Ki nyert valójában az EU-s hitelmegállapodással?

Csak sikerült megállapodniuk a tagállamoknak az EU következő költségvetéséről és a koronavírus-mentőcsomagról. Mindenki azt állítja, hogy ő a győztes, de az Azonnalin döntsd el te, hogy ki is nyert valójában!

Ez itt az Azonnali hét kérdése rovata, ahol minden héten felteszünk egy friss, aktuális kérdést mindenféle vicces és komoly válaszokkal!

Kedd hajnalban az Európai Tanács belga elnöke, Charles Michel tett pontot a péntek óta tartó tanácskozásra, amikor kitweetelte, hogy sikerült megállapodniuk az állam- és kormányfőknek az Európai Unió következő hét évre szóló költségvetéséről, illetve a koronavírus-járvány miatti, hitelből finanszírozandó mentőcsomagról.

Orbán Viktor először a Facebookon üzente meg követőinek, hogy „kiharcoltuk”, majd a bejelentés után a lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ugyan próbálták őket megcsuklóztatni, de végül a lengyelekkel közösen kiharcolták, hogy a jogállamisági kérdéseket ne vegyék figyelembe a pénzosztások kapcsán.

A DK még aznap sajtóközleményben közölte, hogy Orbán vesztett, mivel a jogállamisági kérdéseket igenis figyelembe fogják venni, az nem került ki a megállapodást záró konklúzióból. Emiatt még rendkívüli parlamenti ülést is szeretnének összehívni, mondván, Orbán egyik feltételt sem teljesítette, amire a parlament fideszes többsége felszólította.

Arról már írtunk, hogy valóban

A pénzügyek vonatkozásában a szakértők is másképpen látják a dolgokat: szerintük ugyanis Magyarország nem Orbán miatt kap az előző költségvetési ciklushoz arányaiban azonos mennyiségű pénzt, hanem mert a magyar gazdaság még mindig elmarad az EU-s átlagtól. 

De akkor hogy lehet, hogy a megállapodást mindenki ünnepelte: nemcsak Orbán veregette meg lengyel kollégája, a PiS-es Mateusz Morawiecki hátát, de a „fukar négyek” is, köztük „a holland fickóként” elhíresült holland miniszterelnök, Mark Rutte és az osztrák kancellár Sebastian Kurz is, mivel sikerült kiharcolniuk, hogy a 750 milliárdos koronavírus helyreállító alapból ne 500, hanem „csak” 390 milliárd eurót hívhassanak le a tagállamok vissza nem térítendő támogatásként.

Szóval mindenki boldog, de olyan nem lehet, hogy mindenki teljes mértékben elégedett lenne a megállapodással és igaziból mindenki győzött volna.