+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Michal Hvorecký
2020. augusztus 14. péntek, 07:04
A magyar kultúra nagy barátjaként, de egyben Európa érdekében ma csak azt lehet kérni: várjuk ki, amíg demokratikus köztársaságként tér vissza Magyarország az Európai Unióba.

Ahhoz, hogy megértsük Közép-Európát, meg kell ismernünk, miként látnak minket szomszédaink. Az Azonnali ezért a szomszédos országokból kért fel vendégszerzőket, hogy a trianoni békeszerződés századik évfordulóján mondják el saját (és talán országuk) Magyarország-képét. Ezúttal Michal Hvorecký, az egyik legismertebb szlovák író mondja el véleményét.

 

+ + +

 

Soha nem kaptak esélyt a demokrácia megismerésére. Szerencsétlen sorsúként a történelemben mindig rossz oldalra álltak. Fejlődésüket az oszmán hódítások évszázadokkal vetették vissza. Így kesergett egyik utolsó interjújában hazája és a magyarok sorsa fölött Kertész Imre, a huszadik század irodalmi nagysága. Orbán Viktort a hamelni patkányfogóhoz hasonlította, aki bűvös hangú sípjával minden gyereket kicsalt a városból.

 

A velünk szomszédos államból – amely már nyolc éve nem köztársaság, pusztán Magyarország – egymillió polgár vándorolt ki.

 

Köztük Kertész is, aki az antiszemita támadások elől Berlinbe költözött.

 

Magyarországról – amelynek demokráciája haldoklik, és amely az Európai Unió orosz trolljává változott – ömlik a borzalom. Eközben a kortárs magyar irodalom továbbra is inspirációt, katarzist és eredményeket nyújt. Köszönöm minden fordítónak, amiért a magyar irodalom alkotásait továbbra is rendszeresen és élvezettel olvashatom szlovák nyelven. Magyarország nem nagy ország, de a prózája, költészete és drámája európai szintű.

 

A magyar irodalom képes volt arra, amire a szlovák (egyelőre) még nem – a világirodalom kánonjának természetes részévé vált.

 

Négy évvel ezelőtt Szlovákia a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. Harminc szlovák könyv jelent meg kitűnő magyar fordításban, a kortárs szlovák alkotások kedvező fogadtatásra találtak. A kölcsönösség jegyében 2019-ben Magyarország mutatkozott be a pozsonyi könyvvásáron. Mindkét kezdeményezést értékes gesztusoknak tartom. Szlovákiában bemutatkozott Dragomán György és Zoltán Gábor, a szervezők pedig megemlékeztek az eperjesi születési filozófusról és regényíróról, Hamvas Béláról. Filmeket vetítettek, színdarabokat játszottak, végezetül fellépett a Rájátszás zenekar.

 

Ha érteném a magyar nyelvet, szívesen elolvasnám eredetiben az olyan alapvető műveket, mint Kosztolányi Dezső Pacsirtáját, Kertész Imre Sorstalanságát, Márai Sándor Zendülőit, Závada Pál Jadviga párnáját vagy Szabó Magda Az ajtóját.

 

Sajnálatos, hogy az ellentmondásokkal teli magyar és szlovák szobrok árát nem költik inkább fordítói honoráriumokra.

 

A kilencvenes években a szlovák nacionalisták előszeretettel ijesztgettek a magyarokkal, ezekkel a „görbelábú mongoloidokkal és még undorítóbb lovaikkal”. Ján Slota, az idézet szerzője, még azzal is fenyegetett, hogy „tankjainkba ugrunk és eltapossuk Budapestet”. Ahogy a radikális mélyszlovákok többsége, ő sem volt képes rendesen használni az irodalmi szlovák nyelvet.

 

Mindez még az Orbán előtti időkben történt, amikor a kormány bukásához elegendőnek bizonyult, hogy a magyar miniszterelnök titkos felvételen vallotta be a választók átverését. Mostanra a kelet-európai V4-es párttársak kiállnak a magyar kormány mellett, még akkor is, ha az egy kettősgyilkosság – Ján Kuciak újságíró és menyasszonya meggyilkolásának – valószínűsíthető megrendelőjével barátkozik.

 

Eltűrték a zsarnok Orbántól a sajtószabadság és igazságszolgáltatás függetlenségének módszeres megsértését, az ellenzék elnyomását, a szociális rendszer kizsigerelését, a kultúra cenzúráját, az uniós támogatások kolosszális szétlopását és a kisebbségek elleni hecckampányokat. A parlament jogainak korlátázását, a választások betiltását, a korlátlan idejű rendkívüli állapotot és az autoriter vonások egyéb módokon történő felerősítését viszont

 

a magyarok és a magyarok kultúrájának egyetlen barátja sem nézheti el. Eljött az idő, hogy ajtót mutassunk Magyarországnak.

 

Legalább időlegesen.

 

Igaz, precedens nélküli döntésről lenne szó. Hasonlóra mindezidáig nem került sor. Ugyanakkor Magyarországnak az Európai Unióból való ideiglenes kizárása lehetőséget teremtene az unió értékeinek és összetartozásának megvédésére és a demokrácia lebontásának még épp időben történő megállítására. A tagság felfüggesztése immár nem egyhangú szavazással, hanem többségi döntéshozatallal kellene, hogy történjen.

 

Esterházy Péter emlékeztett, hogy a magyar regényírók előtt hiányoznak a nagy hagyományok, ezért „légüres térben lebegnek” és a nagyobb kultúrákkal szemben „különös feszültséget” éreznek. Magyarország viszont nem légüres térben lebeg. Nem békülhetünk ki azzal, hogy a kontinens szívében büntetlenül megsértik az alapvető uniós értékeket.

 

Orbán összevegyítette a szentistváni kultusz misztikus retorikáját a poszttrianoni nagymagyar lázálmokkal. Az oligarchiát összekapcsolta a feudális kormányzással és az áldozatiság mítoszával.

 

Mit engedünk még meg a despotának? Orbánnak számos csodálója akad Szlovákiában, köztük az új kormánykoalícióban is. A politikusok nálunk is hasonlóan lépnének fel, de a polgári társadalom ezt szerencsére eddig nem hagyta.

 

Kormányközeli magyar hetilapban bujtottak már fel könyvégetésre, köztük Esterházy és Kertész könyveinek elégetésére is. Megvárjuk, amíg a kötetek a határokon fognak égni? „A magyar demokrácia válságban van. Válságban van, mert félelemben él” – írta Bibó István 1945-ben, és hozzáteszi, hogy az európai úgyszintén. Ma különösen így van.

 

Szeretem Magyarországot és költészetét, és bízom abban, hogy az ország demokratikus köztársaságként rövidesen visszatér Európába.

 

És idetartozása olyan tartós lesz, mint amilyen tartós legkedvesebb helyszínem, a dunai Mária Valéria-híd. Amely összeköt bennünket. Már a római légiók is valószínűsíthetően ezen a csodálatos helyen keltek át. A háborút követő 57 évben Esztergom és Párkány összeköttetés nélkül maradt. Az építmény 2001-es újjáépítését újabbkori kapcsolataink legfontosabb eseményének tartom.

 

Amikor a híd közepén állok és arról döntök, hogy szabadon átkelek-e Magyarországra vagy Szlovákiába, Petőfi Sándor (vagy Alexander Petrovič) verse jut eszembe, aki (mint a legtöbb igaz magyar nemzeti hős) más nemzetiségű volt: „Esküszünk, / Esküszünk, / hogy rabok tovább / Nem leszünk!”

 

Szlovákból fordította Kovács Balázs. Olvasd vissza itt a vitasorozat többi cikkét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

Egy év kell legalább a szakértő szerint, hogy beindulhasson a tavaly decemberben alapított cégnél egy covid-vakcina tömeges gyártása.

Három ütemben érkezik nagy mennyiségben a Sputnik-V hazánkba, jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás