Több, mint ezer francia településen már az utcán is kötelező a szájmaszk. De bevezetik-e országosan?

Július eleje óta jelentősen növekszik a koronavírus-fertőzöttség mértéke Franciaországban. Miközben beltérben már most is újra kötelező maszkot viselni, egyre több település vezeti ezt be kültéren is. Vannak, akik elvárnák: Párizs egységesen írja elő az utcai maszkviseletet az egész országban. De hogyan reagálnak az egészre ott, ahol önként maszkban piacoznak az emberek? Körbekérdeztünk Dijonban.

Napról napra nő azon francia városok száma, ahol a helyi vezetés az utcai maszkviselést is kötelezővé teszi – ha nem is mindenütt, de azon forgalmasabb utcákon, tereken, ahol sok ember jön össze. Vannak olyan városok, ahol az előírás egyelőre csak a szabadtéri piacokat érinti, ott eszerint ugyanúgy maszkot kell viselni, mint egy zárt terű üzletben. Július 20-tól vezette ismét be a párizsi kormány a kötelező beltéri maszkviselést. (Hogy miként reagált erre a koronavírustól sújtott Elzász, arról itt írtunk.) Aki ezt megszegi, annak 135 eurós bírságot kell fizetnie. Azonban

a francia kormány ugyanis ezzel akarja segíteni a mozilátogatottság növekedését.

A helyi hatalom dönthet

A kültéri maszkviselés egyelőre nem országos előirás, ezt a a helyi prefektúrák hagyják jóvá. Ők a központi hatalmat jelenítik meg a francia helyi közigazgatásban. A kötelező utcai maszkviselésre a kormány még nem utasított, de Jean Castex, júniusban kinevezett új miniszterelnök támogatja az ilyen irányú helyi előírásokat.

A politikus amúgy kinevezése óta járja a vidéket (azaz a Párizson kívüli Franciaországot) – ez illeszkedik Macron azon stratégiájába, hogy közelebb hozza a hatalmat éppen azon vidékiekhez, akiknek Párizs-ellenessége már a 2018 őszi és 2019 tavaszi sárgamellényes lázadásban is megnyilvánult. A délies tájszólással beszélő Castex (maga a tény, hogy tájszólással lehet valaki kormányfő, tabudöntésnek számít a francia politikában) eleve jól hozza a népközeli imidzset, amire Macronnak igen nagy szüksége van.

Castex számos olyan helyre – többek között az észak-franciaországi Lille városába – látogatott már el, ahol kötelező az utcai maszkviselet. Noha sok helyütt találkozott kritikával a járókelők részéről, mindenütt megerősítette: személy szerint üdvözli a szigorítást, a prefektusoknak pedig megvan a joguk, hogy ilyen intézkedéseket vezessenek be – ezzel egyszerre állt is ki a szigorítás mellett, de tolta rá a felelősséget inkább a prefektusokra.

De emellett a helyi polgármesterek is kiadhatnak ilyen rendeletet, igaz, e téren már áprilisban is felmerült jogi vita. Amikor Sceaux polgármestere még tavasszal kötelezővé tette a maszkhordást az utcán, a részben az alkotmánybíróságnak megfeleltethető Államtanács megsemmisítette a rendeletet – a prefektusok eddigi döntései kapcsán azonban nincs hír ilyenről.

Egyre több városban kell maszkot viselni az utcán is

Az Ouest-France napilap térképe szerint jelenleg több, mint 1200 településen már valamilyen formában kötelező az utcán is maszkot viselni.

Bár ezen városokban csak a kijelölt részeken kell a maszkot hordani: általában a belvárosi, forgalmasabb részeken vagy a szűk utcákban, ahol nem lehetséges egykönnyen betartani az előírt másfélméteres távolságot. Vannak olyan városok is – mint például Cannes, Caen vagy Brest –, ahol egyelőre csak a szabadtéri piacokra korlátozódik az előírás. De

Főleg Mayenne megyében elterjedt ez a szigor. A helyi prefektus a Párizs és Bretagne közötti területen most már majdnem száz városban vezette ezt be. Maga is persze elismerte, hogy „nehéz döntés” volt ez, ugyanis a megye a turizmus szempontjából is fontos, márpedig a rendelkezés a turistákra is vonatkozik.

Jöjjön a központi utasítás?

A maszkok azonban ott is megjelentek az utcákon, ahol ez elvileg még nincs előírva. Burgundia fővárosában, Dijonban már a hétvégén többségében csak maszkot viselő embert lehetett látni a belvárosi részeken. Akikkel az Azonnali beszélt, üdvözölték a maszkviselést – főleg, hogy Dijonban ez egyelőre az ő személyes döntésük.

Marie, aki a helyi piacon eladó, úgy látja: jó lenne, ha országosan is mindenütt kötelező lenne a maszkviselés, de legalább a piacokon, mert így nagyobb biztonságban érezné magát – igaz a hétvégén vásárlóinak majdnem mindegyike már hordta a maszkot.

– nyilatkozott Pierre egy étterem teraszán igazi republikánus-centralista szemléletben.

Azonban Franciaországban is megjelentek a maszkviselést ellenzők, bár egyelőre elsősorban a tengerentúlról kapják a szellemi muníciót: a kanadai, francianyelvű Québec libertariánus mozgalmai terjesztik a koronavírussal szembeni szkepticizmust Franciaországban.

Az, hogy a párizsi kormányzat az egész országra kiterjessze a maszkviselési kötelezettséget, egyelőre nem merült fel. De Castex miniszterelnök mellett Olivier Véran egészségügyi miniszter július végén már újságírói kérdésre azt mondta:

de a politikus addig is „mindenkinek ajánlja” – azon városokban is, ahol nem lenne kötelező – az utcai maszkviselést. Párizs egészségügyért felelős főpolgármester-helyettese viszont egyenesen felszólította a párizsi kormányt, hogy tegye országossá az előírást. A konzervatív Le Figaro napilap is üdvözölné, ha egyre több helyen lenne kötelező a kültéri maszkviselet, mert „ez kellemetlen, de a legolcsóbb védekezés”.

Antoine Flahault genfi orvosprofesszor szerint a kötelező utcai maszkviseletnek csak akkor van értelme, ha tényleg alig van az emberek között távolság: a tengerparton, éttermek teraszain, szórakozóhelyek nyílt részein, piacokon ő is ezért kötelezővé tenni a maszkot, de szerinte ahol a másfél méter távolság megtartható, ott erre semmi szükség nincs. Jean-Paul Hamon, a francia orvosszövetség tiszteletbeli elnöke úgy látja:

azaz az emberek tudatosabban tartják a távolságot – tehát inkább pszichológiai, semmint egészségügyi oka lehet a bevezetésének.

Növekszik a fertőzés megint

Eddig a hatvanmilliós Franciaországban több, mint 30 ezer halálos áldozata volt a kínai koronavírusnak (a halálesetek harmada idős- és egyéb gondozási otthonokban történt); a majdnem kétszázezer eddigi regisztrált fertőzöttből eddig valamivel több, mint 80 ezren gyógyultak meg. A szigorításokra azért kerül sor, mert ismét növekedésnek indult a fertőzések száma. Miközben

Az egészségügyi minisztérium kimutatásai szerint jelenleg a Párizs környéki Ȋle-de France régió mellett több megye is a veszélyeztetett narancsszínű zónába került. Vörös, azaz veszélyes zónába azonban jelenleg is csak a tengerentúli, dél-amerikai Francia Guyana tartozik, ahol több, mint két embert fertőz meg egy beteg.

NYITÓKÉP: Dijon belvárosa / Techet Péter, Azonnali