Súlyos társadalmi gondokat ismert be a Kövér László vezette fenntarthatósági tanács

Magyarország fenntarthatósági állapota összességében rossz, a korai iskolaelhagyók aránya a V4-ekhez képest kétszeres, a civil szervezetek száma csökken, a korrupciós index és az általános bizalom rossz, illetve átlag alatti, nagyon lassan zárkózunk fel az EU-hoz. Mindezt nem egy nemzetközi sorosista összeesküvés állítja, hanem a Kövér László által vezetett Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács.

– ezt állapítja meg a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFTT) 2017-2018-as évre vonatkozó jelentése, amely 2019 decemberében készült, és amelyet múlt héten nyújtottak be a parlamentnek. De mire is jó az NFTT, mi a baj pontosan a fenntarthatóságunkkal, és miben fejlődött az ország? Elmondjuk!

Mi is a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács?

Az NFTT az Országgyűlés által létrehozott tanácsadó, egyeztető, véleményező, javaslattevő testület, honlapja szerint „kiemelt célja a fenntarthatósághoz szükséges szemléletváltás elősegítése a társadalom minden szegmensében”.

Ezen felül a szervezetnek van négy társelnöke: egy társelnököt a kormány delegál, jelenleg ezt a pozíciót Nagy István agrárminiszter tölti be. További három társelnököt a tanács tagjai választanak a Magyar Tudományos Akadémia, a parlamenti pártfrakciók és a civil szervezetek delegáltjai közül. Jelenleg ezeket a tisztségeket Náray-Szabó Gábor (Magyar Tudományos Akadémia), Schmuck Erzsébet (LMP) és Farkas István (Magyar Természetvédők Szövetsége) tölti be. Rajtuk kívül van további harminc tagja még a tanácsnak, akik többek közt civileket, egyházakat, szakszervezeteket képviselnek, és úgy tudjuk, így a tagok között nincsenek többségben a Fideszhez köthető személyek.

Fenntarthatóság alatt egyébként azt értik a 2013-ban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint, hogy „az egyéni jó élet és a közjó biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jóétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat”.

Kövér László a „jövőért aggódó apuka” is

A jelentés kapcsán az LMP-s Schmuck Erzsébet, a tanács alelnöke azt mondta az Azonnali kérdésére: azt nem az Országgyűlés plenáris ülése, hanem az illetékes parlamenti szakbizottság szokta elfogadni, ami a fenntartható fejlődés bizottsága. Kérdésünkre, hogy a korábbi jelentések – amelyek a 2017-2018-as évhez hasonlóan is tartalmaztak több kormánykritikus felvetést – javaslatait volt-e, hogy megfogadta a kormány, azt mondta: a gyakorlatban nem. 

Schmuck azért bízik benne, hogy a jövőben komolyabban fogják venni a javaslataikat, hiszen ezeket nem politikusok készítik elő, hanem szakmai műhelyek: többek között közgazdászok, szociológusok, az üzleti szféra, illetve a tudományos élet képviselői. Végül arra, hogy Kövér László házelnök a tanács elnökeként hogyan szokta fogadni a kormánykritikus megállapításokat, úgy válaszolt:

Így Schmuck Erzsébet bízik benne, hogy a házelnök úgy fog dönteni, kerüljön a jelentés a plenáris ülés elé, ahol szélesebb körben tudnák megvitatni a benne foglaltakat.

Átlag alatti állapotban a nemzeti erőforrások nagy része

Az NFFT kétévente úgynevezett „előrehaladási jelentésben” számol be a társadalomnak és az Országgyűlésnek a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia végrehajtásáról, amelyet még 2013-ban fogadott el a parlament és 2024-ig kéne végrehajtani. Ennek a célja többek közt monitorozni, milyen állapotban vannak a nemzeti erőforrások. Utóbbiakat úgy nevezett kulcsindikátorok mérik, és azt, hogy ezek az uniós átlaghoz, illetve a többi V4-es országhoz (vagyis Szlovákiához, Lengyelországhoz és Csehországhoz) viszonyítva jobbak-e vagy rosszabbak. A kulcsindikátorokat ötfokú skálán minősítik, van „rossz”, „átlag alatti”, „átlagos”, „átlag feletti” és „jó” érték is.

FORRÁS: A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA HARMADIK ELŐREHALADÁSI JELENTÉSE 2017-2018

Például „rossz” volt 2018-ban a korai iskolaelhagyók aránya: míg hazánkban 12,5 százalék volt az arányuk, az EU-ban csak 10,6 százalék, míg Magyarország nélkül a V3-ak átlaga pedig 6,5 százalék, vagyis a többi visegrádi országhoz képest csaknem kétszer annyi magyar fiatal hagyja el idő előtt az oktatást. (A korai iskolaelhagyók alatt azon 18 és 24 év közötti fiatalok arányát értik, akik nem szereztek középfokú végzettséget, például érettségit vagy szakképzettséget.) 

Hiába fontos a kormánynak a demográfiai számok javítása, 2018-ban a teljes termékenységi arányszám sem volt túl fényes, csak átlag alatti. (Ez azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.) Mindössze 1,49-es volt az arányszám a 2017-es adatok szerint, míg az EU-ban ugyanekkor 1,59, a V3-aknál 1,56 volt ez a mutató.

Érdekesség, hogy 2018-ban, illetve a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2019-ben is az arányszám 1,49 maradt Magyarországon.

Romlik a korrupciós helyzet

Bár a kormány évek óta azzal intézi el a Transparency International korrupcióellenes szervezet jelentéseit, hogy „a Transparency International egy Soros által  Minél alacsonyabb számot kap egy ország, annál korruptabb, Magyarország például 2018-ban a 46-os számot kapta, míg az EU-átlag 65, a V3-ak átlaga 56 volt, vagyis hazánk eredménye ehhez képest rossznak minősül. Később egyébként a jelentés azt is megjegyzi: 2012 óta szinte folyamatos csökkenés figyelhető meg a mutató értékében (2017-ben kismértékű javulást észleltek);

Ugyanakkor mint a jelentés megjegyzi, a jelentések történetében először a 16 kulcsindikátorunk közül kettő áttörte a közepes szintet, azaz európai összevetésben is jó helyzetet mutat: különösen jól teljesítünk a gazdasági tőke növelésében és egyes gazdasági makromutatókat tekintve, de például számottevő javulás látható a súlyos anyagi deprivációban élők arányában is.

Átlag alatti eredményt kapunk akkor is, ha a lakosság kitettségét nézzük a légszennyezésnek. Ez a jelentéstevők szerint azt jelenti, alevegőminőséget tekintve Magyarországon a legnagyobb problémát a kisméretű szálló por szennyezettség jelenti, amelynek forrása főként a lakossági szilárd tüzelés, valamint a közlekedés. „Ezen a területen hosszú távon javuló tendencia látható, ugyanakkor rendszeresen és
növekvő számban regisztrálnak napi határértéket meghaladó koncentrációs értékeket az egyes mérőállomásokon.” Ebben egyébként ugyan az uniós átlagnál jelentősen rosszabbul szerepel Magyarország a 2017-es adat alapján, de a V3-as országoknál ha picit is, de jobban (igaz, az uniós és V3-as adatok 2018-asak).

Érdekesség, hogy bár a bizottság a 2017-es adatok alapján arra jutott: átlagos mennyiségű pénzt költünk az oktatásra, ehhez képest a tanács által a jelentés megírása (vagyis 2019 decembere idején) ismert legfrisebb PISA-jelentés szerint (ami a 2015-ös volt) a fő készségek terén romló tendencia jellemezte a magyar diákokat, és például a V3-ak közül Lengyelország és Csehország jobban teljesített. Az, hogy csak a V3-ak közül csak a szlovákoknál teljesítenek alapvetően jobban a magyar diákok, a 2018-as PISA-eredményeknél is változatlan maradt, erről itt írtunk korábban részletesen.

Le vagyunk maradva

Bár a jelentés úgy fogalmaz Magyarország számos gazdasági mérőszám tekintetében jól teljesít saját múltjához képest (például folyamatosan csökken az államadósság, soha nem dolgoztak ilyen sokan), de

Sőt, az NFTT azt is megjegyzi: míg 1999 és 2003 között az EU-átlaghoz való leggyorsabb felzárkózást valósítottuk meg, az elmúlt másfél évtizedben összességében a második leglassabban fejlődő, felzárkózó ország voltunk ebben az összehasonlításban. Ugyanakkor szűkebb időtávon, a most vizsgált 2017-2018-as periódusban sikerült tartanunk a lépést a többi kelet-közép-európai országgal.

Van következménye annak, hogy rossz az egészségügy

Érdekesség, hogy a jelentés szerint 2018 végén odajutott Magyarország, hogy „a munkaerőhiány csökkentésére irányuló bevándorláspolitika és az irreguláris bevándorlást fékező migrációs politika kommunikációs szinten összemosódik; nincs tudatos bevándorlási politika.” Ami az egészségügyet illeti, azt írják: „a magas halandóság az egészségügyi ellátás elégtelenségére utal”,

Ugyanakkor bár az egészséges élettartamról szóló mutató átlag alattinak minősül, miután például az uniós átlag alatti mind a férfiak, mind a nők egészségben eltöltött éveik száma, de a V3-akénál jobb: míg a magyar nőknél 2017-ben az átlag 60,8 volt, a férfiaknál 59,6, addig a V3-aknál ez 60,5 volt, illetve 58,9 év volt.

A pozitívumok között pedig például szerepel, hogy Magyarországon 2016 és 2018 között 26,3 százalékról 19,6 százalékra csökkent a nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők aránya.

Kijelentik azt is, hogy ebben az előrehaladási jelentésben értékelt mutatók és a nemzeti erőforrások állapotára vonatkozó minőségi elemzések alapján az vetíthető előre, hogy 2024-re a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiában foglalt célokat többségükben és általánosságban nem fogjuk tudni elérni, hazánk fenntarthatósági átmenetében a szükségesnél kisebb előrehaladást láthatunk majd. 

Mit javasol a tanács?

Fenntarthatósági fordulatot. Utóbbi két kulcsterülete egyrészt a természeti erőforrások túlzott használatának lefékezése, ez például azt jelenti, növelni kéne az ország vízvisszatartó képességét a vizes élőhelyek rehabilitációjával, a városi zöldterületeket fejleszteni kéne, az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentenkéne, az energiahatékonyságot javítani. A másik kulcsterület szerintük „a humán erőforrásaink nagyobb arányú, időben tartósabban érvényesülő növelése, melynek első lépése az oktatásban megvalósítandó lényeges változtatások megtétele”. A tanács szerint például

illetve növelni kell a tanulók oktatásban eltöltött átlagos idejét a középfokú oktatásban megfigyelhető lemorzsolódás lényeges csökkentésével. Sőt: jelentősen javítani kell az oktatás társadalmi mobilitást szolgáló funkcióját, csökkenteni kell a magyar iskolarendszer szelektivitását. Utóbbit később részletezi is a jelentés, azt vetik fel, a közoktatás jelenlegi finanszírozási rendszere nagymértékben erősíti az iskolák szelektivitását.

„Egyre népszerűbbek az egyházi és nemzetiségi iskolák, melyek magasabb normatívával és nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, továbbá saját felvételi rendszert működtetnek, mindez pedig az oktatási rendszer szelektivitásának további erősödéséhez járul hozzá, valamint az elitiskolák kialakulásának irányába hat.” Ugyanakkor dicsérik például azt, hogy a kormány bevezette a 3 évtől kötelező óvodáztatást. 

Az NFTT jelentése azt is javasolja: „erősíteni kell a felső szintű politikai vezetők elkötelezettségét a fenntarthatósági szempontok érvényesítése iránt, s valódi, funkcionális szerepet kell adni a szakpolitikák államtitkári szintű koordinációjának az Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényre juttatásában”.

Az Azonnali kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, a Miniszterelnökséget és az Emmit is, hogy megtudjuk, hogyan értékelik a jelentés szakpolitikai javaslatait, és van-e köztük olyan, amit biztosan meg fognak fogadni. Cikkünk megjelenéséig viszont egyikük sem válaszolt.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali