+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. július 19. vasárnap, 10:24
A probléma a légkondicionálókkal, hogy úgynevezett fluorozott szénhidrogéneket használnak fel a hűtésre, amelyek 11 700-szor jobban hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez, mint a szén-dioxid.
Akár 460 millárd tonnányi üvegházhatású gáz kibocsátását is megelőzhetnénk az elkövetkezendő negyven évben, ha energiahatékony és klímabarát légkondicionáló-berendezések használatára térnénk át

 

– írja a Gizmodo egy új ENSZ-jelentésre hivatkozva. Az említett üvegházhatású gáz mennyisége éppen nyolcszor annyi, mint amennyi kibocsátás történt ilyen gázokból az egész világon 2018-ban.

 

Mi a baj a klímával?

 

A probléma a légkondicionálókkal, hogy fluorozott szénhidrogéneket (HFC) használnak fel a hűtésre, amelyek 11 700-szor jobban hozzájárulnak a bolygó felmelegedéséhez, mint a szén-dioxid. Vagyis ez egy ördögi kört jelent:

 

minél többet használjuk a légkondikat, annál inkább rontunk a klímaváltozáson, ami miatt pedig egyre több légkondicionálásra lesz szükségünk.

 

Egyébként a világ országainak egy része még 2016-ban megállapodott arról, globális szinten fokozatosan fogja megszüntetni  HFC-kibocsátást, ehhez egyébként uniós tagországok is csatlakoztak, és vállalták, hogy 2019-től kezdve látnak hozzá a teljesítéshez. Ha ezt valóban teljesítenék az érintettek, akkor elkerülhető lenne, hogy 0,4 Celsius-fokkal tovább melegedjen a hőmérséklet az évszázad végéig. Ugyanakkor a megállapodást eddig még csak száz ország ratifikálta (köztük egyébként Magyarország is), míg kilencvenöt ország nem, köztük olyan jelentős üvegházhatású gázt kibocsátó nagyhatalmak, mint Amerika, India vagy Kína. 

 

A riport szerint egyébként több mint 3,6 milliárd hűtőberendezés van világszerte, beleérvte a légkondicionálókat, hűtőket, fagyasztókat. Viszont ha nem csak azok rendelkeznének hűtőberendezésekkel, akik ezt megengedhetik maguknak, hanem mindenki, akinek szüksége van rá, akkor 2050-ig 14 milliárd ilyen eszközre lenne szükség.

 

További érdekesség, hogy a jelentés szerint ha megkétszereznénk 2050-ig a klímaberendezések hatékonyságát, akkor mintegy 1300 gigawattnyi villamosenergia-felhasználást spórolhatnánk meg a világon. Összehaosnlításképp: ez annyi, mint amennyi széntüzelésű energiát termelt együttesen Kína és India 2018-ban.

 

FOTÓ: Tiia Monto​ / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Az ügyvédként dolgozó Alexandra Wilsont ketten is ki akarták küldeni ugyanazon a napon a tárgyalóteremből.

Az alkotmánybíróság elnöke külön leszögezte: a szájmaszk kötelező viselete nem sérti senki szabadságát, az alkotmány nem ad jogot a megtagadására.

Idén már alapszakos képzéseket is elindított az egyetem. Bécsben, nem Budapesten.

Romániában a megyei és helyi önkormányzatokban lévő női képviselők aránya eddig is eléggé alacsony volt, egy civil szervezet adatai szerint ez az arány a mostani választások után sem fog sokat javulni.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás