+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. augusztus 17. hétfő, 17:08
Miután a román szociáldemokrata PSD megfenyegette a kormányzó nemzeti liberálisokat, hogy bizalmatlansági indítvánnyal szabadul meg tőlük, hétfőn be is nyújtotta azt. Az indítvány kapcsán Victor Ponta már magyarozott is egyet. Mi az esélye, hogy átmenjen az indítvány, illetve kinek jó ez?
Hétfőn bizalmatlansági indítványt nyújtott be a bukaresti parlamentben az éppen regnáló jobbközép nemzeti liberális Ludovic Orban vezette PNL-kormány ellen a nacionalista-posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD).

 

Vasárnap este a PSD ideiglenes elnöke, Marcel Ciolacu még úgy nyilatkozott, hogy hétfőre virradóra fogják teljesen kidolgozni az indítvány szövegét. Végül „A PNL-kormány – A pandémiától a pande-tolvajlásig” című, a címben szóviccet is tartalmazó szöveggel álltak elő. Ugyanis a pandemia és a román pande-mită rímelnek, amellett hogy a pande-mită szóban a mită szó a lefizetést jelenti.

 

Ezért is az indítvány leginkább a koronavírus-járvány kezelését rótta fel a kormánynak. Ismertették azt, hogy a kormány többször egymásnak ellentmondó döntéseket hozott, valamint azt is, hogy több alkalommal maguk a kormánytagok szegték meg az egészségügyi előírásokat. Az egyik legkirívóbb ilyen eset az volt, amikor a miniszterelnök születésnapja alkalmából pár kormánytaggal együtt saját irodájában dohányzott és italozott. Eleve Romániában tilos a dohányzás a zárt terekben, viszont a kormánytagok nemcsak ezt az előírást, hanem az éppen akkor kötelezővé tett maszkviselést sem tartották be.

 

Azonban nemcsak a járványkezelést, hanem több más gazdasági jellegű kérdést is belefoglaltak. Eszerint az Orban-kormány nem emelte a duplájára családi pótlékot, nem emelte 40 százalékkal a nyugdíjakat (ahogyan egy a parlamentben a PSD által kezdeményezett megszavazott törvény előírta), valamint az államkassza „megcsonkításával” is vádolta a nemzeti liberális kormányt.

 

A bizalmatlansági indítvány benyújtása után a regnáló kormányfő, Ludovic Orban felelőtlennek nevezte a PSD politikusait. Ehhez még azt tette hozzá, hogy a PSD célja az, hogy „hatalomra kerüljön és ő rendezze meg a helyhatósági és parlamenti választásokat. Így gondolkodnak ők, hogy csaljanak a választásokon, és kihasználhassák az állami közigazgatást, hogy maximalizálják a szavazataikat.”

 

Hétfő reggelig a PSD ideiglenes elnökének, Marcel Ciolacunak 205 aláírást sikerült összegyűjteni a bizalmatlansági indítvány benyújtásához (ez a majdnem teljes PSD frakciót teszi ki). Ahhoz, hogy egy párt benyújthasson egy egyszerű bizalmatlansági indítványt, a két ház összes képviselője (465 képviselő és szenátor) egynegyedének, 117 képviselőnek és szenátornak az aláírására van szükség. Általában azonban a bizalmatlansági indítványokat a két háznak majdnem fele szokta aláírni, nyomásgyakorlás miatt. Mindezt azért, hogy a benyújtás és a szavazás között, ha a benyújtó párt vagy több párt nem rendelkezik elégséges szavazattal (233 szavazat kell a két házban a többséghez) minél több kormánypárti vagy független képviselőt meggyőzzenek, hogy azok szavazzák meg az indítványt.

 

A bizalmatlansági indítványt a nevében liberális kispárt, az ALDE képviselői is aláírták és meg is szavazzák majd azt. Az ex-szociáldemokrata Victor Ponta Pro România nevű formációja nem írta alá a bizalmatlansági indítványt, viszont Ponta úgy nyilatkozott, hogy majd meg fogják azt szavazni. 

 

Az RMDSZ úgy döntött, hogy nem írja alá a bizalmatlansági indítványt. Azonban ha a benyújtást követően megismerik a szöveget, annak függvényében döntenek majd, hogy megszavazzák vagy nem. 

 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL), Traian Băsescu konzervatív-nacionalista Népi Mozgalom Pártja (PMP), és a liberális-technokrata Mentsétek meg Romániát (USR) nem szavazza majd meg azt. Egyébként az USR volt, aki legelőször kijelentette, hogy nem fog megszavazni bizalmatlansági indítványt három hónappal az önkormányzati választások előtt.

 

Ismét elővették a magyarkártyát a román politikusok?

 

Vasárnap este Victor Ponta az RMDSZ álláspontja ismeretében magyarozott egyet. Ponta úgy fogalmazott, hogy nem hisz a bizalmatlansági indítvány sikerében, ha az RMDSZ nem szavazza meg azt.

 

Annak ellenére mondta ezt, hogy elvileg a PSD, az ALDE, a Pro România és a nem magyar nemzeti kisebbségi képviselők egy része együtt meg is haladja a bizalmatlansági indítvány sikerességéhez szükséges 233 képviselőt és szenátort.

 

Ponta szerint a bizalmatlansági szavazáson a „nem tudom” mondat lesz a döntő – ez az egyik magyar mondat amelyet szinte minden román ismer és pejoratívan használ, utalva arra, hogy ha románul kérdezik a székelyeket, ők nem tudommal válaszolnak.

 

Ponta még azt is hozzátette, hogy miután az államelnök, Klaus Johannis „Jó napot kívánok, PSD-ézett”, most ellenkező lesz a helyzet. Ponta már a „Io napot chivanoc PNL” mondatot várja az államelnöktől.

 

Ki nyer a bizalmatlansági indítvánnyal?

 

A bizalmatlansági indítvány motivációját többen többféleképpen kommentálták. A Digi24 élő adásában többen úgy vélték, hogy a bizalmatlansági indítvánnyal a PSD célja nem az, hogy hatalomra kerüljön és ő szervezze meg majd a választásokat. Sőt, még csak kormányzoni sem akarnak igazán.

 

A bizalmatlansági indítvány egyetlen személynek, a PSD ideiglenes elnökének, Marcel Ciolacunak kedvez.

 

Először is augusztus végén tisztújító kongresszust tart a PSD és azon Ciolacu jó esélyekkel kívánja megmérettetni magát. A párton belüli ellenzéke viszont az államelnökkel, Klaus Johannisszal való egyezséggel vádolja Ciolacut. Szerintük Ciolacu szándékosan tartja a PSD-t 20 százalék környékén, cserébe az államelnök személyesen nem bírálja őt. Ciolacu pedig azzal, hogy átviszi a bizalmatlansági indítványt a parlamenten, erőt mutathat fel a párton belül.

 

A második tényező pedig a polgármesterek disszidálása a szociáldemokraták soraiból. A vidéki polgármesterek általában ideológia nélküli személyek, az éppen aktuális hatalomhoz igazodnak, belépnek a hatalmon levő pártba. Teszik ez azért, hogy megmaradjon a hatalmuk, illetve forrásokat szerezzenek saját településeik számára.

 

Romániában – ha addig nem súlyosbodik a közegészségügyi helyzet – szeptember 27-én helyhatósági választásokat tartanak. Az ország legtöbb települését még mindig szociáldemokrata polgármesterek irányítják. Ciolacu számára ezért is fontos, hogy ezt a széles bázist megőrizze a párt számára. Mivel a helyhatósági választásokat követően vagy az év végén, vagy pedig a jövő év elején parlamenti választásokat is tartanak. A vidéki PSD-s polgármesterek pedig jelentős számú szavazatot tudnak hozni a szociáldemokratáknak, ezért is elengedheteteln ezeknek a polgármestereknek a pártban tartása.

 

A PSD elnök a PNL-s Orban-kormány buktatásával a polgármesterek elvándorlását kívánja megakadályozni.

 

Romániában egyébként legutóbb 2020. februárjában buktatta meg a PSD és az RMDSZ közösen a Ludovic Orban vezette PNL-kormányt. Akkor viszont az államfő nem volt hajlandó PSD-s vagy PSD-hez köthető miniszterelnökjelöltet javasolni, és ismét Ludovic Orbant kérte fel a kormányzásra. A februári kormánybuktatás akár még jól is jött volna a PNL-nek, mivel akkor 40 százalék körüli népszerűséggel bírtak, és az előrehozott választásokra játszottak.

 

A Digi24 információi szerint az augusztusi bizalmatlansági indítvány szövegét csütörtökön olvassák majd fel a parlamentben és akkor határozzák majd meg a szavazás napját is. Az egész ügy különlegességét az adja, hogy jelenleg a parlament különleges, nyári ülést tart (magyarul mindenki vakációzik). Elvileg a házelnök éppen bizlamatlansági indítvány megvitatása céljából összehívhatja a két ház együttes, különleges ülését. Továbbá a házszabály szerint az indítványról a bemutatás utáni maximum harmadik napon kell majd szavazni. Tehát ha csütörökön olvassák fel a plénum előtt, akkor szavazás valószínűleg szombaton várható.

 

BORÍTÓKÉP: GUVERNUL ROMÂNIEI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás