+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 8. szombat, 19:16
De miért lett a „galambetetés” az orosz ellenzéki tüntetések szimbóluma? Elmagyarázzuk!

Ha valaki az orosz független médiában megjelent újságcikkek címeit olvasgatja mostanában a Habarovszkban már ötödik hete tartó kormányellenes tüntetésekről, igencsak összezavarodhat. Az egyszeri nyugati hírolvasó ugyanis olyasmi cikkcímekkel találkozhat, mint például:

 

+ Habarovszkért és Belaruszért etettek galambokat Szentpéterváron

 

Novoszibirszk polgármestere felszólította a polgárokat, hogy ne „etessék a galambokat”

 

„A galambok már felpüffedtek”: a habarovszki terület ideiglenes feje ezzel válaszolt a lemondását követelő tüntetőknek

 

Habarovszkban a tüntetők elsajátították a breszti taktikát: elmennek galambokat etetni

 

Az ehhez hasonló címek tömegében adódik tehát a kérdés:

 

mégis miért özönlenek az utcára az ellenzékiek galambokat etetni, és miért vannak ennyire a helyi szervek és kormánypárti polgármesterek a galambetetés ellen?

 

A válasz eléggé evidens, már ha az orosz ellenzékiek szerepébe képzeljük magunkat, akik évek óta kénytelenek az intézményes hatósági vegzálásokkal és a hatóságok által nem engedélyezett tüntetéseken való részvétellel megbirkózni. Utóbbi a helyzet Habarovszkban is, Oroszországban ugyanis nem egyszerű a hatóságnak is bejelentett – és így engedélyezett – ellenzéki tüntetéseket tartani, így az ellenzék a legtöbbször kénytelen jobb híján be nem jelentett – tehát illegális politikai gyűléseken részt venni.

 

Aki pedig ilyenen vesz részt, könnyen kerülhet 15 napra börtönbe, illetve nézhet szembe komoly pénzbírságokkal. Célszerű tehát valami nyomós indokkal előállni, hogy egy ellenzéki miért nem célzottan egy be nem jelentett ellenzéki demonstrációra ment.

 

Hanem például galambot etetni, vagy csak egyszerűen sétálgatni.

 

A maga groteszk módján a hazugság még működhet is, hiszen a galambetetés vagy sétálás a be nem jelentett tüntetésen való részvétellel ellentétben nem törvényellenes, főleg, ha az illetőnél még kenyérmorzsa vagy madártáp is van. A praktikus hazugság pedig hamar szimbólummá vált – és nemcsak Habarovszkban, ahol galambos táblákkal vonulnak fel az ellenzékiek, hanem egész Oroszországban: egyre több városban állnak ki ugyanis a habarovszkiak mellett.

 

 

A habarovszkiak a taktikát a Belaruszban található Breszt városából vették át, ahol – a környezetvédelmi és egészségügyi aggályok miatt is vitatott – akkumulátorgyár megépítését sikerült így megakadályozniuk a „galambetetőknek”.

 

De miért forrong Habarovszk?

 

A tüntetések okairól már az Azonnalin is írtunk: a hatszázezres, az orosz Távol-Keleten található nagyvárosban azért vonulnak sokszor tízezrek az utcára hétről hétre szombatonként, mert július elején letartóztatták Szergej Furgalt, a habarovszki régió kormányzóját.

 

Furgalt négy üzletember tizenöt évvel ezelőtti megöletésével vádolják, az ellenzékiek viszont követelik vissza a kormányzójukat. Nem véletlenül: meglepetésre ugyanis

 

Furgal a 2018-as kormányzóválasztáson 69 százalékos eredményével bucira verte Putyin pártjának, a 28 százalékig jutó Egységes Oroszország (JeR) jelöltjét.

 

Maga Furgal a hőbörgéseiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártjának (LDPR) színeiben tudott nyerni, amely egyébként pártként vígan kiszolgálja Putyin érdekeit. Ha úgy tetszik, rendszeren belüli ellenzéknek is tekinthető, Zsirinovszkij Putyintól még állami kitüntetést is kapott munkájáért.

 

A látszatellenzéki LDPR ide vagy oda, Furgal nagyon mást képviselt, mint a putyini vezetés, és ezzel nagyon hamar népszerűvé tudott válni. Például azzal, hogy egymillió rubellel lecsökkentette a havi fizetését, a kormányzati jachtot elárverezte, és a hivatalnokoknak azt is megtiltotta, hogy az első osztályon utazzanak a repülőkön a szolgálati útjaikon. Az Index Furgalról szóló portrécikke alapján ezzel a politikus helyben népszerűbbé is vált Putyinnál, de nagyon kibontakozni nem tudott, hiszen csupán két évvel megválasztása után őrizetbe vették a hatóságok.

 

Ez lett sok a helyieknek annyira, hogy közvetlenül a letartóztatása után tízezrek mentek az utcára. Persze a résztvevők pontos számát az eheti tüntetésen lehetetlen megbecsülni, a hatóságok szerint csak 2800-an voltak, míg az ellenzék szerint ötvenezren is lehettek a tüntetők.

 

A Furgal helyére kinevezett ideiglenes vezető Mihail Degtyarev szeretné is minél hamarabb berekeszteni a tüntetgetést. Miközben az ellenzékiek Degtatyev távozását követelik, ő maga a galambetetésen is élcelődött egy sort: szerinte

 

a tüntetéseknek helyt adó Lenin téren élnek „egész Oroszország legboldogabb és legdagadtabb galambjai”,

 

és „a galambok már felpüffedtek”, így utalva arra, hogy ideje lenne abbahagyni az etetést és szépen hazamenni.

 

BORÍTÓKÉP: Alekszej Navalnij habarovszki szervezete / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás