+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. augusztus 17. hétfő, 17:08
Miután a román szociáldemokrata PSD megfenyegette a kormányzó nemzeti liberálisokat, hogy bizalmatlansági indítvánnyal szabadul meg tőlük, hétfőn be is nyújtotta azt. Az indítvány kapcsán Victor Ponta már magyarozott is egyet. Mi az esélye, hogy átmenjen az indítvány, illetve kinek jó ez?
Hétfőn bizalmatlansági indítványt nyújtott be a bukaresti parlamentben az éppen regnáló jobbközép nemzeti liberális Ludovic Orban vezette PNL-kormány ellen a nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD).

 

Vasárnap este a PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu még úgy nyilatkozott, hogy hétfőre virradóra fogják teljesen kidolgozni az indítvány szövegét. Végül „A PNL-kormány – A pandémiától a pande-tolvajlásig” című, a címben szóviccet is tartalmazó szöveggel álltak elő. Ugyanis a pandemia és a román pande-mită rímelnek, amellett hogy a pande-mită szóban a mită szó a lefizetést jelenti.

 

Ezért is az indítvány leginkább a koronavírus-járvány kezelését rótta fel a kormánynak. Ismertették azt, hogy a kormány többször egymásnak ellentmondó döntéseket hozott, valamint azt is, hogy több alkalommal maguk a kormánytagok szegték meg az egészségügyi előírásokat. Az egyik legkirívóbb ilyen eset az volt, amikor a miniszterelnök születésnapja alkalmából pár kormánytaggal együtt saját irodájában dohányzott és italozott. Eleve Romániában tilos a dohányzás a zárt terekben, viszont a kormánytagok nemcsak ezt az előírást, hanem az éppen akkor kötelezővé tett maszkviselést sem tartották be.

 

Azonban nemcsak a járványkezelést, hanem több más gazdasági jellegű kérdést is belefoglaltak. Eszerint az Orban-kormány nem emelte a duplájára családi pótlékot, nem emelte 40 százalékkal a nyugdíjakat (ahogyan egy a parlamentben a PSD által kezdeményezett megszavazott törvény előírta), valamint az államkassza „megcsonkításával” is vádolta a nemzeti liberális kormányt.

 

A bizalmatlansági indítvány benyújtása után a regnáló kormányfő, Ludovic Orban felelőtlennek nevezte a PSD politikusait. Ehhez még azt tette hozzá, hogy a PSD célja az, hogy „hatalomra kerüljön és ő rendezze meg a helyhatósági és parlamenti választásokat. Így gondolkodnak ők, hogy csaljanak a választásokon, és kihasználhassák az állami közigazgatást, hogy maximalizálják a szavazataikat.”

 

Hétfő reggelig a PSD ideiglenes elnökének, Marcel Ciolacunak 205 aláírást sikerült összegyűjteni a bizalmatlansági indítvány benyújtásához (ez a majdnem teljes PSD frakciót teszi ki). Ahhoz, hogy egy párt benyújthasson egy egyszerű bizalmatlansági indítványt, a két ház összes képviselője (465 képviselő és szenátor) egynegyedének, 117 képviselőnek és szenátornak az aláírására van szükség. Általában azonban a bizalmatlansági indítványokat a két háznak majdnem fele szokta aláírni, nyomásgyakorlás miatt. Mindezt azért, hogy a benyújtás és a szavazás között, ha a benyújtó párt vagy több párt nem rendelkezik elégséges szavazattal (233 szavazat kell a két házban a többséghez) minél több kormánypárti vagy független képviselőt meggyőzzenek, hogy azok szavazzák meg az indítványt.

 

A bizalmatlansági indítványt a nevében liberális kispárt, az ALDE képviselői is aláírták és meg is szavazzák majd azt. Az ex-szociáldemokrata Victor Ponta Pro România nevű formációja nem írta alá a bizalmatlansági indítványt, viszont Ponta úgy nyilatkozott, hogy majd meg fogják azt szavazni. 

 

Az RMDSZ úgy döntött, hogy nem írja alá a bizalmatlansági indítványt. Azonban ha a benyújtást követően megismerik a szöveget, annak függvényében döntenek majd, hogy megszavazzák vagy nem. 

 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), Traian Băsescu konzervatív-nacionalista Népi Mozgalom Pártja (PMP), és a liberális-technokrata Mentsétek meg Romániát (USR) nem szavazza majd meg azt. Egyébként az USR volt, aki legelőször kijelentette, hogy nem fog megszavazni bizalmatlansági indítványt három hónappal az önkormányzati választások előtt.

 

Ismét elővették a magyarkártyát a román politikusok?

 

Vasárnap este Victor Ponta az RMDSZ álláspontja ismeretében magyarozott egyet. Ponta úgy fogalmazott, hogy nem hisz a bizalmatlansági indítvány sikerében, ha az RMDSZ nem szavazza meg azt.

 

Annak ellenére mondta ezt, hogy elvileg a PSD, az ALDE, a Pro România és a nem magyar nemzeti kisebbségi képviselők egy része együtt meg is haladja a bizalmatlansági indítvány sikerességéhez szükséges 233 képviselőt és szenátort.

 

Ponta szerint a bizalmatlansági szavazáson a „nem tudom” mondat lesz a döntő – ez az egyik magyar mondat amelyet szinte minden román ismer és pejoratívan használ, utalva arra, hogy ha románul kérdezik a székelyeket, ők nem tudommal válaszolnak.

 

Ponta még azt is hozzátette, hogy miután az államelnök, Klaus Johannis „Jó napot kívánok, PSD-ézett”, most ellenkező lesz a helyzet. Ponta már a „Io napot chivanoc PNL” mondatot várja az államelnöktől.

 

Ki nyer a bizalmatlansági indítvánnyal?

 

A bizalmatlansági indítvány motivációját többen többféleképpen kommentálták. A Digi24 élő adásában többen úgy vélték, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal a PSD célja nem az, hogy hatalomra kerüljön és ő szervezze meg majd a választásokat. Sőt, még csak kormányzoni sem akarnak igazán.

 

A bizalmatlansági indítvány egyetlen személynek, a PSD ideiglenes elnökének, Marcel Ciolacunak kedvez.

 

Először is augusztus végén tisztújító kongresszust tart a PSD és azon Ciolacu jó esélyekkel kívánja megmérettetni magát. A párton belüli ellenzéke viszont az államelnökkel, Klaus Johannisszal való egyezséggel vádolja Ciolacut. Szerintük Ciolacu szándékosan tartja a PSD-t 20 százalék környékén, cserébe az államelnök személyesen nem bírálja őt. Ciolacu pedig azzal, hogy átviszi a bizalmatlansági indítványt a parlamenten, erőt mutathat fel a párton belül.

 

A második tényező pedig a polgármesterek disszidálása a szociáldemokraták soraiból. A vidéki polgármesterek általában ideológia nélküli személyek, az éppen aktuális hatalomhoz igazodnak, belépnek a hatalmon levő pártba. Teszik ez azért, hogy megmaradjon a hatalmuk, illetve forrásokat szerezzenek saját településeik számára.

 

Romániában – ha addig nem súlyosbodik a közegészségügyi helyzet – szeptember 27-én helyhatósági választásokat tartanak. Az ország legtöbb települését még mindig szociáldemokrata polgármesterek irányítják. Ciolacu számára ezért is fontos, hogy ezt a széles bázist megőrizze a párt számára. Mivel a helyhatósági választásokat követően vagy az év végén, vagy pedig a jövő év elején parlamenti választásokat is tartanak. A vidéki PSD-s polgármesterek pedig jelentős számú szavazatot tudnak hozni a szociáldemokratáknak, ezért is elengedheteteln ezeknek a polgármestereknek a pártban tartása.

 

A PSD elnök a PNL-s Orban-kormány buktatásával a polgármesterek elvándorlását kívánja megakadályozni.

 

Romániában egyébként legutóbb 2020. februárjában buktatta meg a PSD és az RMDSZ közösen a Ludovic Orban vezette PNL-kormányt. Akkor viszont az államfő nem volt hajlandó PSD-s vagy PSD-hez köthető miniszterelnökjelöltet javasolni, és ismét Ludovic Orbant kérte fel a kormányzásra. A februári kormánybuktatás akár még jól is jött volna a PNL-nek, mivel akkor 40 százalék körüli népszerűséggel bírtak, és az előrehozott választásokra játszottak.

 

A Digi24 információi szerint az augusztusi bizalmatlansági indítvány szövegét csütörtökön olvassák majd fel a parlamentben és akkor határozzák majd meg a szavazás napját is. Az egész ügy különlegességét az adja, hogy jelenleg a parlament különleges, nyári ülést tart (magyarul mindenki vakációzik). Elvileg a házelnök éppen bizlamatlansági indítvány megvitatása céljából összehívhatja a két ház együttes, különleges ülését. Továbbá a házszabály szerint az indítványról a bemutatás utáni maximum harmadik napon kell majd szavazni. Tehát ha csütörökön olvassák fel a plénum előtt, akkor szavazás valószínűleg szombaton várható.

 

BORÍTÓKÉP: GUVERNUL ROMÂNIEI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás