+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. július 28. kedd, 07:07
A német szövetségi legfelsőbb bíróság egy tízéves jogvita végére tett pontot, amikor múlt héten úgy döntött, a négyzetalakú csokijaival ismertté vált Ritter Sport megtilthatja a Milkának, hogy hasonló formátumban dobjon piacra csokikat.

„Négyzetes. Praktikus. Jó” – hangzik a németesen precíz és lényegretörő reklámja a Ritter Sportnak, amely valóban arról ismert: különféle csokoládéit kisebb vagy nagyobb, de mindig négyzetalakú csomagolásban árulja. Gyakorlatilag ez a Ritter Sport egyik védjegye.

 

Sváb négyzetesség

 

Ritterék a négyzetalakú csokikat 1932-ben kezdték el gyártani. Clara Ritter – az alapító-tulajdonos felesége – ugyanis

 

olyan formátumot akart, amit könnyen el lehet rakni a sporttáskában,

 

ha valaki edzeni megy. Innen is a név: Ritter Sport. A legelső, piacra dobott változat a mai napig kapható, piros csomagolású marcipános csoki volt – mára már harmincféle színben és ízben vannak különféle változatok.

 

Az 1913-ban a sváb Clara és Alfred E. Ritter alapította, a mai napig Stuttgart mellett családi tulajdonban működő csokicéget éppen ezért zavarta, amikor már 10 évvel ezelőtt

 

a Milka-csokikat gyártó Mondelēz International (pontosabban annak akkori elődje) szintén négyzet alakban akarta az ismert lila csokikat piacra dobni.

 

A Ritter azonban már 1995-ben levédette a négyzetalakú formátumot, mondván: a vásárlók ezt olyan mértékben a cég csokijaihoz kötik, hogy ha más is megjelenne ilyen alakú csokikkal, az megtévesztőleg hatna.

 

Funkcionális vagy esztétikai érték egy csoki formája?

 

A Milka mögötti nemzetközi cég viszont azt állította: egy csoki formája nem képezheti védendő márka részét, elvégre egy csoki formája funkcionális kérdés – olyan lenne, mintha valaki egy szög esetében magát a szögalakot akarná saját védjegyeként levédeni, ezzel funkcionálisan zárva ki minden versenytársat a szögpiacról.

 

A Milka tehát azt mondta: amennyiben ők a Rittertől a csomagolás színében egyébként is megkülönböztethető, de szintén négyzetalakú csokikkal jelennének meg, nem sérülnek a Ritter jogai. Egy csoki formája nem esztétikai, hanem funkcionális kérdés csak szerintük.

 

2010-ban ezért a Mondelēz International a négyzetalak védettségének feloldását kezdeményezte. Miközben 2016-ban a müncheni szövetségi szabadalmi bíróság még a Milkának adott igazat, azaz a csoki formáját alapvetően funkcionális kérdésnek ítélte (a Milka azt is felhozta érvként, hogy maga Clara Ritter is funkcionális érvekkel – tehát, hogy elférjen a csoki egy sporttáskában – vezette be a Ritter Sport-csokikat), a karlsruhei szövetségi legfelsőbb bíróság, a Bundesgerichtshof (BGH) 2017-ben és idén is más álláspontra jutott, és a Ritternek adott igazat.

 

Már 2017-ben kimondta a BGH: a Milka érvelése, miszerint a Ritter esetében egy formátum lenne védve, nem igaz, mert

 

a védettség nem a formátumokat, hanem a Ritterhez ezáltal kapcsolható identitást védi.

 

Ezután a Milka-cég azt akarta bizonyítani, hogy a formátum egy csoki esetében nem kölcsönöz lényegi tulajdonságot a terméknek – mint a szabásminta mondjuk egy ruha esetében –, azaz nem lehet azt a márkával együtt védeni.

 

A BGH múlt csütörtökön azonban megint a Ritternek adott igazat. Érdekes módon azonban nem azt mondta ki ezúttal, hogy a négyzetalak a Ritter-csokik lényegét adná. Sőt, éppen arra mutatott rá, hogy egy csokoládénak nem képezi lényegét a formátum – a bíróság szerint még a Rittert se a formátuma miatt vennék a fogyasztók –, de ebből nem a Milka érvelésének helyességére következtetett, hanem kimondta:

 

mivel a csoki formátuma nem lényegi elem, a Milka nem hivatkozhat arra, hogy a Ritter lényegi elemként védte volna azt le.

 

A bíróság szerint a Rittert se a formája miatt szeretik, ismerik

 

Kicsit nyakatekert módon, de végül is a Ritter éppen azzal tudta tehát megvédeni a formátumát a Milkával szemben, hogy a forma nem is olyan fontos dolog. A jogi vita gyakorlatilag arról szólt, hogy a négyzetforma funkcionális vagy esztétikai értékkel bír-e. Mivel a BGH szerint csak esztétikai értékkel, éppen ezért vélte úgy: a Ritter levédheti azt, ezzel a piaci versenytársai számára nem keletkezik olyan hátrány, mintha egy funkcionálisan szükséges formát akarna védetté nyilvánítani.

 

Mindazonáltal ezzel a BGH azt is kimondta: mivel egy csoki lényegét az íze, a tartalma adja, a Ritter Sport esetében se a formátum a lényeg,

 

nem ezért vennék a vásárlók. Noha a Ritter éppen azért védette le a formát 1995-ban, mert szerinte éppen ez (is) döntő a csoki megkülönböztetésében, most egy ezzel ellentétes bíróí ítélet adja meg a lehetőséget a Ritternek a négyzetes csokik kizárólagos gyártására.

 

A Ritter ezzel egy csokiipari óriást tudott véglegesen (másodfokon is) legyőzni: míg a Ritter éves bevétele 480 millió euró, a Milka mögötti cégé 22 milliárd euró – azaz egészen más ligában játszanak. Az ítélet csak a német piacot érinti, azaz a Milka ettől még más országokban, így akár Magyarországon is bepróbálkozhat a Ritterhez hasonló formájú csokikkal.

 

FOTÓ: Achim Raschka / CC-BY-SA-4.0, Wikipedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás