Mi lesz a Lánchíddal, ha a kormány nem száll be a felújítás költségeibe?

Hogyan készítené fel a budapesti városvezetés az idősotthonokat és a hajléktalanellátókat a koronavírus második hullámára? Miből finanszíroznák a kormány által több, mint duplájára emelt szolidaritási adót? Karácsony Gergely helyettese elmondta az Azonnalinak.

Megtudtuk, mik lesznek az augusztus 27-én megtartandó fővárosi közgyűlés napirendi pontjai. Ezen a napon ugyanis a fővárosi közgyűlés – melynek ugye a főpolgármester mellett tagja a 23 kerületi polgármester, illetve az önkormányzati választáson listáról bejutó további 9 képviselő – rendkívüli ülést fog tartani a koronavírus-járvány kiszámíthatatlansága miatt, valamint a veszélyhelyzet alatt elmulasztott döntések meghozatalára. Az ülés már csak azért is rendkívüli lesz, mert a járványügyi védekezés nevében maszkhordásra szólítják majd fel a résztvevőket – ennek érdekében még külön is ki fognak helyezni maszkokat az ülésteremben. Minderről Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes tartott kedden háttérbeszélgetést újságíróknak.

Megkockáztathatja-e a Fidesz, hogy csússzon még fél évet a Lánchíd felújítása?

Bár az augusztus 27-i ülés napirendi pontjai között nem szerepel a Lánchíd ügye, az Azonnali azért rákérdezett, hogy mi lesz akkor, ha a kormány nem módosítja azt a kormányhatározatot, amiben eredetileg a Lánchíd és környékének (így a Váralagútnak is) teljes felújítására adott volna hatmilliárd forintot.

Ugyanis az augusztus közepén kiírt közbeszerzés lényegében már csak a Lánchíd felújítására korlátozódik, márpedig arra formálisan nem, csak szóbeli ígéretekben kapott garanciát a főváros, hogy így is megkapják a kormánytól a hatmilliárdos hozzájárulást. A probléma már csak azért is releváns, mert

A szerződéskötés a közbeszerzési kiírás alapján 2021. februárban történhet meg, így az elmaradó kormányhatározat-módosítás azt is jelentené, hogy fél évet kidobtak az ablakon a döntéshozók.

Kiss Ambrus az Azonnali kérdésére, hogy ebben az esetben mi a vészforgatókönyv, azt mondta:

További újságírói kérdésre Kiss Ambrus azt is elmondta, hogy egyelőre nem foglalkozik azzal, hogy mi lesz, ha Mészáros Lőrinc egyik cége fogja megnyerni a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzést. „Egyelőre várjuk meg, kik jelentkeznek” – válaszolt kitérően a főpolgármester-helyettes.

600 milliót kapnak az idősotthonok és a hajléktalanellátók a koronavírus második hullámára való felkészülésre

Megtudtuk azt is, hogy a budapesti városvezetés több, mint félmilliárd, összesen 627,5 millió forinttal akarja megtámogatni a fővárosi önkormányzat fenntartása alatt álló idősotthonokat és hajléktalanellátó központokat a koronavírus második hullámára való felkészülés jegyében.

Az összeget az intézmények a koronavírus-helyzet miatti megnövekvő költségek és ezzel párhuzamosan a bevételkiesések fedezésére, illetve a későbbi védekezés finanszírozására kapják – így például 

Mint arra a főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet, az idősotthonokban és a hajléktalanellátó telepeken kiemelten magas a fertőzés elterjedésének és a gócpontok kialakulásának veszélye, ezért is szükséges megadni minden segítséget ezen a területen. A 600 milliós támogatási összeget a főváros az intézmények beszámolói alapján állapította meg, és – mint azt Kiss Ambrus elmondta – mindenkinek meg fogják adni azt az összeget, amit kért.

Mint az az Azonnali kérésére megkapott előterjesztésben szerepel, a fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő 11 idősotthon összesen 259 millió 775 ezer forintot kap Karácsony Gergelyéktől, azaz átlagosan egy intézmény kicsivel több, mint 23,6 milliós támogatást kap.

A veszélyhelyzet alatti legsúlyosabb gócpont, a Pesti úti idősotthon 15 millió forint támogatásra jogosult: itt a héten újra kijárási és látogatási tilalmat vezettek be.

Mint az Azonnali kérdésére, hogy egyes intézmények miért kapják a többszörösét annak, mint mások, Kiss Ambrus elmondta: egyszerűen azért, mert nagyon különböző feltételek között működnek az idősotthonok, így volt például, ahol könnyebben és kisebb költséggel is le tudták vezényelni a veszélyhelyzet miatti átállást, és volt, ahol ezt csak jóval nagyobb anyagi ráfordítással tudták megtenni.

A 600 milliós támogatás maradék részét, egész pontosan 367 millió 775 ezer forintot egyetlen fővárosi intézmény, a hajléktalan-ellátást végző Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) kapja, ami naponta közel háromezer hajléktalannak nyújt valamilyen segítséget, köztük számos átmeneti szálláson és éjjeli menedékhelyen.

Amennyiben az előterjesztést elfogadja a fővárosi közgyűlés, az azonnal hatályba lép.

Honnan fogja fedezni a főváros a szolidaritási adót?

Dönteni szeretne a fővárosi közgyűlés a kormány által megemelt szolidaritási adó finanszírozásáról is – ezt az adónemet a gazdagabb településektől szedi be a kormány. Mint a főpolgármester-helyettes elmondta, Budapest eddig 10 milliárd forintot fizetett be az állami kasszába szolidaritási adó címén – ezt emelte a kormány 2020-ra 22 milliárd forintra.

A 12 milliárd különbözetet a fővárosnak július elsejével havi részletekben el is kellett kezdenie törleszteni, így ezt valahonnan elő is kell teremteni.

Másfelől Kiss Ambrus szerint kezdeményezni fogják, hogy a fővárosi önkormányzat éljen az úgynevezett felterjesztési jogával. Ez egy minden önkormányzatot megillető jog, amivel az önkormányzat amolyan petíció jelleggel megfogalmazhatja az észrevételeit, kéréseit olyan ügyek kapcsán, amikben más politikai döntéshozók kompetensek, de hatással vannak az önkormányzati jogokra vagy feladatokra. A szolidaritási adó pont ilyen.

A főpolgármester-helyettes szerint a kormánynak benyújtott felterjesztés azt fogja célozni, hogy a szolidaritási adó mértéke maradjon a 2019. évi (azaz 10 milliárd forint), és ezt kelljen csak befizetniük idén is. Attól azonban nem kell tartani a kormánypárti képviselőknek, hogy a főváros rájuk kényszerítené az akaratát: a kormánynak mindössze annyi a dolga, hogy 30 napon belül reagál valamit a felterjesztésre, és ennek örvén simán le is söpörheti azt az asztaláról.

Mint arra Kiss Ambrus az Azonnali kérdésére kitért, éppen ezért

Hogyan tenné világossá a főváros a kormánynak, hogy nincs kánaán Budapesten?

Kiss Ambrus hangsúlyozta, hogy Budapest gazdálkodása hosszú távon régóta fenntarthatatlan pályán van, a járványhelyzet és a kormányzati elvonások csak felgyorsították a lejtmenetet.

Annak érdekében, hogy mindenki, így a kormány előtt is tiszta legyen, hogy valójában hogyan áll anyagilag Budapest, Kiss Ambrus elmondása szerint a főváros már idén decemberben szeretné elfogadni a 2021-es költségvetést. (Eddig a jellemző gyakorlat Karácsony Gergely helyettese szerint az volt, hogy körülbelül az adott év februárban fogadták el az arról az évről szóló költségvetést, tehát most nagyjából két hónappal hoznák előre a költségvetés elfogadását). Ennek már csak azért is lenne jelentősége a főpolgármester-helyettes szerint, mert így legalább a kormány nem tudná továbbra is azt állítani, hogy az önkormányzatok és Budapest kánaánban élnek. 

NYITÓKÉP: Varsányi Bence / Azonnali