+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Polona Sitar
2020. augusztus 21. péntek, 10:04
Mivel Orbán aktívan támogat szlovén gazdasági szereplőket, és a helyi médiát is át akarja formálni, a neve jól ismert Szlovéniában – ő jelenti sajnos ma sokaknak Magyarországot.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. Ezúttal Polona Sitar szociológus, a koperi (capodistriai) Tengermelléki Egyetem oktatója mondja el véleményét

 

+ + +

 

Nacionalista körök Szlovéniában egy ideje azt terjesztik: a trianoni szerződés lejárna a 100. évfordulón, és megkezdődne Nagy-Magyarország helyreállítása. Trianon a magyar történelemben érthető okokból katasztrófának számít, mert elvesztette egy békeszerződésben területeinek kétharmadát – így Muravidéket is, ami ma Szlovéniához tartozik. Muravidéken is vannak olyanok, akik várakozással vagy félelemmel készülnek a századik évfordulóra, hátha beigazolódik az, amit Orbán Viktor már régóta ígér: Magyarország nagyságának visszaállítása, amely a mai szerb, román, szlovén, szlovák vagy horvát területek nélkül nem menne.

 

A Magyarországgal határos Muravidék amúgy Szlovénia elfeledett vidéke,

 

Pomurska régió – ahova tartozik – a legfejletlenebb az egész országban, a lakosság nagyrésze még most is a mezőgazdaságból él. A Budapestről érkező gazdasági támogatás tehát nekik tényleg életbevágóan fontos. 2016 óta mindkét ország támogatja gazdaságilag egymás kisebbségeit, magyar részről erre a célre jött létre egy központ Lendvában, amely már az első évben másfél millió eurót osztott szét, az összeg folyamatosan növekszik.

 

Az orbáni pénzekből azonban nem csak a magyar kisebbség részesülhet, mert a lendvai központ pályázatain szlovén vállalkozók is részt vehetnek, márpedig éppen Muraközben, ezen a keleti periférián, szlovén részről is van igény a törődésre.

 

Szlovén parasztok is büszkén mutatják „az Orbán pénzéből” vett új traktorokat, eszközöket.

 

A helyi szlovén lakosság is üdvözli a budapesti pénzekből épült új sportlétesítményeket például. A helyi magyar kisebbség pedig – anélkül, hogy különösebben nacionalista lenne – azon a véleményen van, hogy bár Orbán erős kézzel kormányoz, de az irány megfelelő.

 

Nem kérdéses, hogy miért támogatja Orbán ezen vidéket. Orbán, aki kettős állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak (Szlovéniában is sokan felvették), a nacionalista érzelmekkel játszik – néha félreérthető táblaavatásokkal, néha történelmi térképekkel. Noha például a Nagy-Magyarország-térképeket a szlovén politikusok többsége nacionalista tettként utasítják el, a jelenlegi szlovén külügyminisztérium még kommentálni se volt hajandó az orbáni provokációkat, mondván: amíg nincs egyértelmű revizionista lépés, ők történelmi térképekkel nem foglalkoznak.

 

Ez a megengedő hang értelemszerűen összefügg azzal, hogy az ország jelenlegi kormányfője, Janez Janša Orbán jóbarátja. Noha

 

ő maga szlovén nacionalista, a magyar nacionalizmust – ellentétben más országokéval – még sohasem ítélte el.

 

Janša rászorul Orbán támogatására, mert az ő segítségével akar egy orbánihoz hasonló konzervatív-autoriter rendszert kiépíteni. Szlovéniában azonban mind a magyar revizionizmus, mind a Janša-féle orbanizáció jelentős társadalmi ellenállásba ütközik, a társadalom egy jelentékeny része nem akar egy olyan rendszerben élni, amely a magyar Trianon-nosztalgiát utánozná szlovén keretek között.

 

Ezen ellenérzés jele volt, amikor a vezető szlovén baloldali hetilap, a Mladina 2019 márciusában címlapján Orbán társaságában mutatta be az SDS (Szlovén Demokrata Párt, Janša pártja – a szerk.) vezetőit (mindegyikük karlendít), ráadásul egy magyar zászlóval, mintha az SDS a magyar párt lenne.

 

A MLADINA TAVALY MÁRCIUSI CÍMLAPJA (RÉSZLET) ORBÁNNAL ÉS AZ SDS TÖBB VEZETÖ POLITIKUSÁVAL. FOTÓ: MLADINA / FB

 

A reakciók vegyesek voltak a szlovén közéletben is – éppen az SDS lemagyarozása miatt. De a ljubljanai magyar nagykövetség is tiltakozott, Szilágyine Bátorfi Edit „a magyar nép döntésének lebecsmérléséről” beszélt, utalva arra, hogy szerinte a magyarok kétharmada választotta volna meg Orbánt. A magyar hatóságok az akkori balliberális szlovén kormánynál azt is el akarták érni, hogy rendszabályozza meg a Mladinát. Az akkori szlovén kormány azonban még kiállt a sajtószabadság mellett, és egyébként is: a karikatúra semmiben sem a magyarok, csak Orbán és az SDS ellen irányult.

 

A szlovén média régóta áll a magyar kormány célkeresztjében, Orbánhoz közelálló üzletemberek az SDS számára vásárolnak össze médiabirodalmat. Jelenleg zajlik a Planet TV (egy szlovén magántévé – a szerk.) megszerzése az eddigiek mellé. Janez Janša a szlovén médiatörvényt orbáni szellemben írta át, a célja, hogy tönkretegye az eddigi elég jó szlovén közszolgálatiságot – nem is feltétlenül úgy, ahogy Orbán tette, azaz a program megváltoztatásával, hanem sokkal inkább az állami pénzek kiszervezésével: a tervek szerint az állami pénzekből egyre kevésbé a közszolgálati, sokkal inkább a magánmédiák részesülhetnének.

 

A harcban Janša tervei ellen a Mladina fontos szerepet visz, hűen ahhoz a hagyományhoz, amit a lap – aminek akkor még Janša maga is munkatársa volt – a harminc évvel ezelőtti demokratizációs folyamatban játszott. És hiába van hatalmon jelenleg Janša, a baloldali pártok – a civil társadalommal együtt – még mindig nagyobb erőt képviselnek.

 

A legtöbb szlovén városban minden pénteken utcára vonulnak az emberek – kifejezetten országuk orbanizációja ellen.

 

Janša tervei ezért csak újra aktivizálták a szlovén civiltársadalmat. Ennyiben Orbán hosszú távon éppen ahhoz járulhat hozzá Szlovéniában, hogy az ő nézeteit ne csak időlegesen, de örökre győzhessék le a szlovén emberek.

 

Szlovénból fordította Techet Péter. Olvasd vissza itt a vitasorozat többi cikkét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nécik balkáni hadjáratát.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

Eredetileg Görögország uralkodója lett volna belőle, a politikai helyzet miatt végül, mint az angol királynő hitvese lett világszerte ismert.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás