+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 30. csütörtök, 18:31
A szerb főváros vezetése hadat üzent azon utcáknak, köztereknek, amelyek az egykori Jugoszlávia nem szerbiai városainak nevét viselik. Hogyan lesz szerb kisvárossá egy egykori többnemzetiségű ország fővárosa?

Belgrádban ma is számos utcanév őrzi a jugoszláv múltat – talán már csak utolsó jegyeként annak, hogy Belgrád egykoron egy nemzetközileg fontos, többnemzetiségű országnak, Jugoszláviának volt a fővárosa. Az, hogy

 

a 1990-es években nem indult a szerb fővárosban olyan átnevezési hullám, amely főleg a tuđmani Horvátországot jellemezte

 

(csak Zágrábban pár év alatt 500 utcát, teret neveztek át), nem csupán azzal magyarázható, hogy az országot akkor még Slobodan Milošević irányával is Jugoszláviának hívták – noha Montenegró kivételével minden tagköztársaság kiszállt. Hiába vált a kommunista politikusból szerb nacionalista, annak látszatát, hogy ő képviselné a jugoszlavizmus eszméjét, már csak taktikai okokból is fenn akarta tartani.

 

Amikor arról beszélünk, hogy Belgrádban Jugoszláviára utaló közterek vannak a mai napig, nem elsősorban egykori partizánokról vagy kommunista politikusokról elnevezettekre gondolunk. Elvégre Tito marsall neve már Milošević alatt eltűnt a belgrádi térképekről:

 

az egykori Tito utcát 1992-ben átnevezték a Szerb Uralkodók, illetve Milán király utcájának.

 

Ma egész Szerbiában a nagyobb városok közül TIto csak Nišben maradt meg.

 

Azonban Belgrádban a mai napig több utcát is egykori jugoszláv városok után neveztek el. Az, hogy külföldi városokról neveznek el egy-egy városban utcákat, tereket, másutt is megfigyelhető. Goran Vesić, Belgrád Vučić-párti alpolgármestere azonban

 

megszabadulna a Ljublajanáról, Zágrábról, Szarajevóról, Boszniáról, Bledről vagy Porečről elnevezett utcanevektől.

 

Egyik indoka az volt, hogy ma az ex-jugoszláv fővárosokban csak a montenegrói Podgoricában és az észak-macedón Szkopjében van Belgrádról elnevezve utca – ami talán a kölcsönösség jegyében ezen városokról elnevezett belgrádi utcákat megvédheti az átnevezésről.

 

A Vučić-rendszerhez közel álló Novosti napilap felháborodottan emelte ki, hogy miközben Zágrábban egy utca se viseli Belgrád nevét (1990-ben először Kovač, majd Višeslav fejedelem utca lett ugyanis az egykori Belgrád utca), a szerb fővárosban a mai napig az újság szerint 120 horvát vonatkozású elnevezés van (főleg horvátországi városokról van szó).

 

De Vesićet az is zavarja, hogy például az oszmánok elleni macedón ellenállást összefogó VMRO-párt alapítójáról, Goce Delčevről is van még utca elnevezve Belgrád Zemun városnegyedében. Noha a VMRO a két világháború között az akkori királyi Jugoszlávia ellen volt, Delčevet nem vezethették még szerb- vagy jugoszlávellenes érzelmek, ő ugyanis még az oszmán hódoltság idején élt, 1903-ban halt meg.

 

Vesićnek levelet írt a szlovéniai Mariborból (Marburgból) egy ott élő szerb: noha nem fővárosról van szó, de a második legnagyobb szlovén városban a mai napig van Belgrád utca, ahogy több tucat más utca van szerb városokról és történelmi szereplőkről elnevezve.

 

Vesić azonban „történelmi igazságtételről“ beszélt, aki csütörtökön be is jelentette, hogy a városneveket mely szerb történelmi személyek nevei fogják felváltani.

 

A belgrádi városi parlament csütörtökön 76 átnevezésről döntött.

 

A Vučić-féle Haladó Párthoz (SNS) tartozó Vesić azt mondta az új nevekről: „Ezek azok az emberek, akik a maguk módján áldozatot hoztak Szerbiáért”, és a névváltozások kapcsán hozzátette: „ez a mi politikánk”.

 

Ezzel arra is utalhatott, hogy a jelenlegi rezsim két pártja közül a nagyobb, a több mint 700 ezer taggal gyakorlatilag állampártként működő SNS azon csetnikmozgalomból nőtt ki, amely valóban mindig is szerb nacionalista volt. A Vučić-rezsimet támogató egykori Milošević-párt, a Szocialista Párt (SPS) hivatalosan azonban ma is jugoszlavistának és titóistának tartja magát – azaz kérdéses, hogy ők miként reagálnak az átnevezésre. Igaz, abban, hogy a szomszédos országokhoz kapcsolódó földrajzi neveket törlik, inkább szerb nacionalizmus, mint antijugoszlavizmus nyilvánul meg.

 

Dušan Stojanović, Bécsben élő szerb matematikus az átnevezéseket úgy kommentálta, hogy

 

„Belgrád egykoron egy többnemzetiségű állam fővárosa volt, és ez zavarja a nacionalistákat és provinciálisokat”.

 

BORÍTÓKÉP: Belgrádi utcakép. Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás