+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. augusztus 3. hétfő, 18:01
A francia Alstom bekebelezi a kanadai Bombardier vasúti üzletágát, és ezzel indul harcba az egyre erőteljesebben nyomuló kínaiak ellen. De sikerül-e nekik? És miért nézi az ilyesmi összeolvadásokat mindig szúrós szemmel az Európai Bizottság? Elmagyarázzuk!

A Railway Gazette tudósítása szerint megkapta a zöld jelzést az Európai Bizottság versenyjogi szerveitől a francia Alstom arra, hogy bekebelezze a kanadai Bombardier vasúti járműgyártó ágát: ezzel a két cég fúziója a világ második legnagyobb járműgyártó cégét eredményezi majd közvetlenül a kínai állami gigacég, a CRRC mögött.

 

A németek és a franciák együtt mentek volna neki Kínának, az EU-nak nem tetszett

 

Persze gondolhatnánk: ez önmagában legfeljebb a vasútbizniszben egetrengető hír, holott a probléma gyökerében valami ennél sokkal mélyebb kérdés van: hogyan vegye fel Kínával az Európai Unió a versenyt úgy, hogy közben a belső piacának szabadságát is megóvja?

 

A tavalyi év nagy sztorija ugyanis vasúti berkekben a már 2017 óta tervezett Siemens-Alstom-fúzió lett volna, melynek keretében a német és a francia multi összeolvadnak, és így veszik fel a versenyt az egyre fenyegetőbb kínai konkurenciával. Gondolhatnánk, hogy ezzel az egyre inkább globális játékosnak látszani akaró Európai Uniónak semmi baja nincsen, hiszen ha valami, akkor egy a Siemensből és az Alstomból álló járműipari óriás megállíthatná a kínai nyomulást az európai piacon. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű: az EU megfúrta a két multi egyesülését, hiszen hiába válna ezzel Európa globális játékossá a vasúti járműgyártás piacán, az összeolvadás után létrejövő óriáscég monopolhelyzetbe kerülne az öreg kontinensen.

 

A MÁV FELÚJÍTOTT BOMBARDIER TALENT MOTORVONATA TART GYŐR FELÉ. EGYÉBKÉNT A TALENT NEM VOLT VALAMI JÓ VÉTEL, HISZEN AZ AZOKKAL EGY IDŐBEN VÁSÁROLT STADLER MOTORVONATOKKAL ELLENTÉTBEN MEGBÍZHATÓSÁGUK CSAPNIVALÓNAK BIZONYULT. FOTÓ: MÁV / FACEBOOK

 

Hogy milyen súlyú is lett volna ez az összeolvadás, arra az európai nagysebességű vasúti hálózat jó példa. A legkiterjedtebb hálózattal Európában Franciaország a TGV, Németország pedig az ICE révén rendelkezik – előbbire a francia Alstom, utóbbira a német Siemens gyártja a kocsikat, de mindkét cég terjeszkedett a hálózatát folyamatosan bővítő Spanyolországban is, hogy az EU-n kívüli beszerzéseket az Egyesült Államokban, Koreában, Marokkóban (Alstom), vagy Törökországban és Oroszországban (Siemens) ne is említsük.

 

Vagyis ha két ilyen erős játékos egyesül, akkor az európai piacon másoknak már alig marad levegő.

 

Pedig a nagysebességű hálózatok fejlesztése Európában még közel sem fejeződött be, sőt, Közép- és Kelet-Európában csak most kezdődik és a kisebb európai játékosoknak még kevesebb hely marad – köztük az olyan európai sikersztoriknak, mint az itthon már jól ismert svájci Stadler, a cseh Škoda, a spanyol Talgo vagy a lengyel Pesa.

 

15,5 milliárd ok az összeolvadásra

 

Vagyis az Európai Bizottság aggálya az volt – mint azt az Index tavaly februári tematikus elemzése is aláhúzta –, hogy a Siemens és az Alstom több területen, például a nagysebességű vonatok vagy a jelzőberendezések piacán az összeolvadás után sokszorosára nőtt volna, mint a legközelebbi versenytársuk az európai piacon. Egy ilyen méretű monopólium pedig gátolja az innovációt és felhajtja az árakat is, hiszen életképes alternatíva nincsen a piacon. A Siemens és az Alstom viszont úgy érveltek, hogy nemcsak az európai belső piacra, hanem a világpiac felé is kéne tekintgetni, ott pedig már az állami pénzeken felhizlalt kínai, japán és koreai cégek főleg a fejlődő országok piacain nagy fenyegetést jelentenek.

 

ÍGY NÉZNE KI A VASÚTI JÁRMŰIPAR AZ ALSTOM-BOMBARDIER-FÚZIÓ UTÁN.

 

Ennyi felvezetésre mindenképp szükség van, hogy megértsük, az Európai Bizottságnak idén júliusban már miért volt oké versenyjogilag az, ami tavaly februárban még nem: két globális vasúti multi összeolvadása. Ugyanis a kanadai Bombardier a francia Alstom általi bekebelezésére az EU különösebb gond nélkül rábólintott, ennek keretében pedig az Alstomé lesz a Bombardier vasúti üzletága, az évek óta pénzügyi gondokkal küszködő kanadaiak pedig fókuszálhatnak arra, amihez szintén értenek: a luxusrepülőgépek készítésére.

 

Ezzel egy évi 15,5 milliárd eurós forgalmú vasútipari óriás jön létre, közvetlenül a második legnagyobb ilyen cég a kínai CRRC mögött. Az Alstom pedig nem kevesebbet, mint 5,8-6,2 milliárd eurót fizet a Bombardier Transportationért. Szóval miért bólintott rá mégis egy kis aggódás után az EU az üzletre?

 

Kiszorulnak a kicsik a vasútiparból

 

A titok nyitja ebben az esetben az volt, hogy míg a Siemens-Alstom-fúzió esetében a két cégnek sehogyan sem sikerült megnyugtatnia az Európai Bizottságot arról, hogy nem fogják leuralni az európai belső piacot, a Bombardier és az Alstom esetében már sikerült kellő garanciát adni a versenyjogi kérdésekben híresen szigorú Bizottságnak, és Margrethe Vestager dán versenyjogi biztosnak.

 

Nem meglepő módon ugyanis az EU aggódott a nagysebességű vonatok piacán létrejövő monopólium miatt, a TGV-család révén ugyanis nemcsak az Alstomnak van jelentős tapasztalata a piacon, hanem a Bombardiernek is, amely a Hitachival együtt Kínának, az Alstommal együtt az Egyesült Államoknak és a Talgóval együtt Spanyolországnak is gyárt nagysebességű vonatokat. Itt a Bizottságnak azzal lett volna baja, ha a fúzió utáni cég „megkérdőjelezhetetlen piacvezetővé válik”, mire az Alstom cserébe vállalta, hogy megválik a Bombardier Hitachival partnerségben Kínának készített kínai nagysebességű vonattól, illetve egy leendő brit nagysebességű vasúttenderen indítandó vonatok ipari tulajdonjogait a Hitachinak adja.

 

Másképpen fogalmazva: az Alstom nagyon komoly, nagysebességű vasúti befektetésekről mond le az összeolvadásért cserébe.

 

MARGRETHE VESTAGER, AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG HÍRESEN KEMÉNY VERSENYJOGI BIZTOSA. FOTÓ: EURÓPAI BIZOTTSÁG (2019)

 

Az EU nemcsak a nagysebességű vonatok, hanem a normál fővonali kocsik miatt is aggódott ugyanakkor: különösen Franciaországban és Németországban már külön-külön is nagy befolyása van a két szereplőnek, de az összeolvadás után ez csak fokozódott volna. Ezért az Alstom nagyon megosztó döntésre szánta el magát: nemcsak a nagysikerű Coradia Polyvalent motorvonat-platformjuktól szabadulnak meg, de a Bombardier Talent 3-családjától is megválnak – ezzel együtt pedig eladják az Alstom egy franciaországi és a Bombardier egy németországi üzemét is. De nemcsak itt, hanem a fővonali jelzőberendezések területén is kénytelen volt kompromisszomokat hozni a francia cég, hogy az EU rábólintson az összeolvadásra. Arra, ami egyébként egyre inkább trenddé válik a vasúti szektorban.

 

Egyébként érdemes tudni, hogy

 

már az összeolvadás előtt közvetlenül is világszerte az új vasúti szerelvények 77 százaléka jött a tíz legnagyobb vasútipari multitól,

 

míg 2017-ben ez az arány még csak 73 százalék volt. És hogy az összeolvadásnak milyen komoly piactorzító hatásai is lehetnek, jól mutatja, hogy az Alstom és a Bombardier együttesen a motorvonatok 70 százalékát adja Németországban, Franciaországban pedig szinte 100 százalékukat.

 

BORÍTÓKÉP: Wallpaperflare.com

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egyhónapos szünet után megújul és visszatér az Azonnali podcastja, a Helyzet – új formátummal, logóval és tartalommal. Tartsatok velünk!

Budapestről már csak Szkopjéba és Podgoricába lehet repülni.

Mint írják, az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyja az európai polgárok hangját, és hiányzik belőle az empátia az EU őshonos nemzeti és nyelvi közösségeivel szemben.

A huszonhároméves ötletgazda szerint szakítani kell azzal, hogy a király többet ér, mint a dáma, mert azt üzeni, hogy a nők kevesebbet érnek, mint a férfiak.

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás