A koronavírus miatt újabban nem vándorolhatnak be a posztszovjet zsidók Németországba

Szerző: Techet Péter
2020.08.29. 13:07

Az elmúlt 30 évben több tízezer, az egykori Szovjetunió országaiból származó zsidó ember kaphatott állandó letelepedési engedélyt Németországban. A koronavírus-járvány idejére azonban felfüggesztette Berlin ezt a gyakorlatot. Eközben viszont egy erdélyi szász továbbra is kivándorolhat Németországba. És mi a helyzet az alijázással, azaz az Izraelbe való kivándorlással?

A koronavírus miatt újabban nem vándorolhatnak be a posztszovjet zsidók Németországba

Németország két csoportnak biztosít folyamatos bevándorlási lehetőséget az országba. Már a második világháború óta a más országokban élő, de igazoltan német nemzetiségűek bevándorolhatnak és egyszerűsített eljárás keretében állampolgárságot kaphatnak – ennek keretében vándorolt ki például a romániai szászság nagyrésze még a kommunizmus alatt, de nagyon sok ilyen hátterű, az egykori Szovjetunió területéről bevándorolt ember szerzett német útlevelet, elvégre a Volga mentén vagy Kazahsztánban jelentős számú német kisebbségek éltek.

Hogyan lett 29 ezer németországi zsidóból húsz év alatt több, mint százezer?

Másrészről 1990-ben Helmuth Kohl, akkori német kancellár és Mihail Gorbacsov, akkori szovjet pártfőtitikár megegyezett abban, hogy

az újraegyesült Németország – a Baltikum kivételével – azonnali letelepedést biztosít a Szovjetunióból (majd utódállamaiból) érkező zsidók számára.

Az ötletet a németországi zsidó hitközségek vetették fel, kettős céllal. Egyrészről a Szovjetunió összeomlását sok helyen antiszemitizmus kísérte, azaz úgy vélték: Németország történelmi felelősséget vállalhat most egy üldözött zsidó csoportért. Másrészről pedig maga Helmut Kohl is abban bízott: a második világháború után már csak alig 15 ezres németországi zsidóságot újra fel lehetne erősíteni. Ennek értelmében a más országokból származó, igazolt német nemzetiségűek (az úgynevezett Spätaussiedlerek) mellé az egykori Szovjetunió zsidósága lépett olyan csoportként, amely Németországban azonnal letelepedési engedélyt és könnyített eljárás keretében német állampolgárságot kaphat.

A várt eredmény – azaz a németországi zsidó hitközségek megerősödése – megtörtént: miközben 1990-ben nem érte el a 30 ezret a németországi zsidóság létszáma, 2019-ben majdnem százezer zsidó vallású ember él az országban.

A németországi zsidó jelenlét növekedése gyakorlatilag majdnem a posztszovjet bevándorlással függ össze,

ami persze azt is eredményezte, hogy mára a németországi zsidóság többsége orosznyelvű lett, számos helyi hitközségben, amelyet a bevándoroltak hoztak (újból) létre, a mai napig majdnem kizárólagos az orosz nyelv. Noha a németországi zsidó közéletet ma is „helyi“ német zsidók vezetik – jelenleg Josef Schuster személyében egy tősgyökeres würzburgi zsidó család sarja –, a nyelvi és kulturális különbségek a német és az „oroszos“ zsidók között okoztak konfliktusokat is.

A nagy bevándorlási hullám alapvetően az 1990-es éveket jellemezte, akkor évente 10-20 ezer zsidó kért és kapott letelepedési engedélyt. Mivel a Szovjetunióban a zsidóság nemzetiségnek is számított, amit nyilvántartottak a személyi igazolványban is, az ilyen embereknek egyszerűen a helyi német nagykövetségen igazolni kellett zsidó származásukat, és gyakorlatilag automatikusan megkapták a kiutazási és letelepedési engedélyt.

2007-től kezdve azonban már folyamatosan csökkent a körükben a Németországba vándorlás, az elmúlt tíz évben évente csak párszázan döntöttek így.

Gyakorlatilag az elmúlt években már nagyobb volt a németországi zsidó közösség fogyása (2006-ban még 107 ezren voltak, 2019-ben 94 ezren vannak), mint a növekedése.

Beutazási stop a bevándorolni akaró zsidók számára

Ettől függetlenül a lehetőség, amit a német állampolgársági törvény garantál, ma is fennáll. Éppen ezért lepett meg sokakat a hír, amit a berlini Tagesspiegel napilap közölt:

a járványhelyzetre hivatkozva a német külügyminisztérium teljesen leállította a zsidók beutaztatási programját,

az egykori Szovjeunió tagállamaiban egyetlen német nagykövetség, konzulátus se adhat ki jelenleg beutazási engedélyt ezen az alapon.

A németországi zsidó hiközségeket a döntés azért is háborította fel, mert eközben a német nemzetiségű kivándorlók számára nincs korlátozás (az ő számuk is pár száz fő csak évente). Amint arról a Jüdische Allgemeine német zsidó hetilap beszámolt: Josef Schuster, a hitközségek elnöke felszólította Berlint, hogy „korrigáljon“, azaz tegye újra lehetővé a zsidók bevándorlását.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Sergey Lagodinsky, a német Zöldek európai parlamenti képviselője is, aki szintén a zsidó bevándorlás keretében érkezett Németországba 14 évesen a szüleivel 1993-ban.

Izraelbe se lehet bevándorolni?

Németország mellett a világban csak egyetlen egy olyan ország van még, amely zsidó származás alapján biztosít azonnali bevándorlást: Izrael. Az izraeli állampolgársági törvény értelmében a világról bárki, aki igazolni tudja, hogy zsidó származású (nem a vallási szabályok szerint, tehát apai ági származás is elegendő), az Izraelben letelepedhet, állampolgárságot kaphat. Az Izraelbe való kivándorlást hívják alijázásnak.

Izrael nem állítja le az alijázást a járvány idejére sem.

Ez azzal is összefügg, hogy jelentősen megugrott az Izraelbe bevándorolni szándékozó zsidók száma – egyrészről többen biztonságosabbnak érzik Izraelt (csak az USA-ból eddig hétszer többen alijáztak, mint tavaly ilyenkor), másrészről sok országban a járványt zsidóellenesseg is kíséri. Franciaországból idén majdnem háromszor többen alijáztak, ott bizonyosan az antiszemitizmus is szerepet játszhat. Etiópiából pedig a vírus  miatti gazdasági válság – és eleve a rossz egészségügy – elől érkeznek a zsidók.

Az izraeli Bevándorlási Minisztérium jelentős növekedéssél számol a jövő évre is: míg

évente átlagosan 30 ezren alijáznak, a minisztérium úgy számol, hogy számuk jövőre akár az 50 ezret is megközelítheti.

Azonban mindenkinek, aki most alijázk, először egy kéthetes karanténbe kell vonulnia, miután megérkezik Izraelbe.

NYITÓKÉP: A frankfurti zsinagóga / Techet Péter, Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek