Így győzte le a sváb családi vállalkozás a világ egyik legnagyobb csokigyárát

Szerző: Techet Péter
2020.07.28. 07:07

A német szövetségi legfelsőbb bíróság egy tízéves jogvita végére tett pontot, amikor múlt héten úgy döntött, a négyzetalakú csokijaival ismertté vált Ritter Sport megtilthatja a Milkának, hogy hasonló formátumban dobjon piacra csokikat.

Így győzte le a sváb családi vállalkozás a világ egyik legnagyobb csokigyárát

„Négyzetes. Praktikus. Jó” – hangzik a németesen precíz és lényegretörő reklámja a Ritter Sportnak, amely valóban arról ismert: különféle csokoládéit kisebb vagy nagyobb, de mindig négyzetalakú csomagolásban árulja. Gyakorlatilag ez a Ritter Sport egyik védjegye.

Sváb négyzetesség

Ritterék a négyzetalakú csokikat 1932-ben kezdték el gyártani. Clara Ritter – az alapító-tulajdonos felesége – ugyanis

olyan formátumot akart, amit könnyen el lehet rakni a sporttáskában,

ha valaki edzeni megy. Innen is a név: Ritter Sport. A legelső, piacra dobott változat a mai napig kapható, piros csomagolású marcipános csoki volt – mára már harmincféle színben és ízben vannak különféle változatok.

Az 1913-ban a sváb Clara és Alfred E. Ritter alapította, a mai napig Stuttgart mellett családi tulajdonban működő csokicéget éppen ezért zavarta, amikor már 10 évvel ezelőtt

a Milka-csokikat gyártó Mondelēz International (pontosabban annak akkori elődje) szintén négyzet alakban akarta az ismert lila csokikat piacra dobni.

A Ritter azonban már 1995-ben levédette a négyzetalakú formátumot, mondván: a vásárlók ezt olyan mértékben a cég csokijaihoz kötik, hogy ha más is megjelenne ilyen alakú csokikkal, az megtévesztőleg hatna.

Funkcionális vagy esztétikai érték egy csoki formája?

A Milka mögötti nemzetközi cég viszont azt állította: egy csoki formája nem képezheti védendő márka részét, elvégre egy csoki formája funkcionális kérdés – olyan lenne, mintha valaki egy szög esetében magát a szögalakot akarná saját védjegyeként levédeni, ezzel funkcionálisan zárva ki minden versenytársat a szögpiacról.

A Milka tehát azt mondta: amennyiben ők a Rittertől a csomagolás színében egyébként is megkülönböztethető, de szintén négyzetalakú csokikkal jelennének meg, nem sérülnek a Ritter jogai. Egy csoki formája nem esztétikai, hanem funkcionális kérdés csak szerintük.

2010-ban ezért a Mondelēz International a négyzetalak védettségének feloldását kezdeményezte. Miközben 2016-ban a müncheni szövetségi szabadalmi bíróság még a Milkának adott igazat, azaz a csoki formáját alapvetően funkcionális kérdésnek ítélte (a Milka azt is felhozta érvként, hogy maga Clara Ritter is funkcionális érvekkel – tehát, hogy elférjen a csoki egy sporttáskában – vezette be a Ritter Sport-csokikat), a karlsruhei szövetségi legfelsőbb bíróság, a Bundesgerichtshof (BGH) 2017-ben és idén is más álláspontra jutott, és a Ritternek adott igazat.

Már 2017-ben kimondta a BGH: a Milka érvelése, miszerint a Ritter esetében egy formátum lenne védve, nem igaz, mert

a védettség nem a formátumokat, hanem a Ritterhez ezáltal kapcsolható identitást védi.

Ezután a Milka-cég azt akarta bizonyítani, hogy a formátum egy csoki esetében nem kölcsönöz lényegi tulajdonságot a terméknek – mint a szabásminta mondjuk egy ruha esetében –, azaz nem lehet azt a márkával együtt védeni.

A BGH múlt csütörtökön azonban megint a Ritternek adott igazat. Érdekes módon azonban nem azt mondta ki ezúttal, hogy a négyzetalak a Ritter-csokik lényegét adná. Sőt, éppen arra mutatott rá, hogy egy csokoládénak nem képezi lényegét a formátum – a bíróság szerint még a Rittert se a formátuma miatt vennék a fogyasztók –, de ebből nem a Milka érvelésének helyességére következtetett, hanem kimondta:

mivel a csoki formátuma nem lényegi elem, a Milka nem hivatkozhat arra, hogy a Ritter lényegi elemként védte volna azt le.

A bíróság szerint a Rittert se a formája miatt szeretik, ismerik

Kicsit nyakatekert módon, de végül is a Ritter éppen azzal tudta tehát megvédeni a formátumát a Milkával szemben, hogy a forma nem is olyan fontos dolog. A jogi vita gyakorlatilag arról szólt, hogy a négyzetforma funkcionális vagy esztétikai értékkel bír-e. Mivel a BGH szerint csak esztétikai értékkel, éppen ezért vélte úgy: a Ritter levédheti azt, ezzel a piaci versenytársai számára nem keletkezik olyan hátrány, mintha egy funkcionálisan szükséges formát akarna védetté nyilvánítani.

Mindazonáltal ezzel a BGH azt is kimondta: mivel egy csoki lényegét az íze, a tartalma adja, a Ritter Sport esetében se a formátum a lényeg,

nem ezért vennék a vásárlók. Noha a Ritter éppen azért védette le a formát 1995-ban, mert szerinte éppen ez (is) döntő a csoki megkülönböztetésében, most egy ezzel ellentétes bíróí ítélet adja meg a lehetőséget a Ritternek a négyzetes csokik kizárólagos gyártására.

A Ritter ezzel egy csokiipari óriást tudott véglegesen (másodfokon is) legyőzni: míg a Ritter éves bevétele 480 millió euró, a Milka mögötti cégé 22 milliárd euró – azaz egészen más ligában játszanak. Az ítélet csak a német piacot érinti, azaz a Milka ettől még más országokban, így akár Magyarországon is bepróbálkozhat a Ritterhez hasonló formájú csokikkal.

FOTÓ: Achim Raschka / CC-BY-SA-4.0, Wikipedia Commons