+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. augusztus 15. szombat, 09:42
Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, már csak azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

Hiába elég jó végre az idő ahhoz, hogy kertipartit vagy pikniket lehessen tartani, a franciák nem élvezhetik önfeledten a nyarat: ami ugyanis a magyaroknak a szúnyoginvázió, az a franciáknak az elszaporodó darazsakat jelentik, amik előszeretettel vernek fészket például a villanypóznákon, de a lakosok kertjeiben, a háztetők alatt is.

 

Bár a darázsprobléma minden nyáron visszatérő probléma a franciáknál, azért beszédes, hogy

 

a tavalyi évhez képest már harminc százalékkal több hívás érkezett a kártevők irtásával foglalkozó, francia cégekhez az elszaporodó darazsak miatt

 

– és hamarosan még durvább lehet a helyzet, ha azt nem kezelik gyorsan, figyelmeztetnek a szakemberek.

 

Franciaország harmadik legnagyobb régiójában, a délkeleti Auvergne-Rhône-Alpes régióban például augusztus közepéig 71 darázsfészket regisztráltak a hatóságok, ami duplája a tavalyi adatnak.

 

 

De miért lett hirtelen ennyi darázsfészek Franciaországban?

 

Az egyik franca kártevőirtó cég, a SOSGuêpes38 szóvivője az Euronews kérdésére elmondta, az idei darázsprobléma több okból nőtt ekkorára: egyrészt kellett hozzá a kifejezetten enyhe tél és a napsütéses nyár – ezek kombinációja miatt élhetett túl a szokásosnál jóval több darázskirálynő, amik aztán így hatványozottan több darázsnak adhatnak életet.

 

És ezen az alapvetően szerencsétlen helyzeten rontott a koronavírus miatti karantén, amikor

 

senki nem mozdult ki otthonról például azért sem, hogy a parkokban vagy a kertekben elpusztítsák a kaptárkezdeményeket, amíg azt viszonylag biztonsággal meg lehetett tenni.

 

Most már viszont  a SOSGuêpes38 cég szóvivője arra figyelmeztet: ha a lakosok darázsfészket találnak, vagy véletlenül veszélyesen közel kerülnek egyhez, ne próbálják meg maguk kezelni a helyzetet, hanem először is higgadtan távolodjanak el a fészektől, majd pedig hívjanak szakembert.

 

Amúgy mennyire veszélyes a darázs, és van-e valami haszna?

 

A darázscsípés ugyanis elég veszélyes tud lenni: a darazsak fullánkjukkal lúgos méreganyagot juttatnak a hámrétegbe, emiatt a csípés után normál esetben enyhe, viszkető duzzanat jelenik meg. Azonban ha az ember netán allergiás a csípésre, a duzzanat akár 12 centiméteresre is megnőhet, szélsőséges esetben pedig akár életveszélyes állapotba is kerülhet a csípést elszenvedő személy.

 

Egyetlen darázscsípés önmagában – a legtöbb esetben – ennek ellenére sem különösebben veszélyes, legfeljebb bosszantó pár napig vakarózni miatta, azonban ha az ember netán egy egész kaptárnyi darazsat ingerel fel, könnyen találhatja magát az intenzív osztályon még akkor is, ha amúgy nem allergiás a darazsak csípésére.

 

A darázs azonban, akármennyire is kényelmetlen a jelenléte az ember számára, fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában:

 

ragadozó állatként kulcsszerepe van a levéltetűk és a hernyók elszaporodásának megakadályozásában, ő maga pedig elsősorban a madarak között kedvelt zsákmányállat.

 

És persze azt sem szabad elfeledni, hogy – még ha kisebb mértékben is, mint rokonaik, a méhek – a darazsak is hozzájárulnak a virágok beporzásához.

 

NYITÓKÉP: ulleo / Needpix.com

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás