ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.
A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.
Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.
Meg arról, lesz-e Schwexit.
Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.
Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.
Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
Egy, a Wirtualna Polska által kiszivárogtatott kormányzati dokumentum szerint letiltaná Lengyelország a népszerű kínai alkalmazást, a TikTokot, de a szintén kínai online csecsebecserendelő-oldal Aliexpressnek is nekimennének.
Adatvédelmi aggodalmak
A tiltás nagy felfordulást okozna a lengyel közösségi médiában, hiszen
A többségük fiatal, de ismert celebeknek és politikusoknak is van TikTok-fiókjuk, az újraválasztásáért küzdő Andrzej Duda kormánypárti elnök is csinált például egy fiókot – és össze is szedett rajta 426 ezer követőt.
Nem Lengyelország lenne ezzel az első a TikTok elleni éles kritikákban: meglehet, az alkalmazásra az Egyesült Államokban is betiltás vár, amerikai kormányzati szereplők pedig folyamatosan fogalmaznak meg kritikákat a kínai alkalmazással kapcsolatban. A Qubit beszámolója szerint Mike Pompeo külügyminiszter szerint
és annyit elismert, komolyan foglalkoznak az alkalmazás betiltásának ügyével.
A TikTok – és az Egyesült Államok által célkeresztbe vett más kínai techszereplők, mint például a Huawei – is tagadja persze, hogy Kínának küldene adatokat. De a cég például Hongkongból már önként ki is vonult, Indiában pedig egy Kína és India közötti határvita áldozata lett az app, ahol 58 más kínai alkalmazással együtt tiltották, pedig már 200 millió felhasználója volt ott.
A hivatalos körítés: emberi jogok
Ehhez képest persze a 2,5 milliós lengyel piac aprócska, de az elvesztése mégis fájó pont lehet: a WP információi szerint a tiltásról szóló törvényjavaslaton a háttérben már nagyban dolgozik a Digitalizációs Minisztérium a belüggyel és a honvédelmi tárcával közösen. Az app sorsáról pedig közösen fog dönteni egy, a miniszterelnök által vezetett kibervédelmi tanács, amiben ott ül viszont ott ülnek a titkosszolgálatok képviselői, valamint a honvédelmi- és belügyminiszter is.
A törvényjavaslat vázlata bár nem mondja ki közvetlenül Kína szerepét, de úgy fogalmaz, hogy meg kell vizsgálni, hogy „a hardver- és szoftverszolgáltatók (mint például a TikTok mellett az Aliexpress, amelynek hatmillió lengyel felhasználója van) egy Európai Unión kívüli ország befolyása alatt állnak-e”. Hozzáteszik: az elbírálást az alapján fogják meghozni, hogy milyen annak a bizonyos országnak a viszonya az emberi jogok védelmével.
Ha a kibervédelmi tanács a tiltás mellett foglal állást, akkor leszedethetik az alkalmazást az Apple és Google alkalmazásboltjaiból, persze ez nagyban függ attól is, hogy a két techóriást meghatja-e a lengyel kormány követelése. Persze a digitalizációs minisztérium szerint még a bevezetése előtt a törvényről lesz nyilvános vita és konzultáció a civil szervezetekkel, valamint az iparági szereplőkkel.
Amerikai nyomás a háttérben?
Persze van olyan narratíva is, hogy Lengyelország sem azért tiltaná a TikTokot, mert annyira aggódik a kínai emberi jogok helyzete miatt – hanem azért, mert az egyik legközelebbi szövetségese, egyben a TikTok ellen szintén háborút indító Egyesült Államok nyomást gyakorol rá, hogy így cselekedjen.
Ebből arra is lehet következtetni, hogy Georgette Mosbacher amerikai nagykövet erélyesen kérlelte a kormányt annak érdekében, hogy
de a nagykövet azt is kénytelen volt elismerni, hogy már háromszor is találkozott a miniszterelnökkel az 5G-hálózattal kapcsolatban. Ahogyan a téma könnyen lehet, hogy Andrzej Duda és Donald Trump nyári találkozásán is szóba került, hiszen a kínai befolyás megfékezése jelenleg az amerikai külpolitika egyik sarokkövét képezi. És az amerikaiaknak sikerült is kilobbizniuk, hogy Lengyelország úgynevezett „5G Clean Country” legyen, vagyis olyan ország, ahol az 5G-hálózat és egyéb digitális projektek kiépítése nem olyan szereplőktől függ, akik a Kínai Kommunista Párt befolyása alatt állnak.
BORÍTÓKÉP: Maxpixel
Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.
A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.
Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.
Meg arról, lesz-e Schwexit.
Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.
Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.
Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
