Zöldítenék az Ázsia leghosszabb folyója körüli területet a kínaiak

Ezermilliárd forintokat költene Kína a Jangce körüli régióra, és végre jelentős javulást érnének el a légszennyezettség terén is, az ugyanis évente másfél millió ember életét követeli.

A kínai gazdaság zöldebbé tételét tűzte ki célul Peking: ezt egyebek mellett a piaci szereplők károsanyag-kibocsátás elleni küzdelemben való érdekeltté tételével akarnak elérni. Noha Kína a világ egyik legnagyobb szennyezője, amely miatt rengeteg kritika éri, 2016 és 2020 között 78 milliárdnyi jüant (3000 milliárd forint) különített el a vizei szennyezésének megakadályozására, további 97 milliárd jüant (4000 milliárd forint) pedig a légszennyezés elleni küzdelemre. További jelentős összegeket pedig a talajszennyezések megakadályozására, illetve a vidéki környezetvédelmi problémák felszámolására.

Most további 88 milliárd jüant, vagyis mintegy 3700 milliárd forintot szán Kína a Nemzeti Zöld Fejlesztési Alapjából (NZFA) finanszírozott program környezetvédelmi céljaira – mondta a Reuters tudósítása szerint az ország környezetvédelmi minisztériumának egyik képviselője keddi sajtótájékoztatóján. Zu Sumin, a kínai gazdasági minisztérium finanszírozásért felelős igazgatója kiemelte, hogy a kontinens leghosszabb folyója, az 5980 kilométer hosszú Jangce környékére koncentrálják a forrásokat. Az NZFA-t formálisan már július közepén elindították, és megvalósításában a kormány mellett a sanghaji városvezetés is részt vesz.

Arra már évekkel korábban rájöttek Kínában, hogy a világ harmadik leghosszabb folyójához, a Jangcéhoz való hozzáállásukat jelentősen meg kell változtatniuk. 2018-ban Hszi Csin-ping elnök ellátogatott a hunani régióba, hogy személyesen győződhessen meg a környezetvédelem állapotáról. Azóta a 400 millió ember vízellátását biztosító Jangce mellett 1600, a szennyvízgazdálkodását környezettudatos módon megoldani nem tudó gyárat zártak be. 2020 végéig pedig további, a folyópart egykilométeres körzetében lévő 400 ezer gyárnak kell környezetvédelmi jelentést készítenie a tevékenységéről. Ezek megregulázása egyébként egyáltalán nem egyszerű feladat: a kínai kémiai ipar 46 százalékát teszik ki ugyanis ezek a cégek. Az NZFA most ennek a folyamatnak is lökést adhat.

Szmogból megárt a sok

Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként jogosan kerül a kritikák kereszttüzébe – még úgy is, hogy az USA-val ellentétben az ázsiai ország elkötelezte magát a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglaltak teljesítésére – erre korábban, Barack Obama elnöksége alatt az USA is vállalkozott, de Donald Trump kilépni készül az egyezményből. Igaz, Trump demokrata ellenfele az őszi elnökválasztáson, Joe Biden a megválasztása esetén ha nagyon akarja, visszafordíthatja a folyamatot: formálisan ugyanis az idei elnökválasztásig még biztosan nem léphet ki az USA az egyezményből.

Ennek ellenére Kína rovásán környezetvédelmi szempontból jóval több van, minthogy azt néhány nyilatkozattal vagy akár valóban ambíciózus programok belengetésével el lehetne intézni. Az ország károsanyag-kibocsátása minden jól hangzó ígéret ellenére még 2019 első felében is 4 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány miatti korlátozások aztán jelentősen, negyedével visszafogták a kínai kibocsátást, de az ország újraindítását követően májusban már rögtön túl is lépték a korábbi értékeiket.

Azonban már ez a leállás is megmutatta, milyen drasztikus változást lehetne elérni az emberek életminőségében, ha sikerülne tartósan megszabadítani a levegőt a szennyező anyagoktól:

A gazdasági fellendülés és a jólét növekedése csak egy darabig homályosíthatja el az ezzel járó problémákat: egyes becslések szerint ugyanis a légszennyezettség évente 1,5 millió, tehát napi négyezer halálesetért felelős az 1,4 milliárd fős országban.

NYITÓKÉP: picrazy2 / Wikimedia