvelt Reynders.

 

A jelentés négy területet fog érinteni:

 

+ az igazságügyi rendszert;

 

+ a korrupcióellenes keretrendszert;

 

+ a média sokszínűségét;

 

+ valamint a fékeket és ellensúlyokat.

 

Ezen felül szó eshet még a tagállami kormányok által a koronavírus kapcsán elfogadott veszélyhelyzeti intézkedésekről. A jelentést eredetileg úgy készítették volna el – ecsetelte a belga biztos –, hogy az egyes tagállamokat végiglátogatják, majd ott a kormányzattal és a civil szervezetekkel is beszélgetnek.

 

A koronavírus miatt végül erre nem került sor, így több, mint 300 videokonferenciát tartottak, így térképezték fel az európai jogállamisági helyzetet.

 

Fontos megjegyezni, hogy a jogállamisági jelentés eredménye nem jár jogi kötelezettségekkel. Vagyis amennyiben például Magyarországon a Bizottság komoly jogállamisági problémákat tár fel, úgy a magyar kormánynak nem lesz kötelessége ezen változtatni. Maga a Bizottság is úgy tekint erre, mint ami „a megelőzést fogja szolgálni,” és célja, hogy „elmélyítse a párbeszédet és az együtt gondolkodást a jogállamisággal kapcsolatban”.

 

Azt, hogy a Bizottság jogállamisági jelentése egy ennél erőteljesebb eszköz legyen, pont a magyar kormány vétózta meg tavaly novemberben a lengyelekkel egyetemben. A Bruxinfo akkor arról írt, hogy Budapest és Varsó arra nyomott nemet, hogy a Bizottság-féle jogállamisági jelentések a jövőben a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd alapját jelentsék.

 

Varga Judit igazságügyi miniszter akkor a Bruxinfonak arról beszélt:

 

nem akarják, hogy a két folyamatot – vagyis a tanácsi és bizottsági folyamatokat – összekapcsolják, és ezzel megszűnjön a jogállami párbeszéd kormányközi jellege.

 

„Számunkra elfogadhatatlan, hogy a tagállamok ne a saját véleményük, hanem a Bizottság által egy ki tudja, milyen adatok felhasználásával készített vélemény alapján kerítsenek sort egy ilyen vitára” – nyilatkozott akkor.

 

BORÍTÓKÉP: Didier Reynders belga EU-biztos / Európai Bizottság (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás