+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2020. július 17. péntek, 13:34
A Magyar Orvosi Kamara kikutatta az orvostanhallgatók véleményét szakmai jövőképükről. Több, mint felük külföldre menne az alacsony itthoni fizetések miatt, és csak ötödük dolgozna kizárólag a magyar állami egészségügyben. Háromnegyedük szerint a hálapénz mérgezi az orvos-beteg kapcsolatot.

A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) saját kutatásából, amelynek eredményét az Azonnalihoz is eljuttatták. Mint írták, a felmérés négy nagy egyetem – a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Semmelweis Egyetem – több, mint 3700 orvoshallgatójának bevonásával készült, akik közel 88 százaléka az általános orvosi karon tanul, míg a többiek fogorvosok lesznek.

 

Hogyan látják helyzetüket az orvostanhallgatók?

 

+ Úgy gondolják, hasznos, de aránytalanul sok a kapott elméleti tudás a gyakorlatival szemben: 88,5 százalék emiatt a képzés alatt stresszesnek és túlterheltnek érzi magát. Sőt: a kitöltők több, mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására.

 

A hallgatók 62,5 százaléka szerint az egyetemi évek alatt az egészségügyi dolgozókkal való érintkezés és saját tapasztalataik nem festenek jó képet a hazai egészségügyről, ami hatással van a jövőbeli terveikre is. Például csak a megkérdezettek mindössze 17,9 százaléka dolgozna kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben (de tény, hogy kétharmaduk vegyesen, vagyis a mind a köz-, mind a magánszektorban dolgozna).

 

+ Minden ötödik medikus külföldön szeretne elhelyezkedni az egyetem elvégzését követően, 29,7 százalékuk pedig hosszabb távú munka miatt gondolkodik a külföldre költözésben, azaz majdnem minden második leendő orvos tervezi, hogy valamikor elhagyja az országot. A kitöltők több, mint fele azért menne külföldre, mert saját bevallása szerint nem tudna megélni az itthoni bérből, 57,9 százalékukat pedig külföldi munkakörülmények és a tanulási lehetőségek motiválják.

 


 

Ráadásul a hallgatók 89,4 százaléka érzi úgy, hogy a nettó 187 ezer forintos kezdő orvosi alapbérből nem tudna megélni.

 

+ Bár a medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják. A hallgatók 92,6 százaléka azonban elégedett lenne a Magyar Orvosi Kamara által januárban, az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma elé beterjesztett bértáblával, és annak megvalósulása esetén Magyarországon tervezné a jövőjét. A MOK ebben azt javasolta: a kezdő szakorvosoknak bruttó 1,1 milliós fizetés járjon, a bértábla csúcsán álló, 37 éves orvosi tapasztalattal rendelkező dolgozók pedig bruttó 2 millió forint feletti összeget kapjanak.

 

Mi a helyzet a hálapénzzel?

 

A kutatás vizsgálta az orvostanhallgatók hálapénzhez fűződő viszonyát is. Eredményeik szerint az hallgatók háromnegyede úgy érzi,

 

a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, 67,3 százalékuk korrupciónak tartja azt.

 


 

A kitöltők 72,7 százaléka kiemelte, hogy a hálapénz negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére is. 

 

A kamara a bérek mellett a munka és magánélet egyensúlyával kapcsolatban is kérdezte a leendő orvosokat. Mint írták, a kitöltők 97,5 százaléka a munka mellett elegendő szabadidőt is szeretne, amelyet a barátokra, családra és pihenésre fordítana.

 

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

INFOGRAFIKÁK: Magyar Orvosi Kamara

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzati bértámogatást hiába igényelték meg, nem kaptak semmit a kávézóban. A hat alkalmazottból mára egy maradt, ő sem kap teljes bért.

Ezzel már hivatalosan három ember jelezte, hogy szívesen lenne az ellenzék közös '22-es miniszterelnök-jelöltje.

Nyithassanak meg korlátozottan a múzeumok, állatkertek, vendéglátó helyek, szállodák, színházak, mozik – Ujhelyi István ezt kéri a kormánytól.

Nem teljes kapacitással ugyan, de október óta végre újra üzemelhetnek. Ha a járványhelyzet is engedi, akkor második félévtől kinyitnak az iskolák is az országban.

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás