+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. július 23. csütörtök, 11:38
A részletekben történő adófizetésre és a kurzarbeit meghosszabbítására elkülönített összeg lehetővé teszi, hogy túléljék az olaszok, amíg megkapják az EU-s pénzeket.

Olaszország mint akit a koronavírus-járvány Európában először és komoly mértékben sújtott, igencsak örülhetett, amikor hétfőre virradóan megszületett a megállapodás az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülésén, nem csupán az EU következő költségvetéséről, hanem arról az összesen 750 milliárd eurós mentőcsomagról is, ami a tagállami gazdaságokat hivatott kihúzni a bajból a koronavírus-válság miatt.

 

Ennek a keretnek több, mint negyedét, egész pontosan 27,86 százalékát egyetlen tagállam kapja: Olaszország 209 milliárd eurót hívhat le az EU által közösen felvett hitelcsomagból.

 

(Hogy mi a jelentősége annak, hogy az EU történetében először közösen vesz fel hitelt, és így a tagállamok közösen is adósodnak el, arról itt írtunk, arról pedig, hogy Orbán Viktornak mit sikerült valójában kiharcolni Brüsszelben, itt.)

 

Erre akar rásegíteni a Conte-kormány a szerda esti bejelentése alapján egy további, 25 milliárd eurós mentőcsomaggal. (A járványügyi válság márciusi kitörése óta Olaszország eddig 75 milliárd eurót fordított a nehéz helyzetbe került vállalatok és emberek megsegítésére, összesen pedig 180 milliárd eurós összeget különített el a negatív gazdasági hatások kezelésére.) A mostani csomag lehetővé teszi, hogy ideiglenesen megsegítse a gazdasági szereplőket addig, amíg Olaszország megkapja az EU-s pénzeket.

 

Hogy pontosan mire költheti az állam az újabb direkt pénzügyi injekciót, pontosan még nem tudni, azt azonban a balközép demokrata gazdasági és pénzügyminiszter, Roberto Gualtieri elmondta: ebből az összegből tervezik lehetővé tenni a lakosság részletekben történő adófizetését.

 

Továbbá egy kormányzati forrás a Reutersnek azt is elmondta, hogy ebből a pénzből finanszíroznák újabb 18 hétre a kurzarbeitot (azaz hogy a nehéz helyzetbe került munkáltató helyett az állam fizeti ki a munkavállalók bejelentett bérének meghatározott százalékát, cserébe azért, hogy a munkáltató nem bocsátja el a válság miatt a munkavállalóit). A pénzügyi mentőcsomagot augusztus elején vezetheti be a kormány rendelet formájában, miután július 29-én az olasz parlament elfogadja az új költségvetési deficit célkitűzését.

 

Márpedig ez utóbbira szükség lesz, a költekezésnek ugyanis ez az árnyoldala: az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságában az 1990-es évek eleje óta nem volt arra példa, hogy kétszámjegyű államháztartási deficittel kelljen szembenézni –

 

idén már a deficit 11,9 százalékos lesz a várakozások szerint. Azaz a kormány 11,9 százalékkal többet fog költeni, mint amennyi bevétele keletkezik.

 

Mindezt úgy, hogy év elején a kormány még csak 2,2 százalékos deficittel számolt, sőt, tavaly az elmúlt 12 év legalacsonyabb deficitjét regisztrálták az olaszok 1,6 százalékkal. Mindemellett az államadósság jelentős növekedésével is számol az olasz kormány: míg 2019-ben ez az olasz GDP 134,8 százalékát tette ki, addig

 

az idei várakozások már a GDP 157,6 százalékára becsülik az államadósság mértékét.

 

Az elszálló deficit a magánszemélyek nehezebb hitelfelvételét és magasabb adókat eredményezhet, míg a magas államadósság csökkenő jövedelmekkel, adónövelésekkel és a gazdasági kihívásokra való rugalmatlanabb válaszképességgel járhat.

 

NYITÓKÉP: Giuseppe Conte olasz kormányfő öklét rázva örül az EU állam- és kormányfői között született megállapodásnak. Giuseppe Conte / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás