+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. július 29. szerda, 06:41
A rendpárti és migrációkritikus szociáldemokrata burgenlandi tartományfőnök, Hans Peter Doskozil látványosan támadni kezdte pártelnökét, Pamela Rendi-Wagnert, akinek a vezetése alatt az SPÖ történelme legrosszabb választási eredményét köszönheti és egyszerre ígér például 30 és 35 órás munkahetet. De mire készül Doskozil, ha egyszer épp csak egy éve volt Ausztriában választás?

Hiába operálták meg háromszor is a hangszálait, még mindig kissé rekedtes a hangja Hans-Peter Doskozilnak. Az idén januárban az osztrák politikában ritkának számító abszolút többséggel nyerni tudó burgenlandi szociáldemokrata tartományfőnök ennek ellenére kifejezetten szereti azt hallatni. Főleg amióta vége a koronavírus-járványnak: az elmúlt napokban nem volt olyan nap, amikor ne cikkezett volna róla az osztrák sajtó.

 

Az SPÖ, az osztrák szociáldemokrata párt saját belharcainak és a médiában minden témát leuralni vágyó kancellárnak, Sebastian Kurznak köszönhetően már alapvetően Bécsben és újabban Burgenlandban erős csak. Ez az oka annak, hogy ezen két tartományi szervezet vezetőjének ereje és befolyása az SPÖ gyenge, 18-20 százalék körüli közvélemény-kutatási számai miatt a pártelnökével vetekszik. Pamela Rendi-Wagner SPÖ-elnöknek hiába van infektológus szakorvosi végzettsége, hiába volt egészségügyi miniszter, Kurz és csapata leuralt mindent, így Rendi-Wagner a járvány alatt sem tudta megvillantani szakértői profilját, vagyis semmit nem tudott hozzátenni pártja népszerűségének növekedéséhez. 

 

A pártban már most nyitottá vált a kérdés: kivel fussanak neki a 2024-es választásnak?

 

A 2017-es választáson az akkori szocdem kancellár, Christian Kern 26,86 százalékkal a második helyre futott be a 31,47 százalékot elért kurzi Néppárt (ÖVP) mögött. Az Ibiza-botrány miatt 2019 őszére kiírt előrehozott választáson az SPÖ zuhanni kezdett: a pártelnöki székben Kernt az ő bizalmasaként követő Pamela Rendi-Wagnerrel az élen a kampányukat az emberségre és a klímaváltozás elleni küzdelemre építő szocdemek történelmük legrosszabb eredményét, 21,18 százalékot hozták, míg Kurz magabiztos 37,46 százalékkal diadalmaskodott.

 

Azaz hiába voltak két éven át ellenzékben, az Ibiza-botrányból nem az SPÖ, azaz a Kurz-Strache-féle ÖVP-FPÖ-kormánnyal szembeni legnagyobb ellenzéki párt, hanem a Strachét és a választáson aztán óriásit bukó FPÖ-t a kormányzásba bevevő Kurz profitált egyes-egyedül. A történelmi vereséget követően Rendi-Wagner széke még csak meg sem ingott – senkinek sem volt kedve puccsolgatni választás után, meg hát egy érdemi hátország nélküli pártelnök minden erőcsoportnak a status quo továbbvitelét jelenti –, ő ugyanis még aznap este azzal kezdte beszédét a bécsi pártszékház előtti sörsátorban szomorkodó hívei előtt, hogy

 

„az irány jó”. Szerinte legalábbis.

 

 Hans-Peter Doskozil szerint viszont nem. A horvát és magyar gyökerű, agráriánus-szőlőtermesztő, a többihez képest viszonylag szegény, ám a magyar átlaghoz képest így is dupla akkora egy főre jutó GDP-jű kelet-ausztriai tartomány, Burgenland vezetője, az Orbánnal találkozni sem rest exrendőr politikus mást se csinál, csak kellemetlen helyzetbe hozza az SPÖ jelenlegi vezetését. A bécsi konzervatív napilap, a Die Presse szerint Doskozil kritikája lassan olyan az újságírók szemében a hírértéket tekintve, mint amikor a kutya megharapja a postást – a mondás szerint hírértéke akkor lesz valaminek, ha ez pont fordítva történik.

 

PAMELA RENDI-WAGNER A PÁRTSZÉKHÁZ ABLAKÁBAN

 

A héten Doskozil épp ezért eggyel magasabb fokozatra volt kénytelen kapcsolni. Maga mögé állította az SPÖ korábbi, Rendi-Wagner által félreállított fiatal pártfőtitkárát, Max Lerchert, hogy az Ausztria legolvasottabb bulvárlapjának, az aktuális osztrák közhangulatot mindig tükrözni képes Kronen Zeitungnak adjon vele közös interjút. Lercher az interjúban elmondta, hogy szerinte „még csak vitát sem érdemel” a kérdés, hogy Doskozilból lehet-e pártelnök, ám Burgenland miniszterelnöke nem ezért vitte őt el az újságíróhoz.

 

Hanem azért, hogy az exfőtitkár meghitten, Doskozil mellett ülve elmondhassa a burgenlandi tartományfőnökről, hogy „a köztársaság bármelyik pozíciójára alkalmas”. Ezzel a mostani SPÖ-elnöknek üzent a két politikus: noha nem fűzték tovább a mondatot, az valójában úgy folytatódik, hogy Rendi-Wagner ellenben nem. Doskozil is elmondta azért, hogy mit gondol esetleges kancellárjelöltségéről: „Ha valaki előrébb akarja vinni a szociáldemokráciát, csak az lehet a célja, hogy megvalósítja a saját ötleteit.” Hogy ezt hogyan kell előrébb vinni, pontosabban hogyan nem, azt is elárulta a rekedt burgenlandi: „Ha mi is úgy ugráltunk volna, mint a pártvezetés, nem választottak volna meg minket” – célzott arra, hogy

 

pártja az utóbbi időben ígért már 35 és 30 órás munkahetet is, ahogy 1700 eurós minimálbért is adómentesen és adóval együtt is.

 

Míg az SPÖ csak beszél erről, maga Doskozil Burgenlandban év elejétől az összes, a tartományi vezetéstől függő állásban bevezette az 1700 eurós adómentes minimálbért.

 

Míg Pamela Rendi-Wagner az SPÖ baloldalán, úgy Doskozil az SPÖ jobboldalán található a rendőrmúltjából is fakadó rendpártisága és migrációkritikussága miatt, a Kurz-kormány előtti nagykoalíciós Kern-kormányban védelmi miniszter, politikai pályája előtt pedig Burgenland rendőrkapitánya volt. A szociális érzékenységet a biztonságpolitikai témákkal sikeresen egyesítő Doskozil az idei tartományi választási kampányban pártja logóját ki se rakta plakátjaira, annyit írt csak rájuk, hogy Doskozil SPÖ-s listája.

 

Pragmatikus politikájával éppen azon szavazókat tudja sikeresen megszólítani, akiket másutt az SPÖ az FPÖ javára veszít el: a kispolgárságot, az alsó középosztályt.

 

Épp ezért nem is esett nehezére kormányozni az FPÖ-vel, vagy mint azt a héten tette, magánakciójával az FPÖ-vel együtt lemondásra felszólítani a védelmi minisztert. Mindezt ráadásul abban a bécsi Landtmann Caféban, ami közvetlenül az SPÖ-székház mellett található.

 

A CSAK DOSKONAK BECÉZETT POLITIKUS NEM TART ATTÓL, HOGY MELLÉLŐNE

 

Az SPÖ-elnök Rendi-Wagner és Doskozil évek óta üzengetnek egymásnak. 2019 márciusában a párt kongresszusán a Kurz-kormány által napirendre vett, menekültekre vonatkozó kiutasítási őrizet adott okot arra, hogy egymásnak feszüljön a két politikus. Doskozil rendpárti migrációkritikus baloldaliként támogatta az akkori ÖVP-FPÖ-kormány javaslatát, és ezt interjúkban is nyilvánvalóvá tette. Rendi-Wagner erre külön ki is tért akkori beszédében: „Segítettek nekünk a kijelentéseid? Hát, nem igazán!” A kongresszuson néhány küldött külön transzparenseken is kritizálta a burgenlandi politikust, mondván gyűlölet és uszítás helyett az alapjogok tiszteletére lenne szükség. Doskozil erre közölte: „a párt élén nem a Messiás áll”, és a pártvezetésnek az önérdek helyett a szociáldemokrácia győzelemre vezetésén kellene dolgoznia.

 

Noha az Azonnalin már januárban megjósoltuk, hogy a burgelandi SPÖ-vezér célja a kancellárjelöltség lehet, rejtély, hogy Doskozil miért épp most teszi nyilvánvalóvá, hogy hosszútávon érdekli a kancellárjelöltség és lényegében a pártelnökség is. Parlamenti választást – hacsak nem ír ki a néppárti-zöld Kurz-kormány újfent egy előrehozott választást mondjuk a járványra hivatkozva, de ez egyelőre még csak fel sem merült, hiszen Kurz példaértékűnek tartja kabinetje krízismenedzsmentjét – legközelebb 2024-ben tartanak ugyanis. A Die Presse is csak találgatni tud, szerintük Doskozil szavai a szociáldemokráciáért való aggódás, a pártvezetéssel szembeni frusztráció és a provokáció elegyét jelentik. A politikus maga csak annyit fűzött hozzá szerényen az egészhez, hogy nincs se párton belüli, se pozíciókért való küzdelem, mindezt csak a média tálalja így. 

 

Doskozil kancellárjelölti esélyeiről itt írt korábban az Azonnali.

 

FOTÓK: A politikusok Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Bizottság elnöke szerint az Unió a magyar és a lengyel embereknek is tartozik azzal a segítséggel, amit Magyarország és Lengyelország blokkol a vétóval. Ursula von der Leyen arról beszélt: ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

Január 20-ig három szakaszban oldják fel az eddigi szigorú járványügyi korlátozásokat.

Logikusnak nevezte Volner János az általa benyújtott választásitörvény-módosítási javaslatot. Szerinte úgy is lehet értelmezni az ügyet, hogy megvalósították a DK szándékát.

A többségében németnyelvű olasz autonóm tartomány szerdán fejezte be lakosságának letesztelését – kevesebb, mint egy százalék koronavírusos.

Kovács Gergely szerint nem az a legszomorúbb, hogy az ő indulásuk megnehezül, hanem hogy a sem Orbánhoz, sem Gyurcsányhoz tartozni nem akaró kicsiket fojták meg vele.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás