+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. július 23. csütörtök, 08:28
Belistáztak egy német szupermarketlánchoz egy tejet, aminek minden egyes terméktulajdonságát a fogyasztók határozták meg: mennyibe kerüljön? Hogyan tartsák a teheneket? Mennyit kapjon belőle a gazda? Milyen legyen a csomagolása? A végeredmény nem lett olcsó, de így is attól tartanak, hogy nem tudják kiszolgálni az igényeket.

Miközben nyugat-európai országokban egymást érik a tüntetések a tej felvásárlási árának növelése mellett, egyúttal az állattartás feltételeinek szigorítása ellen, vannak olyan termelők, akik az egész nagyüzemi állattartással és az erre épülő ellátási lánccal szakítva közvetlenül a fogyasztókhoz fordultak, mondván: mondják meg ők, mi legyen a termék és annak ára.

 

Nagy szerencséjükre szándékuk találkozott a Wiesbaden mellett, a festői Rajna-parti Eltville nevű kisvárosban élő francia származású Nicolas Barthelmé ötletével, aki egy 2016-ban kitalált francia mintára létre akart hozni egy olyan kereskedelmi márkát, amit egy fogyasztók által alapított egyesület koordinál és listáz be az egyes üzletekbe. Ezt Németországban „Itt te vagy a főnök” néven csinálta meg: miközben felhajtott olyan termelőket, akiknek jól jött volna a piacszerzés, elindított egy online szavazást arról, hogy a kezdeményezésre nyitott fogyasztóknak pontosan milyen elképzeléseik vannak a tökéletes tejről.

 

Mit szeretnél inni?

 

Egy honlapon kellett megszavazniuk egy csomó dolgot a készülő termékről: milyen legyen a tej? Bio legyen-e? Hogyan bánjanak az állatokkal? Miből készüljön a csomagolása? Mennyi pénz landoljon a termelőnél? Mi legyen a termék polci ára? Majd' tízezer ember szavazott,

 

a termék ára pedig annak függvényében ment épp följebb vagy lejjebb a szavazás alatt, hogy az emberek milyen válaszokat adtak a kérdésekre.

 

Az algoritmus által kihozott végeredmény: a liter tej ára 1,45 euró, azaz 505 forint lett, vagyis nagyjából a német tejárak felső szegmensébe pozicionálták a fogyasztók a saját brandjüket. Összesített elvárásuk szerint a tökéletes tej bio, a tehenek legalább 4 hónapot a szabadban tartózkodnak, túlnyomórészt friss füvet kapnak száraztakarmány helyett, ha száraztakarmányt is kapnak néha, annak a környékről kell származnia, a csomagolásnak pedig klímasemlegesnek és fenntarthatónak kell lennie.

 

Németországban a sajátmárkás tejeket nagyjából 80 eurócent környékére árazzák, 1,20 euróba kerülnek a nagyobb márkák tejei, 1,40 fölött pedig már biotermékek vannak. Összehasonlításként: itthon már 199 forintért is kapni ESL-tejeket, a biotejek ára pedig 400 forint körül alakul.

 

A termelőknek az ár a kulcskérdés:

 

a magasabb polci ár ugyanis magasabb nyerstej-felvásárlási árat is jelez. Ez most Németországban konvencionális tehéntartás esetén literenként 31 eurócent, azaz 108 forint, ám a termelők követelései szerint 44 eurócent, azaz 153 forint lenne a korrekt ár. A nyomott árak sok termelőt tönkretesznek, egyedül Németországban tíz év alatt a tejtermelők fele be kellett zárja a boltot.

 

Vagyis a magasabb hozzáadott érték kiút lehet: a biogazdálkodóktól már most is magasabb áron veszik a nyerstej literjét, Németországban ez most 47 eurócent, azaz 164 forint. Az új, 1,45 eurós polci árú, fogyasztók által összerakott koncepciójú tejnél azonban ennél jóval többet, literenként 58 centet (202 forintot) fizetnek a termelőknek, hároméves árgaranciával. 

 

Összehasonlításként: itthon a nyerstej átlagára 101 Ft/kg körül van (egyes országokban literenként, máshol kilogrammonként számolják), ezt azonban rengeteg tényező befolyásolja: ilyen a világpiaci ár, az aktuális kereslet és az időjárás. Vagyis ha mondjuk Olaszországban és Horvátországban meleg van, akkor ott a tehenek nem adnak annyi tejet, így megindulnak az ottani beszerzők a magyar tejért, ami értelemszerűen felnyomja itthon is az árakat. 

 

Az Azonnali hazai iparági forrásai szerint a tejfelvásárlási ár állandó küzdelem terepe, külföldön minden egyes eurócentnyi különbségért, úgy itthon minden forint pluszért megküzdenek a termelők – így a fogyasztói projektben résztvevő gazdákat igencsak motiválja, ha 47 eurócent helyett fix 58-at kap a bio nyerstej literjéért.

 

Több hely, nagyobb szabadság

 

Az egyik gazda, aki részt vesz a projektben, Sven Lorenz, aki a Frankfurttól 160 kilométerre északra található hesseni Waldeckben tart teheneket. Lorenz évek óta ökológiai gazdálkodást folytat, 120 állata van, mellé 120 hektár földje.

 

 

Amióta megszavazták a fogyasztók, hogy milyen tejet várnak el tőle, Lorenz kiszélesítette a tehenek rendelkezésére álló földterületeit, tovább kint hagyja őket a mezőn, ráadásul egy hektárnyi földet még bérelt is ehhez pluszban. Ez teljesen ellentmond a konvencionális gazdálkodásnak: ott a cél az, hogy a szorosan egymás mellett tartott tehenekből kihozzák a maximumot. Egy állat nem csak pár liter tejet ad naponta, hanem akár 30 litert is – a tejiparnak. Ezen állatok többsége alig él tovább 4 és fél évnél, noha természetes élettartamuk akár 20 év is lehetne. 

 

Lorenzék biofarmján egy fokkal jobb a helyzet: napi 20 liter tejet adnak a tehenek, és átlagban 6 évig élnek. A berlini Die Tageszeitung napilapnak egyenesen áradozni kezdett a gazda arról, mennyire jó fűszag van most az istállókban, és hogy mennyivel tovább, évi négy hónapot kint vannak most a tehenei a szabadban. Ebben az új, a fogyasztók által szabott szigorúbb szabályok sem zavarják: ezek értelmében ugyanis nagyobb távolság kell legyen az istállókban a tehenek között, ám ő évekkel ezelőtt már eleve így építette meg az új épületét, több más, a projektben résztvevő kollégájával szemben, akiknek most az is megéri, hogy átépítsék a gazdasági épületeiket. A fogyasztók által szabott előírások betartását egy független külső intézet vizsgálja, illetve bizonyos időközönként a regisztrált szavazók is meglátogathatják újdonsült beszállítóikat.

 

De Sven Lorenz nemcsak egy egyszerű gazdálkodó, ő az elnöke a hesseni tejtermelők közösségének is, ami lényegében környékbeli biogazdálkodók közös együttműködése a könnyebb piacra jutás érdekében – az ő tejüket kapják a fogyasztók. Az övék a tartomány egyetlen biotejüzeme is: ide szállítja be mindenki a nyerstejét, hogy azt az üzemben feldolgozzák, csomagolják, majd onnan kiszállítsák a vevőknek. Már persze nem külön-külön a fogyasztókhoz, hanem a projekt eddigi egyetlen szerződött partnerének, a német piacmásodik Rewe-szupermarketláncnak.

 

A cég ugyanis fantáziát látott a kezdeményezésben, beszerzési vezetőjük, Hans-Jürgen Moog a taznak úgy nyilatkozott, hiánypótló termékről van szó. Noha a Rewenek eleve van egy regionális beszállítóktól származó Rewe regional és mellette még egy Rewe bio termékcsaládja is, úgy néz ki, simán elfér mellette ez még úgy is, hogy

 

az 1,45 eurós polci ár 5 százaléka a projektet kezdeményező fogyasztók egyesületéhez megy a beszállítók ellenőrzésére, a termékek, a honlap és a további szavazások menedzselésére, illetve termelők ökológiai átállásának támogatására.

 

A projekt honlapján ezt részletesen ki is elemzik: az 1,45 euróból 7 cent tehát az egyesületé, 10 cent az áfa (ez Németországban tej esetén 7 százalék), 70 cent a tejfeldolgozás, a csomagolás, a logisztika költsége, valamint a kereskedelmi egység árrése, a maradék 58 cent pedig a tejtermelőé.

 

De mi van, ha a fogyasztóknak végül mégsem kell a tej? 

 

Lorenz szerint ez a forgatókönyv kizárt, hiszen közben más szupermarketláncok is bejelentkeztek már a tejért, illetve a Rewe Baden-Württembergben is árulná azt, vagyis

 

inkább az áruhiány a probléma.

 

De mint mondta, már vannak olyan termelők a várólistán, akik szintén beszállnának a projektbe. Kelleni is fog: a fogyasztók már jelezték, szívesen vennének ugyanezen elvek, elvárások és előírások mentén készített zsírszegény és tartós tejet is. Franciaországban már 35-nél jár az így forgalmazott termékek száma: a tej mellett többek közt vajat és almát is belistáztak ilyen módon az ottani Carrefour-hoz.

 

Érdekel a kezdeményezés? Itt a honlapjuk! Megcsinálnád itthon ugyanezt? Szuper, de szólj róla az Azonnalinak!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével már csak kettő maradt. Csütörtökre máris új tüntetéseket jelentettek be.

Folytatódik a küzdelem a hatalom és az ellenzéki politikus közt. Navalnij hívei már a második országos tüntetést szervezik szombatra, hogy elérjék szabadon bocsátását.

A 2019 májusában került elő az a videó, ami aztán Heinz-Christian Strache egykori osztrák alkancellár teljes bukásához vezetett. Most végre megszólalt a csapda egyik kitervelője: így zajlott le Strache lépre csalása. Kalandos, filmbe illő részletek!

Egy egri kávézó tulajdonosa tavaly februárban indította a vállalkozását, de márciusban már be kellett zárnia. Májusban újranyitott, novemberben újra bezárt, február elsején pedig megint ki fog nyitni a tiltás ellenére is. Miniinterjú!

A független képviselő a budapesti orosz nagykövetség előtt tüntet egyedül,
mert egy orosz diáknak a járványra hivatkozva a
rendőrség ezt megtiltotta.

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás