+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hutter Marianna
2020. július 17. péntek, 13:34
A Magyar Orvosi Kamara kikutatta az orvostanhallgatók véleményét szakmai jövőképükről. Több, mint felük külföldre menne az alacsony itthoni fizetések miatt, és csak ötödük dolgozna kizárólag a magyar állami egészségügyben. Háromnegyedük szerint a hálapénz mérgezi az orvos-beteg kapcsolatot.

A magyar orvostanhallgatók 50,5 százaléka a bizonytalan megélhetés miatt tervez külföldi munkavállalást – derül ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) saját kutatásából, amelynek eredményét az Azonnalihoz is eljuttatták. Mint írták, a felmérés négy nagy egyetem – a Debreceni, a Szegedi, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Semmelweis Egyetem – több, mint 3700 orvoshallgatójának bevonásával készült, akik közel 88 százaléka az általános orvosi karon tanul, míg a többiek fogorvosok lesznek.

 

Hogyan látják helyzetüket az orvostanhallgatók?

 

+ Úgy gondolják, hasznos, de aránytalanul sok a kapott elméleti tudás a gyakorlatival szemben: 88,5 százalék emiatt a képzés alatt stresszesnek és túlterheltnek érzi magát. Sőt: a kitöltők több, mint fele (57 százalék) kevésnek tartja a gyakorlati órák számát, ezért felkészületlennek érzik magukat a munka világára, illetve a betegek ellátására.

 

A hallgatók 62,5 százaléka szerint az egyetemi évek alatt az egészségügyi dolgozókkal való érintkezés és saját tapasztalataik nem festenek jó képet a hazai egészségügyről, ami hatással van a jövőbeli terveikre is. Például csak a megkérdezettek mindössze 17,9 százaléka dolgozna kizárólag a közfinanszírozott egészségügyben (de tény, hogy kétharmaduk vegyesen, vagyis a mind a köz-, mind a magánszektorban dolgozna).

 

+ Minden ötödik medikus külföldön szeretne elhelyezkedni az egyetem elvégzését követően, 29,7 százalékuk pedig hosszabb távú munka miatt gondolkodik a külföldre költözésben, azaz majdnem minden második leendő orvos tervezi, hogy valamikor elhagyja az országot. A kitöltők több, mint fele azért menne külföldre, mert saját bevallása szerint nem tudna megélni az itthoni bérből, 57,9 százalékukat pedig külföldi munkakörülmények és a tanulási lehetőségek motiválják.

 


 

Ráadásul a hallgatók 89,4 százaléka érzi úgy, hogy a nettó 187 ezer forintos kezdő orvosi alapbérből nem tudna megélni.

 

+ Bár a medikusok 60 százaléka az egyetem befejezése után szeretne családot, ehhez azonban a jelenlegi orvosbéreket kevésnek tartják. A hallgatók 92,6 százaléka azonban elégedett lenne a Magyar Orvosi Kamara által januárban, az illetékes Emberi Erőforrások Minisztériuma elé beterjesztett bértáblával, és annak megvalósulása esetén Magyarországon tervezné a jövőjét. A MOK ebben azt javasolta: a kezdő szakorvosoknak bruttó 1,1 milliós fizetés járjon, a bértábla csúcsán álló, 37 éves orvosi tapasztalattal rendelkező dolgozók pedig bruttó 2 millió forint feletti összeget kapjanak.

 

Mi a helyzet a hálapénzzel?

 

A kutatás vizsgálta az orvostanhallgatók hálapénzhez fűződő viszonyát is. Eredményeik szerint az hallgatók háromnegyede úgy érzi,

 

a hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, 67,3 százalékuk korrupciónak tartja azt.

 


 

A kitöltők 72,7 százaléka kiemelte, hogy a hálapénz negatívan hat a rezidensek és szakorvosok előmenetelére is. 

 

A kamara a bérek mellett a munka és magánélet egyensúlyával kapcsolatban is kérdezte a leendő orvosokat. Mint írták, a kitöltők 97,5 százaléka a munka mellett elegendő szabadidőt is szeretne, amelyet a barátokra, családra és pihenésre fordítana.

 

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

INFOGRAFIKÁK: Magyar Orvosi Kamara

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás