+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. augusztus 21. péntek, 19:42
Több olasz régióban is választások lesznek szeptemberben, a jobboldal jó eséllyel indul mindenütt. Egyetlen régió kivételével a kormányzó baloldali koalíció pártjai mindenütt egymásra indulnak rá, az Öt Csillag Mozgalom saját arcélét hangsúlyozná megint jobban.
Szeptember 20. és 21. között több olasz régióban is regionális választások lesznek.

 

Ezeket már elvileg tavasszal és nyáron meg kellett volna tartani, de a kínai koronavírus-járvány miatt szeptemberre csúsztak: a jobboldali vezetésű Venetóban és Liguriában, valamint a baloldali irányítású Toszkánában, Marchéban, Campaniában és Appuliában, illetve a francianyelvű, autonóm Valle d´Aostában.

 

A választások értelemszerűen az országos politikáról is szólnak: miközben a legás Venetóban és a forzaitaliás Liguriában jó eséllyel újrázhatnak a jelenlegi régióelnökök, a baloldali Toszkána pedig továbbra is bevehetetlen marad a jobboldal számára, főleg a déli (marchei, campaniai és appuliai) tartományi eredmények fogják megmutatni egyrészről, hogy a különösen délen népszerű grilloisták mennyire tudnak megkapaszkodni, valamint az immáron hivatalosan is az északi identitását feladó Salvini-féle Lega mennyire tud megerősödni.

 

Az északi Veneto tartomány a Lega egyik legrégebbi bázisa. Noha Luca Zaia régiós elnök – aki nem ért egyet Salvini „északtalanítási” politikájával – önálló listával indul el, a Lega uralma nem kerül veszélybe, mert Zaia – akinek egymagának jó esélye van a 40 százalékot is megugrania – mindenképp a jobboldali pártokkal, így a Salvini-féle Legával koalícióban tudja folytatni a kormányzást.

 

Az, hogy Zaia mégis saját listát állít, nem annyira meglepő: helyi szinten gyakori, hogy a népszerű régióelnökök – éppen azért, hogy saját pártjuk táborán kívül is be tudjanak vonzani szavazókat – saját listával induljanak el. Zaia döntését csak az teszi némileg érdekessé, hogy

 

ő most ezzel ki tudja fejezni a régi Lega Nord-identitást.

 

Amint arról az Azonnali beszámolt: Matteo Salvini augusztus elején Salvini Legája néven új pártot hozott létre, amely már nevében se északi szeparatista, hanem az összolasz nacionalizmust akarja képviselni – igaz, e téren meg a neofasiszta Olaszország Tesvérei párt lehet számára erős ellenfél. Salvini döntésével azonban többen is elégedetlenek voltak: többek között a Lega Nord-alapító Umberto Bossi, aki szerint Salvini elárulná az északiak ügyét. Zaia ugyan átlépett Salvini új pártjába is, de a Lega az északi tartományokban továbbra is önálló listákkal is jelen van (Venetóban Lega Venetoként). Zaia tehát az önálló listájával azt üzenheti: ő megmarad a Róma-ellenes regionalizmus mellett.

 

LUCA ZAIA A RÉGI ÉSZAKI LIGA IDENTITÁSÁT FELVÁLLALVA TUDJA MEGŐRIZNI VENETÓBAN A RÉGIÓELNÖKI POSZTJÁT, DE SALVINIÉK IS MELLETTE ÁLLNAK KI. ZAIA REGIONALIZMUSÁT MUTATJA, HOGY ELEVE A VELENCEI KÖZTÁRSASÁG ZÁSZLAJÁVAL SZERET INKÁBB MUTATKOZNI, NEM AZ OLASSZAL, A KÉPEN IS AZT TARTJA A KEZÉBEN. FOTÓ: LZ / FB

 

Szintén jobboldali újrázásra lehet számítani a Genova központú Liguriában. Ráadásul

 

ez az utolsó régió, ahol a mostanra már kispárttá zsugorodott berlusconista Forza Italia adja a régióelnököt is

 

Giovanni Toti személyében. Az egykori jobboldali újságíró hosszú ideig Berlusconi utódjának – ekként az olasz jobbközép új vezérének – számított, de látva a Forza Italia zuhanását, 2015-ben inkább Liguriába vonult vissza, ahol sikeresen tudta és tudja megőrizni az elsőségét. Itt tehát a Forza Italia vezetése mögött sorakozik fel a helyi Lega és neofasiszta tábor is.

 

Giovanni Toti, ha győz, akkor nyugodtan bejelentkezhet majd a jobbközép vezetésére is, amelyért jelenleg Salvini és a neofasiszta Giorgia Meloni harcol. Berlusconi egyértelműen azt szeretné, ha egy mérsékelt jobboldali politikus mögött állna össze a jobboldali tábor –

 

Giovanni Toti pedig a Forza Italia utolsó esélye arra, hogy visszaszerezhesse a berlusconista párt korábbi vezető szerepét.

 

GIOVANNI TOTI A FORZA ITALIA UTOLSÓ ERŐS EMBERE, AKI LIGURIÁBAN JÓ ESÉLLYEL MARADHAT RÉGIÓELNÖK. FOTÓ: GT / FB

 

Liguria azért is sajátos, mert ez az egyetlen régió, ahol a jelenlegi római balközép koalíció pártjai – azaz többek között a Demokraták (PD) és a grillóisták – közös jelölttel indulnak: a szintén újságíróból lett politikus Ferruccio Sansának azonban vajmi kevés esélye van a berlusconista Totival szemben. Sansa a baloldali grillóista napilapból, az Il Fatto Quotidiánából váltott át a politikába, ilfattós múltja miatt sikerült az ötcsillagosokat is megnyernie magának.

 

Az összes többi régióban nem sikerült a római balközép kormánypártoknak összeállniuk,

 

amivel csak a jobboldal esélyeit növelik – tekintve, hogy a választások egyfordulósok.

 

A megosztottság miatt a hagyományos baloldalnak egyedül Toszkánában van jó esélye győzni, a Firenze-központú közép-olasz régió a Demokrata Párt (PD) egyik utolsó fellegvára, a régió feltehetően most sem adja fel vörös színét. A demokrata Eugenio Gianinak még úgy is jó esélye van a legás Susanna Ceccardival szemben, hogy Toszkánában a grillóisták Irene Galletti személyében önálló jelölttel és listával indulnak. Ceccardi eredménye legfeljebb csak azt fogja megmutatni, hogy a Lega mennyire tud egy már nem északolasz, pláne keményen vörös régióban a jobboldal vezető pártja lenni.

 

A többi délolasz régióban a balközép megosztottsága – azaz hogy a demokraták és a grillóisták nem csak önálló listákkal, de saját régióelnök-jelöltekkel vágnak neki a választásoknak – elvezethet a jobboldali hatalomátvételhez.

 

A Nápoly központú Campaniában nem tudtak a demokraták és a grillóisták megegyezni, ami azzal is összefügghet, hogy a térség az ötcsillagosok egyik utolsó erős bázisa (a tavalyi EP-választásokon Grillóék még a szavazatok több, mint felét elhozták az amúgy szélsőbaloldali irányítású Nápolyban), így a demokraták – pár kisebb balközép párttal közösen – egyedül állnak fel az országosan is a balközép egyik legnépszerűbb politikusának számító eddigi régióelnök, Vincenzo De Luca mögött.

 

Esélyeit azonban az Öt Csillag leronthaja, azaz nem kizárt, hogy a neofasiszták számára is nagyon fontos régiót végül Stefano Caldoro, a neve ellenére jobbközép Új Szocialista Párt (NPSI) politikusa – aki mögé Salvinitől Berlusconiékon át a neofasisztákig az egész jobbos tábor felállt – befuthat elsőnek. Caldoro 2010 és 2015 között már irányította egyszer Campaniát.

 

De Luca azonban helyben nagyon népszerű, azaz ha nem is a mögötte álló balközépnek, de saját személyiségének köszönhetően megőrizheti talán mégis egy újabb ötéves ciklusra a régióelnökséget. Az Öt Csillag számára itt az a tét, hogy ne megalázóan rosszul szerepeljen.

 

VINCENZO DE LUCA SZEMÉLYES NÉPSZERŰSÉGÉNEK KÖSZÖNHETŐEN ESETLEG MEGŐRIZHETI A NÁPOLYI RÉGIÓ VEZETÉSÉT. A POLITIKUS ORSZÁGOSAN IS A BALKÖZÉP EGYIK LEGNÉPSZERŰBB EMBERE. FOTÓ: VDL / FB

 

Szintén éles harc várható a Bari központú Appuliában. Ez az a tartomány, amelyet 2015-ig az a Nicchi Vendola irányított, aki hosszú ideig – déli származása, határozott radikális baloldalisága, valamint a délen a mai napig szokatlanul nyíltan vállalt homoszexualitása miatt – az egész olasz balközép nagy reménységének számított. 2015-ben azonban már nem tudott harmadszorra is indulni (a régióelnökség két ciklusra korlátozott Olaszországban), de az általa is támogatott, balközép Michele Emiliano sikeresen őrizte meg a délkeleti tartományt a baloldal számára. Ám mivel a helyben itt is erős Öt Csillag önállóan indul, nem kizárt, hogy nevető harmadikként a jobboldal közös jelöltje, Raffaele Fitto lesz az első.

 

A balközép Appuliában teljesen megosztva indul, mert nem csak az Öt Csillag, de Matteo Renzi Viva Italia pártja, valamint a balliberális Több Európát lista is saját jelöltekkel jelentkezett be, azaz a felmérésekben Emiliano és Fitto fej-fej mellett halad.

 

Appulia megszerzése hatalmas fegyvertény lenne a jobbközép számára.

 

Hasonló a helyzet a középolasz Marche régióban. Ezt is eddig a balközép kormányozta, de helyzetüket nemcsak az rontja, hogy – a kétciklusos korlátozás miatt – új jelöltet, Maurizio Mangialiardit indítják, de itt is rájuk indul a grilloista tábor. A jobbközép tábor Marchéban a neofasiszta Francesco Acquaroli mögött sorakozik fel egységesen, akinek így jó esélye van megszerezni a régióelnöki posztot.

 

A balközép megosztottsága ellen a hivatalosan pártfüggetlen Giuseppe Conte kormányfő is felszólalt,

 

aki arra kérte az Öt Csillagot: legalább Appuliában és Marchéban vonja vissza a saját jelöltjeit. Nicola Zingaretti, a Demokraták főtitkára is azt mondta: „amint országosan, úgy a régiókban is közösen kell fellépnünk a jobboldallal szemben”. Vito Crimi, aki jelenleg hivatalosan vezeti az Öt Csillag Mozgalmat, azt válaszolta, hogy „nincs strukturális együttműködés” pártja és a balközép között – azaz

 

a tény, hogy Rómában együtt kormányoznak, nem jelenti azt, hogy a grillóisták be akarnának teljesen sorolni a balközép táborba.

 

Szintén szeptember végén választ a francianyelvű, autonóm Valle d´Aoste régió is: hasonlóan a németnyelvű Dél-Tirolhoz a szintén alpesi régió politikai térképe eltér az összolasztól. Itt a jobbközép is megosztva indul, mert miközben Berlusconiék és a neofasiszták közös listát állítottak, a helyben autonómista Lega önállóan indul. Ráadásul

 

a francianyelvű régióban eddig a Lega volt a legerősebb párt,

 

most a balközéppel és a francia listákkal kell megküzdenie az első helyért, de a felmérések szerint a Lega most is egymaga akár 40 százalékot is hozhat.

 

VALLE D´AOSTÁBAN A LEGA AUTONÓMISTA PÁRTKÉNT INDUL EL, ENNEK MEGFELELŐEN A PÁRT SZÍNE ÉS LÓGÓJA IS MÁS. FOTÓ: LEGA VALLE D´AOSTA / FB

 

Hangsúlyozni kell: az itteni Lega erősen autonómista, azaz nem összolasz nacionalizmust, hanem franciás regionalizmust képvisel.

 

FOTÓ: Salvini 2019 augusztusában még belügyminiszterként Giuseppe Conte mellett / GC, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás