+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. július 28. kedd, 13:28
A kormánypárt szerint a magáncégek szabadon működnek Magyarországon, ezért nem is kommentálnak üzleti ügyeket, írja a Fidesz a Néppárt-tagpártjainak címzett levelében. Az ellenzék viszont kifogyott az érvekből és álhírkampányt folytat szerintük.

„Nevetséges gyanúsítgatások és ellenzéki hisztéria” – többek között ezzel magyarázza az Index körül kialakult ügyet a Fidesz egy, a néppárti testvérpártjainak kedden körbeküldött, és most a Politico Brussels Playbook-hírlevelében kiszivárogtatott pamfletben.

 

Belső ügy?

 

A magyar kormánypárt – amelyet tavaly márciusban függesztettek fel az európai pártcsaládjában, az Európai Néppártban, és ezen státusza, néppárti bölcsek ide vagy oda, azóta nem változott – egyoldalas levelének lényege, hogy az Index körül történteket egy egyéni üzleti döntéssel, nem pedig politikai befolyással magyarázza. A hírportál főszerkesztőjének elbocsájtásával, majd ezt követően a körülbelül nyolcvan újságíró együttes felmondásával kapcsolatban a Fidesz szerint a magyar ellenzék „hamisan feltételez politikai befolyást a magyar kormány részéről”.

 

„Valójában az események egy magán entitás üzleti ügyeinek eredményeképp történtek, és a magyar kormány ilyen ügyekben nem nyilatkozik”

 

– érvel a kormánypárt az EPP-tagpártoknak. Ezt követően röviden elmagyarázzák, mi történt az Indexnél: megemlítik a Gerényi Gábor (aki egyébként az Azonnali kisebbségi tulajdonosa) által benyújtott, de az Indexen belül nagy port kavaró átszervezési terveket, valamint Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsájtását, aki az Index igazgatósága szerint üzleti titkokat szivárogtatott ki.

 

A Fidesz szerint viszont „a magáncégek szabadon működhetnek Magyarországon, üzleti döntéseik pedig csak rájuk tartoznak”.

 

Hozzáteszik: a főszerkesztő elbocsájtása a cég menedzsmentjének belső döntése volt, és mivel a magyar kormány ügyeit mindez nem érinti, ezért nem is nyilatkoznak erről. „A magyar ellenzék viszont ezeket az eseményeket egyből arra használja fel, hogy politikai befolyást és »a demokrácia végét«, stb. kiáltva támadják a magyar kormányt. Mint oly gyakran a múltban, ez a feltételezés is alaptalan, és semmilyen tény nem támasztja alá” – magyarázza a Fidesz.

 

Az ellenzék politikai befolyást, a kormánypárt ellenzéki álhírkampányt lát

 

Szerintük „a nevetséges gyanúsítgatások és az ellenzéki hisztéria legutóbbi köre” a koronavírus kapcsán hozott felhatalmazási törvényre emlékeztet, amikor az ellenzék „rosszindulatú álhírkampányt folytatott” olyan állításokkal, minthogy a magyar parlament nem is ülésezhet, holott ezt hónapokon keresztül megtette. „Ez a példa pontosan megmutatja, hogy

 

azok, akik a magyar kormányt a jogállamiság áthágásával gyanúsítják, kifogytak az érvekből,

 

és most kétségbeesetten próbálják a kormányra kenni egy magáncég belügyeit” – zárja a néppártiaknak küldött levelét a magyar kormánypárt.

 

Az ellenzéki EP-képviselők szerint viszont nagyon is szó van politikai befolyásról az Indexen belül. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő például úgy véli,

 

„Orbán oligarcháinak politikai befolyása fojtotta meg a szabad sajtó utolsó bástyáját”.

 

Dobrev Klára DK-s képviselő pedig leszögezte, „azért folyik most az Index kivégzése is”, mert a független sajtó rögtön megírja, ha Orbán nem mond igazat. A jobbikos Gyöngyösi Márton is fideszes befolyást lát az ügy mögött, szerinte akkor ér véget a jogállamiság, ha a médiapluralizmust támadják, és az ellenvéleményeket eltiporják. Tóth Bertalan és Ujhelyi István szocialista politikusok pedig az EU által finanszírozott, Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központhoz fordulnak annak érdekében, hogy az készítsen egy átfogó jelentést a magyar médiapiacról és sajtószabadságról.

 

Tényleg csak céges belügy?

 

A Fidesz ugyanakkor arról már nem tesz említést, hogy a magáncég belügyei hogyan is alakultak az elmúlt években. 2005-ben például az akkori tulajdonos Wallis Rt.-től, amelynek a vezérigazgatója Bajnai Gordon volt, a Fidesz-közeli Nobilis Kristóf vette át a lapot, mögötte tűnt fel Spéder Zoltán volt FHB-vezér, akiből később az Index fő tulajdonosa lett. Innen került a cég Simicska Lajoshoz, akiről kiderült, hogy már 2014 óta opciós elővételi joga volt az Indexre, 2017-ben (tehát már javában a G-nap után) ezt érvényesítette is. Tulajdonos viszont csak egy napig volt, utána az Index.hu részvényeinek egyedüli tulajdonosává a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) lépett elő.

 

A történet 2018 szeptemberében bonyolódott tovább, akkor ugyanis az Index hirdetéseit értékesítő céget (amely akkor még CEMP, ma már Indamedia néven fut), valamint az MFA alapítói jogait birtokló zrt-t Ziegler Gábor korábbi indexes értékesítési igazgató mellett az az Oltyán József vette meg, aki mellesleg a KNDP tagja. A következő váltás idén március végén jött,

 

ekkor Oltyántól az a Vaszily Mikós vette meg az Indamedia-csoport 50 százalékos tulajdonrészét,

 

aki mellesleg jelenleg a TV2-csoport elnöke, korábban pedig az Echo TV és az MTVA vezérigazgatója is volt. Az ügy céges hátteréről a Válasz Online itt közölt egy részletes elemzést.

 

BORÍTÓKÉP: Indexesek felmondási papírjaik leadása után múlt pénteken. Bődey János / Index

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás