+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. augusztus 5. szerda, 13:22
Betett nekik is a koronavírus-járvány: az őszi lesz a Pécsi Borozó utolsó print kiadása. Tizenhárom év és ötven lapszám után húzza le a rolót Győrffy Zoltán, a magazin alapítója.

Noha évek óta egyre több borbár nyílik, egyre több jó magyar bor készül, egyre több hazai borászat veteti magát észre külföldön, egyre több pénzt költ az állam bormarketingre, és egyre divatosabb lett érteni minimálisan a borokhoz, az erről szóló lapok és felületek száma egyre csak csökken – most az utolsó független bormagazin, a Pécsi Borozó kiadója dobta be a törülközőt.

 

„Belefáradtam érzelmileg, fizikailag és anyagilag. Olyan már volt, hogy a három területből egy-egy nem stimmelt – az anyagi például soha. Minden évben ráfizetéses projekt volt, a veszteségeket pedig csakis én dotáltam. Lehet, hogy a válság felgyorsította a folyamatokat, de drasztikusan visszaestek a hirdetési bevételeink, és leginkább a nem borászati partnereink tűntek el” – így indokolta az Azonnalinak adott interjújában Győrffy Zoltánt, a lap alapítója és főszerkesztője a Pécsi Borozó online kiadásán bejelentett döntést.

 

A lap online felületén így ír erről Győrffy: „Az elmúlt fél év valószínűleg csak katalizálta az eseményeket. Visszaestek a hirdetési bevételeink, elmaradtak az eladások (gyakorlatilag árushelyek sem voltak igazán) és egyetlen rendezvényünket sem tarthattuk meg, se kis kóstolót, se nagy borfesztivált. A Pécsi Borozó sosem volt üzlet, nem volt olyan vállalkozás, ami eltartja a munkatársait, itt mindenki önkéntesként tette a dolgát, a bevételünk a működtetés költségeit fedezte, ha épp fedezte.

 

Most jutottunk el oda, hogy nem látom azt, a jövő hozna-e pozitív változást, törpekiadóként további kockázatot meg nem merek, nem tudok vállalni.”

 

Az országosan a nagyobb újságárusoknál terjesztett, kevéssel 1000 forint alatti áron értékesített Pécsi Borozó negyedévente 100-120 oldalon jelent meg. A magazin első harmadában a pécsi, villányi, szekszárdi és tolnai borvidékek által alkotott Pannon Borrégió volt a téma, itteni borászok, éttermek, programok voltak fókuszban. A lap középső harmada a többi magyarországi borvidékről szólt, az utolsó harmad pedig a tágabban értelmezett Közép-Európáról: itt elfért egymás mellett egy észak-macedóniai gigaborászat CEO-jával készített interjú is egy lengyelországi borkörkép mellett, nem beszélve arról, hogy számos külföldi borszakíró írt nekik aktuális ottani témákról. 

 

A Pécsi Borozó utolsó, ötvenedik száma szeptember 16-án jelenik meg terveik szerint. A magyar bormagazinpiacnak így lényegében két szereplője maradt csak: a PR-cikkekkel telezsúfolt VinCE és Borigo. Noha hozzájuk hasonlóan a Pécsi Borozó is csak a jó borokról írt – Győrffy elmondása szerint őt a rossz borok nem érdeklik, nem akar időt szánni még arra se, hogy megírja róluk, hogy rosszak, erre ott vannak a borblogok –, náluk minden esetben egyértelmű volt, hogy egy anyag szerkesztőségi tartalom vagy épp fizetett hirdetés-e. 

 

Ha tehát valaki a jövőben borokról akar olvasni magyarul, azt nyomtatva a Magyar Hangban Gazda Albert rovatában, online pedig a Pécsi Borozó online kiadása mellett a gasztronómiával is kiemelten foglalkozó Borsmentán, a Borrajongó blogon, a Művelt Alkoholistán, a Tokaj-központú Táncoló Medvéna Wine Flow-n, illetve hétvégétől kezdve az Azonnalin teheti ezt meg.

 

FOTÓ: A Pécsi Borozó tavaszi lapszáma / Pécsi Borozó, Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás