+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. augusztus 14. péntek, 17:12
Karl-Theodor zu Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit is szerzett megint, egy kétes hírű német professzornál.

Karl-Theodor zu Guttenberg, az arisztokrata származású CSU-s politikus a német jobbközép nagy reménysége volt, amikor 2009-ben gazdasági miniszter lett Angela Merkel első kormányában. Miután a CDU/CSU 2009 őszén megnyerte a választásokat, a jogász végzettségű politikus honvédelmi miniszter lett –

 

akkoriban sokan nem csak a CSU leendő új vezetőjének, de Merkel esetleges kancellárutódjának is tartották.

 

Aztán robbant a plágiumügy. A politikus, aki csak elégségessel végezte el a bayreuthi egyetem jogi karát, külön engedéllyel doktori képzést kezdhetett, amit 2007-ben a neves német alkotmányjogásznál, Peter Häberlénél benyújtott alkotmányelméleti dolgozattal fejezett be. Munkája az egyik legjobb nevű német jogi kiadójánál, a Duncker und Humblotnál is megjelent, de különösebb érdeklődést nem váltott ki.

 

De miután Guttenberg miniszter lett, a brémai egyetem közismerten balliberális jogelméletprofesszora, Andreas Fischer-Lescano szerette volna recenzálni a munkát. Eközben tűnt fel neki, hogy számos helyen számára már ismert szöveget olvas. Felfedezését a Kritische Justiz szaklapban írt könyvismertetőjében közölte.

 

Noha Guttenberg először tagadta, hogy plagizált volna, majd azt mondta, esetleg néha nem pontosan idézett, végül kiderült: a munka majdnem negyede szószerinti másolat. A bayreuthi egyetem nem csak megvonta Guttenbergtől a fokozatát, de az ügyészség szerzői jogok megsértése miatt eljárást is indított a 2011 tavaszán a botrányba belebukott miniszter ellen. Ezt 20 ezer euró ellenében végül lezárták.

 

Guttenberg kilépett a politikából, családjával az Egyesült Államokba távozott,

 

ahonnan jelenleg Spitzberg néven működtet politikai és üzleti tanácsadói irodát. Noha az elmúlt években többször felmerült főleg a CSU részéről, hogy Guttenberget vissza kellene hozni a politikába, ettől ő elzárkózott.

 

Újra doktor

 

Guttenberg pár napja közölte a Bild jobboldali bulvárnapilappal:

 

„személyes okokból” írt ismét egy tudományos doktori dolgozatot, ezúttal az egyesült királyságbeli Southampton üzleti karán

 

szerzett „filozófiai doktorátust” (a munka egésze itt elolvasható). A doktorit egy ottani német professzornál, Richard A. Wernel nyújtotta be.

 

Werner Oxfordban doktorált német közgazdász elég vitatott személyiségnek számít: az egyetemnek, ahol Guttenberg doktorált, már nem is alkalmazottja. Werner azt terjeszti, hogy német származása és keresztény vallása miatt éri őt diszkrimináció az Egyesült Királyságban. A közgazdász egyértelműen az EU-ellenes jobboldalhoz áll közel: 2017-ben kiállt Ausztria ország EU-ból való kilépése mellett szólalt fel.

 

Mindezek a tényt, hogy Guttenberg érvényesen szerezhetett nála doktori fokozatot, nem érintik. Arról, hogy a volt miniszter ezúttal is plagizált volna, nincs hír.

 

NYITÓKÉP: Karl-Theodor zu Guttenberg 2017 szeptemberében besegített pár fellépéssel a CSU-nak a választási kampányba / Michael Lucan, Wiki

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás