Aki kinőtte Burgenlandot

A rendpárti és migrációkritikus szociáldemokrata burgenlandi tartományfőnök, Hans Peter Doskozil látványosan támadni kezdte pártelnökét, Pamela Rendi-Wagnert, akinek a vezetése alatt az SPÖ történelme legrosszabb választási eredményét köszönheti és egyszerre ígér például 30 és 35 órás munkahetet. De mire készül Doskozil, ha egyszer épp csak egy éve volt Ausztriában választás?

Hiába operálták meg háromszor is a hangszálait, még mindig kissé rekedtes a hangja Hans-Peter Doskozilnak. Az idén januárban az osztrák politikában ritkának számító abszolút többséggel nyerni tudó burgenlandi szociáldemokrata tartományfőnök ennek ellenére kifejezetten szereti azt hallatni. Főleg amióta vége a koronavírus-járványnak: az elmúlt napokban nem volt olyan nap, amikor ne cikkezett volna róla az osztrák sajtó.

Az SPÖ, az osztrák szociáldemokrata párt saját belharcainak és a médiában minden témát leuralni vágyó kancellárnak, Sebastian Kurznak köszönhetően már alapvetően Bécsben és újabban Burgenlandban erős csak. Ez az oka annak, hogy ezen két tartományi szervezet vezetőjének ereje és befolyása az SPÖ gyenge, 18-20 százalék körüli közvélemény-kutatási számai miatt a pártelnökével vetekszik. Pamela Rendi-Wagner SPÖ-elnöknek hiába van infektológus szakorvosi végzettsége, hiába volt egészségügyi miniszter, Kurz és csapata leuralt mindent, így Rendi-Wagner a járvány alatt sem tudta megvillantani szakértői profilját, vagyis semmit nem tudott hozzátenni pártja népszerűségének növekedéséhez. 

A 2017-es választáson az akkori szocdem kancellár, Christian Kern 26,86 százalékkal a második helyre futott be a 31,47 százalékot elért kurzi Néppárt (ÖVP) mögött. Az Ibiza-botrány miatt 2019 őszére kiírt előrehozott választáson az SPÖ zuhanni kezdett: a pártelnöki székben Kernt az ő bizalmasaként követő Pamela Rendi-Wagnerrel az élen a kampányukat az emberségre és a klímaváltozás elleni küzdelemre építő szocdemek történelmük legrosszabb eredményét, 21,18 százalékot hozták, míg Kurz magabiztos 37,46 százalékkal diadalmaskodott.

Azaz hiába voltak két éven át ellenzékben, az Ibiza-botrányból nem az SPÖ, azaz a Kurz-Strache-féle ÖVP-FPÖ-kormánnyal szembeni legnagyobb ellenzéki párt, hanem a Strachét és a választáson aztán óriásit bukó FPÖ-t a kormányzásba bevevő Kurz profitált egyes-egyedül. A történelmi vereséget követően Rendi-Wagner széke még csak meg sem ingott – senkinek sem volt kedve puccsolgatni választás után, meg hát egy érdemi hátország nélküli pártelnök minden erőcsoportnak a status quo továbbvitelét jelenti –, ő ugyanis még aznap este azzal kezdte beszédét a bécsi pártszékház előtti sörsátorban szomorkodó hívei előtt, hogy

 Hans-Peter Doskozil szerint viszont nem. A horvát és magyar gyökerű, agráriánus-szőlőtermesztő, a többihez képest viszonylag szegény, ám a magyar átlaghoz képest így is dupla akkora egy főre jutó GDP-jű kelet-ausztriai tartomány, Burgenland vezetője, az Orbánnal találkozni sem rest exrendőr politikus mást se csinál, csak kellemetlen helyzetbe hozza az SPÖ jelenlegi vezetését. A bécsi konzervatív napilap, a Die Presse szerint Doskozil kritikája lassan olyan az újságírók szemében a hírértéket tekintve, mint amikor a kutya megharapja a postást – a mondás szerint hírértéke akkor lesz valaminek, ha ez pont fordítva történik.

A héten Doskozil épp ezért eggyel magasabb fokozatra volt kénytelen kapcsolni. Maga mögé állította az SPÖ korábbi, Rendi-Wagner által félreállított fiatal pártfőtitkárát, Max Lerchert, hogy az Ausztria legolvasottabb bulvárlapjának, az aktuális osztrák közhangulatot mindig tükrözni képes Kronen Zeitungnak adjon vele közös interjút. Lercher az interjúban elmondta, hogy szerinte „még csak vitát sem érdemel” a kérdés, hogy Doskozilból lehet-e pártelnök, ám Burgenland miniszterelnöke nem ezért vitte őt el az újságíróhoz.

Hanem azért, hogy az exfőtitkár meghitten, Doskozil mellett ülve elmondhassa a burgenlandi tartományfőnökről, hogy „a köztársaság bármelyik pozíciójára alkalmas”. Ezzel a mostani SPÖ-elnöknek üzent a két politikus: noha nem fűzték tovább a mondatot, az valójában úgy folytatódik, hogy Rendi-Wagner ellenben nem. Doskozil is elmondta azért, hogy mit gondol esetleges kancellárjelöltségéről: „Ha valaki előrébb akarja vinni a szociáldemokráciát, csak az lehet a célja, hogy megvalósítja a saját ötleteit.” Hogy ezt hogyan kell előrébb vinni, pontosabban hogyan nem, azt is elárulta a rekedt burgenlandi: „Ha mi is úgy ugráltunk volna, mint a pártvezetés, nem választottak volna meg minket” – célzott arra, hogy

Míg az SPÖ csak beszél erről, maga Doskozil Burgenlandban év elejétől az összes, a tartományi vezetéstől függő állásban bevezette az 1700 eurós adómentes minimálbért.

Míg Pamela Rendi-Wagner az SPÖ baloldalán, úgy Doskozil az SPÖ jobboldalán található a rendőrmúltjából is fakadó rendpártisága és migrációkritikussága miatt, a Kurz-kormány előtti nagykoalíciós Kern-kormányban védelmi miniszter, politikai pályája előtt pedig Burgenland rendőrkapitánya volt. A szociális érzékenységet a biztonságpolitikai témákkal sikeresen egyesítő Doskozil az idei tartományi választási kampányban pártja logóját ki se rakta plakátjaira, annyit írt csak rájuk, hogy Doskozil SPÖ-s listája.

Épp ezért nem is esett nehezére kormányozni az FPÖ-vel, vagy mint azt a héten tette, magánakciójával az FPÖ-vel együtt lemondásra felszólítani a védelmi minisztert. Mindezt ráadásul abban a bécsi Landtmann Caféban, ami közvetlenül az SPÖ-székház mellett található.

Az SPÖ-elnök Rendi-Wagner és Doskozil évek óta üzengetnek egymásnak. 2019 márciusában a párt kongresszusán a Kurz-kormány által napirendre vett, menekültekre vonatkozó kiutasítási őrizet adott okot arra, hogy egymásnak feszüljön a két politikus. Doskozil rendpárti migrációkritikus baloldaliként támogatta az akkori ÖVP-FPÖ-kormány javaslatát, és ezt interjúkban is nyilvánvalóvá tette. Rendi-Wagner erre külön ki is tért akkori beszédében: „Segítettek nekünk a kijelentéseid? Hát, nem igazán!” A kongresszuson néhány küldött külön transzparenseken is kritizálta a burgenlandi politikust, mondván gyűlölet és uszítás helyett az alapjogok tiszteletére lenne szükség. Doskozil erre közölte: „a párt élén nem a Messiás áll”, és a pártvezetésnek az önérdek helyett a szociáldemokrácia győzelemre vezetésén kellene dolgoznia.

Noha az Azonnalin már januárban megjósoltuk, hogy a burgelandi SPÖ-vezér célja a kancellárjelöltség lehet, rejtély, hogy Doskozil miért épp most teszi nyilvánvalóvá, hogy hosszútávon érdekli a kancellárjelöltség és lényegében a pártelnökség is. Parlamenti választást – hacsak nem ír ki a néppárti-zöld Kurz-kormány újfent egy előrehozott választást mondjuk a járványra hivatkozva, de ez egyelőre még csak fel sem merült, hiszen Kurz példaértékűnek tartja kabinetje krízismenedzsmentjét – legközelebb 2024-ben tartanak ugyanis. A Die Presse is csak találgatni tud, szerintük Doskozil szavai a szociáldemokráciáért való aggódás, a pártvezetéssel szembeni frusztráció és a provokáció elegyét jelentik. A politikus maga csak annyit fűzött hozzá szerényen az egészhez, hogy nincs se párton belüli, se pozíciókért való küzdelem, mindezt csak a média tálalja így. 

Doskozil kancellárjelölti esélyeiről itt írt korábban az Azonnali.

FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai.