+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. augusztus 29. szombat, 08:04
A szomszédos országok a trianoni békeszerződés századik évfordulóján már nem látnak veszélyt Magyarországban. Annál inkább azon orbáni nacionalizmusban, amely a határon túli magyarok eddig is kicsinyke autonómiáját is elvenné. Vitazáró.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. A sorozat végén az Azonnalitól Techet Péter összegzi a beérkezett cikkek tanulságait.

 

+ + +

 

Véget ért a vitasorozat, amiben a szomszédos országok több értelmiségije mondhatta el, hogyan tekint a mai Magyarországra – a trianoni békeszerződés századik és az orbáni hatalom tizenegyedik évében.

 

Valamennyi szomszédos hozzászóló túllépett Trianonon

 

– erre persze lehetne azt mondani, hogy könnyű nekik, nem ők vesztettek a tárgyalásokon. De túlléptek a sérelmi-félelmi nacionalizmuson is, nem látnak Magyarországban revizionista hatalmat, nem tekintik belső ellenségnek a náluk élő magyarokat.

 

Igaz, ez nem mondható el mindig az országaikról, elvégre Klaus Johannis román vagy Zoran Milanović horvát államelnökök is meg tudják lobogtatni a magyarkártyát, ha arra van szükségük éppen patriotizmusukat bizonyítandó. (Tegyük hozzá: az, hogy a külvilág szemében „européer“ politikusok magyarozással pozicionálhatják magukat sikeresen, éppen Magyarország rossz megítélése miatt is lehetséges.) Ehhez képest Szlovákiában tényleg kikopott a politikai közélet nagyrészéből a magyarozás, Szlovéniában pedig a helyi balliberálisok orbánozásának (a Mladina hetilap menetrendszerinti címlapjainak) nincs etnikai felhangja.

 

Másrészről meg ha Ausztriára nézünk: veszítettek ők is nagyon sok területet 1919-ben, mára mégis túl tudtak ezen lendülni. Sőt, már az első világháború után is (Csehszlovákiához hasonlóan) egy demokratikus köztársaság építésébe, nem revizionista lázálmokba menekültek, mint Magyarország.

 

A második világháború után pedig a belpolitikát meghatározó felek kiegyeztek egymással, hogy a megmaradt országukban tudjanak jólétet teremteni. Magyarország ezzel szemben kifele revizionista szemekkel néz – nem is látva, rajta kívül mennyire nem is érdekel már senkit, hogyan vetett véget egy alig ötven évig fennálló államiságnak a trianoni békeszerződés –, közben pedig befelé saját magát trianonozza a hideg polgárháborúval, a kultúrharccal, és

 

a Magyarországnak kicsinysége ellenére is európai rangot adó emberek, intézmények (el)üldözésével éppen a jelenlegi rezsim teszi az országot végérvényesen nagyon-nagyon kicsivé.

 

Egy ország nagyságát ugyanis nem földrajzi mérete határozza meg.

 

És itt jutunk el a szomszédvita második tapasztalatához. Ha Trianon nem is téma már, egyértelmű, hogy majdnem mindegyik megszólaló számára Bécstől Fiumén és Pozsonyon át Bukarestig a mai Magyarország Orbán Viktort jelenti – ez (és nem a trianoni határok) választják el ezt az országot szomszédaitól, mert az orbáni út inkább elrettentő példa. Még ott is (most éppen Szlovéniában), ahol magyar üzleti körök beavatkozásai miatt időlegesen sikerült egy helyi orbánista kormányfőt felemelni, Orbán az ellenoldalt mozgósítja.

 

De közben a magyar kisebbségek számára az elmúlt tíz évben Budapest semmiféle autonómiát nem tudott kiharcolni – inkább csak növelte függésüket Budapesttől (értsd: az orbáni hatalomtól). Pedig az autonómia – amint a vajdasági hozzászóló is írta – nem valamelyik nemzetállami fővárostól való kiszolgáltatottságot kellene, hogy jelentse. Hogy mit is jelent a határon túli politika Orbánnak, azt tényleg talán Szerbiában lehet leginkább megismerni: a helyi magyar közösség felajánlása a helyi nacionalista-autoriter politikusnak, aki cserébe elnézi, ha Budapest a saját hatalmi érdekeiért szintén magához köti őket. Azaz

 

ma a határon túli magyarok autonómiája kettős veszélybe került: egyik oldalról az adott országuk, másik oldalról pedig Budapest veszi el tőlük.

 

Trianon témája mégis ma is mozgósít, a romantikus nacionalizmus tévképzetei, délibábjai a nagy magyar pusztán még jobban hatnak. Ahogy Jozef Hajko szlovák publicista írta: Szlovákiából nézve kissé megmosolyogtató a magyarok állandó múltba révedése.

 

Nem tette hozzá udvariasságból ennek okát: a történelmi tények ellenére is a múltba még lehet hazudni dicsőséget, soha nem volt ezeréves államiságot, nagyságot – a jövőt viszont tettekből kéne építeni, oda pedig nem elég az emlékezetpolitikai blabla, hiába Magyarország oly erős abban. De ez még exportcikknek is kevés már.

 

Olvasd vissza a teljes szomszédvitát itt!

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás