+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. július 28. kedd, 13:10
Ezermilliárd forintokat költene Kína a Jangce körüli régióra, és végre jelentős javulást érnének el a légszennyezettség terén is, az ugyanis évente másfél millió ember életét követeli.

A kínai gazdaság zöldebbé tételét tűzte ki célul Peking: ezt egyebek mellett a piaci szereplők károsanyag-kibocsátás elleni küzdelemben való érdekeltté tételével akarnak elérni. Noha Kína a világ egyik legnagyobb szennyezője, amely miatt rengeteg kritika éri, 2016 és 2020 között 78 milliárdnyi jüant (3000 milliárd forint) különített el a vizei szennyezésének megakadályozására, további 97 milliárd jüant (4000 milliárd forint) pedig a légszennyezés elleni küzdelemre. További jelentős összegeket pedig a talajszennyezések megakadályozására, illetve a vidéki környezetvédelmi problémák felszámolására.

 

Most további 88 milliárd jüant, vagyis mintegy 3700 milliárd forintot szán Kína a Nemzeti Zöld Fejlesztési Alapjából (NZFA) finanszírozott program környezetvédelmi céljaira – mondta a Reuters tudósítása szerint az ország környezetvédelmi minisztériumának egyik képviselője keddi sajtótájékoztatóján. Zu Sumin, a kínai gazdasági minisztérium finanszírozásért felelős igazgatója kiemelte, hogy a kontinens leghosszabb folyója, az 5980 kilométer hosszú Jangce környékére koncentrálják a forrásokat. Az NZFA-t formálisan már július közepén elindították, és megvalósításában a kormány mellett a sanghaji városvezetés is részt vesz.

 

Arra már évekkel korábban rájöttek Kínában, hogy a világ harmadik leghosszabb folyójához, a Jangcéhoz való hozzáállásukat jelentősen meg kell változtatniuk. 2018-ban Hszi Csin-ping elnök ellátogatott a hunani régióba, hogy személyesen győződhessen meg a környezetvédelem állapotáról. Azóta a 400 millió ember vízellátását biztosító Jangce mellett 1600, a szennyvízgazdálkodását környezettudatos módon megoldani nem tudó gyárat zártak be. 2020 végéig pedig további, a folyópart egykilométeres körzetében lévő 400 ezer gyárnak kell környezetvédelmi jelentést készítenie a tevékenységéről. Ezek megregulázása egyébként egyáltalán nem egyszerű feladat: a kínai kémiai ipar 46 százalékát teszik ki ugyanis ezek a cégek. Az NZFA most ennek a folyamatnak is lökést adhat.

 

Szmogból megárt a sok

 

Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátójaként jogosan kerül a kritikák kereszttüzébe – még úgy is, hogy az USA-val ellentétben az ázsiai ország elkötelezte magát a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglaltak teljesítésére – erre korábban, Barack Obama elnöksége alatt az USA is vállalkozott, de Donald Trump kilépni készül az egyezményből. Igaz, Trump demokrata ellenfele az őszi elnökválasztáson, Joe Biden a megválasztása esetén ha nagyon akarja, visszafordíthatja a folyamatot: formálisan ugyanis az idei elnökválasztásig még biztosan nem léphet ki az USA az egyezményből.

 

Kínai részről ezzel szemben maga Hszi Csin-ping elnök 2017-ben Davosban a Világgazdasági Fórumon fogalmazott úgy, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem a világ vezetőinek „közös felelőssége, amelyet a jövő generációiért kell vállalnunk”.

 

Ennek ellenére Kína rovásán környezetvédelmi szempontból jóval több van, minthogy azt néhány nyilatkozattal vagy akár valóban ambíciózus programok belengetésével el lehetne intézni. Az ország károsanyag-kibocsátása minden jól hangzó ígéret ellenére még 2019 első felében is 4 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány miatti korlátozások aztán jelentősen, negyedével visszafogták a kínai kibocsátást, de az ország újraindítását követően májusban már rögtön túl is lépték a korábbi értékeiket.

 

AZ ELSŐ KORONAVÍRUS-GÓCPONT VUHAN, MÉG A JÁRVÁNY ELŐTT. A KÍNAI NAGYVÁROSOKBAN GYAKRAN ELŐFORDUL, HOGY A SZMOGTÓL A NAPOT SEM LEHET LÁTNI / FOTÓ: WIKIMEDIA

 

Azonban már ez a leállás is megmutatta, milyen drasztikus változást lehetne elérni az emberek életminőségében, ha sikerülne tartósan megszabadítani a levegőt a szennyező anyagoktól:

 

a Stanford Egyetem oktatója, Marshall Burke márciusban úgy becsülte, hogy Kína járvány miatti leállása 50-75 ezer ember életét menthette meg a szmog jelentős csökkenésével.

 

A gazdasági fellendülés és a jólét növekedése csak egy darabig homályosíthatja el az ezzel járó problémákat: egyes becslések szerint ugyanis a légszennyezettség évente 1,5 millió, tehát napi négyezer halálesetért felelős az 1,4 milliárd fős országban.

 

NYITÓKÉP: picrazy2 / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás