Az elmúlt 30 évben több tízezer, az egykori Szovjetunió országaiból származó zsidó ember kaphatott állandó letelepedési engedélyt Németországban. A koronavírus-járvány idejére azonban felfüggesztette Berlin ezt a gyakorlatot. Eközben viszont egy erdélyi szász továbbra is kivándorolhat Németországba. És mi a helyzet az alijázással, azaz az Izraelbe való kivándorlással?
Németország két csoportnak biztosít folyamatos bevándorlási lehetőséget az országba. Már a második világháború óta a más országokban élő, de igazoltan német nemzetiségűek bevándorolhatnak és egyszerűsített eljárás keretében állampolgárságot kaphatnak – ennek keretében vándorolt ki például a romániai szászság nagyrésze még a kommunizmus alatt, de nagyon sok ilyen hátterű, az egykori Szovjetunió területéről bevándorolt ember szerzett német útlevelet, elvégre a Volga mentén vagy Kazahsztánban jelentős számú német kisebbségek éltek.
Hogyan lett 29 ezer németországi zsidóból húsz év alatt több, mint százezer?
Másrészről 1990-ben Helmuth Kohl, akkori német kancellár és Mihail Gorbacsov, akkori szovjet pártfőtitikár megegyezett abban, hogy
Az ötletet a németországi zsidó hitközségek vetették fel, kettős céllal. Egyrészről a Szovjetunió összeomlását sok helyen antiszemitizmus kísérte, azaz úgy vélték: Németország történelmi felelősséget vállalhat most egy üldözött zsidó csoportért. Másrészről pedig maga Helmut Kohl is abban bízott: a második világháború után már csak alig 15 ezres németországi zsidóságot újra fel lehetne erősíteni. Ennek értelmében a más országokból származó, igazolt német nemzetiségűek (az úgynevezett Spätaussiedlerek) mellé az egykori Szovjetunió zsidósága lépett olyan csoportként, amely Németországban azonnal letelepedési engedélyt és könnyített eljárás keretében német állampolgárságot kaphat.
A várt eredmény – azaz a németországi zsidó hitközségek megerősödése – megtörtént: miközben 1990-ben nem érte el a 30 ezret a németországi zsidóság létszáma, 2019-ben majdnem százezer zsidó vallású ember él az országban.
ami persze azt is eredményezte, hogy mára a németországi zsidóság többsége orosznyelvű lett, számos helyi hitközségben, amelyet a bevándoroltak hoztak (újból) létre, a mai napig majdnem kizárólagos az orosz nyelv. Noha a németországi zsidó közéletet ma is „helyi“ német zsidók vezetik – jelenleg Josef Schuster személyében egy tősgyökeres würzburgi zsidó család sarja –, a nyelvi és kulturális különbségek a német és az „oroszos“ zsidók között okoztak konfliktusokat is.
A nagy bevándorlási hullám alapvetően az 1990-es éveket jellemezte, akkor évente 10-20 ezer zsidó kért és kapott letelepedési engedélyt. Mivel a Szovjetunióban a zsidóság nemzetiségnek is számított, amit nyilvántartottak a személyi igazolványban is, az ilyen embereknek egyszerűen a helyi német nagykövetségen igazolni kellett zsidó származásukat, és gyakorlatilag automatikusan megkapták a kiutazási és letelepedési engedélyt.
Gyakorlatilag az elmúlt években már nagyobb volt a németországi zsidó közösség fogyása (2006-ban még 107 ezren voltak, 2019-ben 94 ezren vannak), mint a növekedése.
Beutazási stop a bevándorolni akaró zsidók számára
Ettől függetlenül a lehetőség, amit a német állampolgársági törvény garantál, ma is fennáll. Éppen ezért lepett meg sokakat a hír, amit a berlini Tagesspiegel napilap közölt:
az egykori Szovjeunió tagállamaiban egyetlen német nagykövetség, konzulátus se adhat ki jelenleg beutazási engedélyt ezen az alapon.
A németországi zsidó hiközségeket a döntés azért is háborította fel, mert eközben a német nemzetiségű kivándorlók számára nincs korlátozás (az ő számuk is pár száz fő csak évente). Amint arról a Jüdische Allgemeine német zsidó hetilap beszámolt: Josef Schuster, a hitközségek elnöke felszólította Berlint, hogy „korrigáljon“, azaz tegye újra lehetővé a zsidók bevándorlását.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Sergey Lagodinsky, a német Zöldek európai parlamenti képviselője is, aki szintén a zsidó bevándorlás keretében érkezett Németországba 14 évesen a szüleivel 1993-ban.
Izraelbe se lehet bevándorolni?
Németország mellett a világban csak egyetlen egy olyan ország van még, amely zsidó származás alapján biztosít azonnali bevándorlást: Izrael. Az izraeli állampolgársági törvény értelmében a világról bárki, aki igazolni tudja, hogy zsidó származású (nem a vallási szabályok szerint, tehát apai ági származás is elegendő), az Izraelben letelepedhet, állampolgárságot kaphat. Az Izraelbe való kivándorlást hívják alijázásnak.
Ez azzal is összefügg, hogy jelentősen megugrott az Izraelbe bevándorolni szándékozó zsidók száma – egyrészről többen biztonságosabbnak érzik Izraelt (csak az USA-ból eddig hétszer többen alijáztak, mint tavaly ilyenkor), másrészről sok országban a járványt zsidóellenesseg is kíséri. Franciaországból idén majdnem háromszor többen alijáztak, ott bizonyosan az antiszemitizmus is szerepet játszhat. Etiópiából pedig a vírus miatti gazdasági válság – és eleve a rossz egészségügy – elől érkeznek a zsidók.
Az izraeli Bevándorlási Minisztérium jelentős növekedéssél számol a jövő évre is: míg
Azonban mindenkinek, aki most alijázk, először egy kéthetes karanténbe kell vonulnia, miután megérkezik Izraelbe.
NYITÓKÉP: A frankfurti zsinagóga / Techet Péter, Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.