+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. július 28. kedd, 13:10
Ezermilliárd forintokat költene Kína a Jangce körüli régióra, és végre jelentős javulást érnének el a légszennyezettség terén is, az ugyanis évente másfél millió ember életét követeli.

A kínai gazdaság zöldebbé tételét tűzte ki célul Peking: ezt egyebek mellett a piaci szereplők károsanyag-kibocsátás elleni küzdelemben való érdekeltté tételével akarnak elérni. Noha Kína a világ egyik legnagyobb szennyezője, amely miatt rengeteg kritika éri, 2016 és 2020 között 78 milliárdnyi jüant (3000 milliárd forint) különített el a vizei szennyezésének megakadályozására, további 97 milliárd jüant (4000 milliárd forint) pedig a légszennyezés elleni küzdelemre. További jelentős összegeket pedig a talajszennyezések megakadályozására, illetve a vidéki környezetvédelmi problémák felszámolására.

 

Most további 88 milliárd jüant, vagyis mintegy 3700 milliárd forintot szán Kína a Nemzeti Zöld Fejlesztési Alapjából (NZFA) finanszírozott program környezetvédelmi céljaira – mondta a Reuters tudósítása szerint az ország környezetvédelmi minisztériumának egyik képviselője keddi sajtótájékoztatóján. Zu Sumin, a kínai gazdasági minisztérium finanszírozásért felelős igazgatója kiemelte, hogy a kontinens leghosszabb folyója, az 5980 kilométer hosszú Jangce környékére koncentrálják a forrásokat. Az NZFA-t formálisan már július közepén elindították, és megvalósításában a kormány mellett a sanghaji városvezetés is részt vesz.

 

Arra már évekkel korábban rájöttek Kínában, hogy a világ harmadik leghosszabb folyójához, a Jangcéhoz való hozzáállásukat jelentősen meg kell változtatniuk. 2018-ban Hszi Csin-ping elnök ellátogatott a hunani régióba, hogy személyesen győződhessen meg a környezetvédelem állapotáról. Azóta a 400 millió ember vízellátását biztosító Jangce mellett 1600, a szennyvízgazdálkodását környezettudatos módon megoldani nem tudó gyárat zártak be. 2020 végéig pedig további, a folyópart egykilométeres körzetében lévő 400 ezer gyárnak kell környezetvédelmi jelentést készítenie a tevékenységéről. Ezek megregulázása egyébként egyáltalán nem egyszerű feladat: a kínai kémiai ipar 46 százalékát teszik ki ugyanis ezek a cégek. Az NZFA most ennek a folyamatnak is lökést adhat.

 

Szmogból megárt a sok

 

Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként jogosan kerül a kritikák kereszttüzébe – még úgy is, hogy az USA-val ellentétben az ázsiai ország elkötelezte magát a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglaltak teljesítésére – erre korábban, Barack Obama elnöksége alatt az USA is vállalkozott, de Donald Trump kilépni készül az egyezményből. Igaz, Trump demokrata ellenfele az őszi elnökválasztáson, Joe Biden a megválasztása esetén ha nagyon akarja, visszafordíthatja a folyamatot: formálisan ugyanis az idei elnökválasztásig még biztosan nem léphet ki az USA az egyezményből.

 

Kínai részről ezzel szemben maga Hszi Csin-ping elnök 2017-ben Davosban a Világgazdasági Fórumon fogalmazott úgy, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a világ vezetőinek „közös felelőssége, amelyet a jövő generációiért kell vállalnunk”.

 

Ennek ellenére Kína rovásán környezetvédelmi szempontból jóval több van, minthogy azt néhány nyilatkozattal vagy akár valóban ambíciózus programok belengetésével el lehetne intézni. Az ország károsanyag-kibocsátása minden jól hangzó ígéret ellenére még 2019 első felében is 4 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány miatti korlátozások aztán jelentősen, negyedével visszafogták a kínai kibocsátást, de az ország újraindítását követően májusban már rögtön túl is lépték a korábbi értékeiket.

 

AZ ELSŐ KORONAVÍRUS-GÓCPONT VUHAN, MÉG A JÁRVÁNY ELŐTT. A KÍNAI NAGYVÁROSOKBAN GYAKRAN ELŐFORDUL, HOGY A SZMOGTÓL A NAPOT SEM LEHET LÁTNI / FOTÓ: WIKIMEDIA

 

Azonban már ez a leállás is megmutatta, milyen drasztikus változást lehetne elérni az emberek életminőségében, ha sikerülne tartósan megszabadítani a levegőt a szennyező anyagoktól:

 

a Stanford Egyetem oktatója, Marshall Burke márciusban úgy becsülte, hogy Kína járvány miatti leállása 50-75 ezer ember életét menthette meg a szmog jelentős csökkenésével.

 

A gazdasági fellendülés és a jólét növekedése csak egy darabig homályosíthatja el az ezzel járó problémákat: egyes becslések szerint ugyanis a légszennyezettség évente 1,5 millió, tehát napi négyezer halálesetért felelős az 1,4 milliárd fős országban.

 

NYITÓKÉP: picrazy2 / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás