+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 30. csütörtök, 18:31
A szerb főváros vezetése hadat üzent azon utcáknak, köztereknek, amelyek az egykori Jugoszlávia nem szerbiai városainak nevét viselik. Hogyan lesz szerb kisvárossá egy egykori többnemzetiségű ország fővárosa?

Belgrádban ma is számos utcanév őrzi a jugoszláv múltat – talán már csak utolsó jegyeként annak, hogy Belgrád egykoron egy nemzetközileg fontos, többnemzetiségű országnak, Jugoszláviának volt a fővárosa. Az, hogy

 

a 1990-es években nem indult a szerb fővárosban olyan átnevezési hullám, amely főleg a tuđmani Horvátországot jellemezte

 

(csak Zágrábban pár év alatt 500 utcát, teret neveztek át), nem csupán azzal magyarázható, hogy az országot akkor még Slobodan Milošević irányával is Jugoszláviának hívták – noha Montenegró kivételével minden tagköztársaság kiszállt. Hiába vált a kommunista politikusból szerb nacionalista, annak látszatát, hogy ő képviselné a jugoszlavizmus eszméjét, már csak taktikai okokból is fenn akarta tartani.

 

Amikor arról beszélünk, hogy Belgrádban Jugoszláviára utaló közterek vannak a mai napig, nem elsősorban egykori partizánokról vagy kommunista politikusokról elnevezettekre gondolunk. Elvégre Tito marsall neve már Milošević alatt eltűnt a belgrádi térképekről:

 

az egykori Tito utcát 1992-ben átnevezték a Szerb Uralkodók, illetve Milán király utcájának.

 

Ma egész Szerbiában a nagyobb városok közül TIto csak Nišben maradt meg.

 

Azonban Belgrádban a mai napig több utcát is egykori jugoszláv városok után neveztek el. Az, hogy külföldi városokról neveznek el egy-egy városban utcákat, tereket, másutt is megfigyelhető. Goran Vesić, Belgrád Vučić-párti alpolgármestere azonban

 

megszabadulna a Ljublajanáról, Zágrábról, Szarajevóról, Boszniáról, Bledről vagy Porečről elnevezett utcanevektől.

 

Egyik indoka az volt, hogy ma az ex-jugoszláv fővárosokban csak a montenegrói Podgoricában és az észak-macedón Szkopjében van Belgrádról elnevezve utca – ami talán a kölcsönösség jegyében ezen városokról elnevezett belgrádi utcákat megvédheti az átnevezésről.

 

A Vučić-rendszerhez közel álló Novosti napilap felháborodottan emelte ki, hogy miközben Zágrábban egy utca se viseli Belgrád nevét (1990-ben először Kovač, majd Višeslav fejedelem utca lett ugyanis az egykori Belgrád utca), a szerb fővárosban a mai napig az újság szerint 120 horvát vonatkozású elnevezés van (főleg horvátországi városokról van szó).

 

De Vesićet az is zavarja, hogy például az oszmánok elleni macedón ellenállást összefogó VMRO-párt alapítójáról, Goce Delčevről is van még utca elnevezve Belgrád Zemun városnegyedében. Noha a VMRO a két világháború között az akkori királyi Jugoszlávia ellen volt, Delčevet nem vezethették még szerb- vagy jugoszlávellenes érzelmek, ő ugyanis még az oszmán hódoltság idején élt, 1903-ban halt meg.

 

Vesićnek levelet írt a szlovéniai Mariborból (Marburgból) egy ott élő szerb: noha nem fővárosról van szó, de a második legnagyobb szlovén városban a mai napig van Belgrád utca, ahogy több tucat más utca van szerb városokról és történelmi szereplőkről elnevezve.

 

Vesić azonban „történelmi igazságtételről“ beszélt, aki csütörtökön be is jelentette, hogy a városneveket mely szerb történelmi személyek nevei fogják felváltani.

 

A belgrádi városi parlament csütörtökön 76 átnevezésről döntött.

 

A Vučić-féle Haladó Párthoz (SNS) tartozó Vesić azt mondta az új nevekről: „Ezek azok az emberek, akik a maguk módján áldozatot hoztak Szerbiáért”, és a névváltozások kapcsán hozzátette: „ez a mi politikánk”.

 

Ezzel arra is utalhatott, hogy a jelenlegi rezsim két pártja közül a nagyobb, a több mint 700 ezer taggal gyakorlatilag állampártként működő SNS azon csetnikmozgalomból nőtt ki, amely valóban mindig is szerb nacionalista volt. A Vučić-rezsimet támogató egykori Milošević-párt, a Szocialista Párt (SPS) hivatalosan azonban ma is jugoszlavistának és titóistának tartja magát – azaz kérdéses, hogy ők miként reagálnak az átnevezésre. Igaz, abban, hogy a szomszédos országokhoz kapcsolódó földrajzi neveket törlik, inkább szerb nacionalizmus, mint antijugoszlavizmus nyilvánul meg.

 

Dušan Stojanović, Bécsben élő szerb matematikus az átnevezéseket úgy kommentálta, hogy

 

„Belgrád egykoron egy többnemzetiségű állam fővárosa volt, és ez zavarja a nacionalistákat és provinciálisokat”.

 

BORÍTÓKÉP: Belgrádi utcakép. Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás