+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 4. kedd, 10:17
Normális, többségi kormánya az országnak már 593 napja nincsen, ez még a belgáknál is precedens nélküli. És nem úgy látszik, hogy ez a közeljövőben változna.

2018. decembere óta, vagyis 593 napja nincsen már normális, többségi kormánya Belgiumnak, ezóta ügyvivő kormányok intézik az ország dolgait. A Brussels Times pedig ennek nyomán arról ír, hogy

 

az ország saját eddigi rekordját is megdöntötte,

 

mikor a 2010. júniusi választások után 541 napjába telt Elio Di Rupo miniszterelnöknek, mire összeütött egy kormánytöbbséget. De az 541 nap rögtön 589-re ugrik, ha ezt nem a választástól számítjuk, hanem onnantól, mikor Yves Leterme előző, megválasztott kormánya összeomlott.

 

A migráció miatt borult a kártyavár

 

Leterme kormányához hasonlóan Michelé is a választások előtt fél évvel ment a levesbe. A flamand kereszténydemokratákból, nacionalistákból és liberálisokból, valamint a vallon liberálisokból álló kormány azért robbant, mert a flamand nacionalista koalíciós partner Új Flamand Szövetség (N-VA) követelése ellenére Michel elment Marrákesbe, hogy aláírja az ENSZ vitatott migrációs paktumát.

 

Ennek hatására az N-VA robbantotta a koalíciót, de Michel úgy számolt, hogy nincs ezzel semmi baj, hiszen a balos pártok háttértámogatásával a 2019 májusában tartott szövetségi választásokig már egy kisebbségi, ügyvivő kormánnyal is kihúzza, a választási eredmények után pedig úgyis borul a kártyavár. Csakhogy tavaly őszre kiderült: Michelnek lényegében már mindegy, mert ő lett az Európai Tanács elnöke, otthagyva ezzel a belga politikai perpatvart.

 

Eközben otthon a kormányalakítás sehogy sem haladt, főleg azért, mert a többségében nacionalistákra szavazó hollandajkú Flandria és a balra szavazó frankofón Vallónia között csak mélyült a politikai szakadék. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a nacionalista N-VA kárára

 

a már annál is nacionalistább, elszakadáspárti Vlaams Belang (Flamand Érdek) tudott megerősödni,

 

akivel viszont minden más párt kizárja az együttműködést – körülbelül olyan karanténhelyzet ez, mint az AfD-é Németországban, vagy a néppártosodás előtti Jobbiké itthon.

 

Nem látni, miből lesz kormány

 

Mikor pedig Michel az EU-ba katapultált, átadta a kormányrudat korábbi reformista-liberális pénzügyminiszterének, Sophie Wilmèsnek.

 

A „kormánykoalíció” – amely ugyebár továbbra sem választott kormány, hanem ügyvivő – csupán 38 székkel rendelkezik a 150 fős parlamentben,

 

így folyamatosan külső támogatásra szorul. Ilyen helyzetben kellett Wilmèsnek szembenéznie a Belgiumban különösen komoly mértékben elszabaduló koronavírussal.

 

És míg a járvány első hulláma alatt nem a kormányalakítás volt a szempont, a tárgyalások ismét újraindultak, most például Fülöp király Wilmès pártját, a Reformista Mozgalmat és a flamand kereszténydemokrata CD&V-t bízta meg azzal, hogy készítsenek egy újabb jelentést a kormányalakítási tárgyalások állásáról.

 

A jelenlegi terv az amerikai állam zászlószínei után Arizona-koalíciónak nevezett felállás lenne a frankofón és vallon liberális, illetve kereszténydemokrata testvérpártok részvételével, valamint a flamand szocialistákkal és a nacionalista N-VA-val.

 

Ennek a hatpárti (!) szivárványkoalíciónak már 77 parlamenti széke lenne a 150 fős országgyűlésben, ezzel többséget alkotva.

 

A nagy terv azonban az N-VA-n bukik el, amely görcsösen ellenzi a frankofón liberálisok (Wilmès és Michel pártja) részvételét. Eközben az N-VA és a Vallóniában erős frankofón szocialisták a flamand, illetve vallon zöldeket vennék maguk mellé, ennek a megoldásnak viszont még mindig nem lenne kormányzóképes többsége.

 

Így az 593 napból valószínűleg lesz 594, 595, és ennél még jóval több is. Egy biztos: legközelebb 2024-ben lesz szövetségi választás Belgiumban, ha pedig az ország eddig megvolt választott kormány nélkül, akkor majd meglesz ezután is.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás